harmadjára szinonimái

határozószó
  • harmadszorra, harmadízben, harmadszor

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

homály

főnév
  • sötétedés, sötétség, este, esteledés, esthajnal (régies)
  • alkony, alkonyat, szürkület, szürkeség, barnulat (tájnyelvi), irám (tájnyelvi)
  • hajnalodás, derengés, pirkadat, pitymallat (tájnyelvi), hajnalfény
  • ború, borulat
  • árny, árnyék
  • köd, pára, por, gőz, felhő, gőzlecsapódás
  • hályog
  • bizonytalanság, ismeretlenség, rejtélyesség, titokzatosság, rejtelem, talány, titok
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a harmadjára szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hajol

ige
  • hajlik, dől, meghajol, görbed, görbül, kanyarul, támaszkodik, simul, borul, görnyed, bakik (tájnyelvi), konyul, ível
  • kész (valamire), hajlandó (valamire), kapható (valamire), fogékony (valamire)

fuldoklik, fuldokol

ige
  • fulladozik
  • öklendezik, ökrendezik (régies)
  • bukákol (tájnyelvi), cikákol (tájnyelvi), fullákol (tájnyelvi), ikeg (tájnyelvi)

fordít

ige
  • elforgat, elmozdít, penderít, pöndörít, senderít (tájnyelvi), pödörít (tájnyelvi), pördít (tájnyelvi), serdít (tájnyelvi)
  • lapoz, átvált
  • hengerít, gördít, gurít, forgat
  • borít, dönt, dűt, billent
  • csavar, csavarint, teker
  • változtat, módosít, megmásít, átalakít, átformál, más formába önt
  • (pénzt): ad, költ, áldoz, befektet, beruház, felhasznál
  • átültet, áttesz, tolmácsol

felfuvalkodik, fölfu

ige
  • felfújja magát, kevélykedik, gőgösködik, pöffeszkedik, dölyfösködik, begyeskedik (tájnyelvi), kérkedik, hivalkodik
  • önérzeteskedik, feldúz (tájnyelvi)

hanghordozás

főnév
  • akcentus, ejtésmód, hangsúly, hangszín, hangnem, tónus, hanglejtés, intonáció (szaknyelvi), hangvétel
  • beszédmód, beszédmodor, kiejtésmód

hitehagyott

melléknév
  • hittagadó, hitehagyó, hitáruló, hitszegő, eretnek, renegát, aposztata (választékos), hittőlszakadt (régies)
  • elvtagadó, elpártolt, esküszegő, hűtlen, áruló, csalárd, csalfa, hamis, hívtelen (régies)

popsi

főnév
  • (bizalmas): fenék, popó, ülep, far, hátsó (bizalmas), tunika (bizalmas)

éppenséggel

határozószó
  • éppen
  • tulajdonképpen

elvonul

ige
  • eltávozik, elmegy, (madárraj) elhúz
  • elhalad, elléptet, eldefilíroz (régies), elmasírozik (régies), elmenetel
  • félrevonul, félrehúzódik, elkülönül, begubózik, visszahúzódik, félrehúzza magát (régies), elvonja magát (régies), elzárkózik, eltemetkezik (valahol)
  • (tájnyelvi): eltűnik, tovatűnik

bősz

melléknév
  • gyűlölködő, ádáz, vérengző, brutális, barbár, kíméletlen, vad, kegyetlen, fékezhetetlen, féktelen
  • tomboló, heves, vad
  • (tréfás): szenvedélyes, lelkes, odaadó, dühödt, megszállott, fanatikus

esküdt II.

főnév
  • esküdtszéki tag, képviselő-testületi tag (régies), ülnök, juror (idegen)
  • népi ülnök (régies)

hombár

főnév
  • (tájnyelvi): láda, szuszék (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): magtár, csűr, gabonapadlás, kamra, gabonaverem

impertinens

melléknév
  • illetlen, pimasz, szemtelen, arcátlan

kivezet

ige
  • kikísér, kisegít
  • (út): kivisz, elvezet
  • megszüntet, (adatot) töröl, kiiktat

kénsav

főnév
  • vitriol, hidrogén-szulfát (szaknyelvi)

harmonikus

melléknév
  • összhangzatos, összehangzó, összecsengő, dallamos, melodikus, kellemes
  • kiegyensúlyozott, békés, egyetértő, összehangolt, összeillő, passzoló (bizalmas), zavartalan, problémátlan, konfliktusmentes, zökkenőmentes, felhőtlen, jó

hajfürt

főnév
  • hajtincs, tincs, lokni, hajcsomó, huncutka, csiga, tekervény (régies)

hengerít

ige
  • gördít, forgat, hengerget, gurít, gurdít (tájnyelvi), hempelyget (tájnyelvi), gorgolyít (tájnyelvi), gömbörget (tájnyelvi), henderít (tájnyelvi)

kedvetlen

melléknév
  • rosszkedvű, kedveszegett, levert, letargikus, apatikus, lehangolt, nyomott, borongó, komor, búskomor, mogorva, harapós
  • elégedetlen, kelletlen, fád, mísz (bizalmas), fásult, fancsali, fanyar, szontyoli (tájnyelvi), savanyú, bélebűzhödt (tájnyelvi)
  • (régies): kellemetlen
  • kedélytelen

hatóanyag

főnév
  • ágens (szaknyelvi), reagens (szaknyelvi)

füles

főnév
  • szamár, csacsi
  • nyúl, tapsifüles
  • (tájnyelvi): kancsó
  • (bizalmas): pofon, nyakleves, tasli (bizalmas)
  • (szleng): értesülés, előrejelzés, jóslat, tipp, drót (szleng)
  • hír, információ, pletyka
  • (bizalmas): fülhallgató, fejhallgató

hidegvér

főnév
  • nyugalom, higgadtság, komolyság, rendületlenség, magabiztosság, erő, józanság, önuralom, béketűrés
  • flegma (bizalmas), közöny
  • lélekjelenlét, csigavér

keményszívű

melléknév
  • rideg, kegyetlen, kíméletlen, könyörtelen, irgalmatlan, embertelen, inhumánus (idegen), lelketlen, érzéketlen, szívtelen, kőszívű, szőrösszívű (bizalmas)