korhű szinonimái

melléknév
  • stílszerű, stílusos
  • korabeli, egyidejű

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

négyszemközt

határozószó
  • egymás közt, bizalmasan, kettesben, magunk között, kettecskén (bizalmas), szemtől szembe, másodmagával
  • titokban, sub rosa (idegen), lopva

excentrikus

melléknév
  • különc, különcködő, eredetieskedő, extravagáns, bogaras, hóbortos, szeszélyes, csapongó, szertelen, bizarr, groteszk, különleges, meglepő, rendellenes, szokatlan, abnormális
  • körhagyó (szaknyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a korhű szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kivezet

ige
  • kikísér, kisegít
  • (út): kivisz, elvezet
  • megszüntet, (adatot) töröl, kiiktat

keresetlen

melléknév
  • egyszerű, természetes, hamisítatlan, mesterkéletlen, kendőzetlen, őszinte, palástolatlan, spontán, ösztönös, közvetlen, nyílt, akaratlan, cifrázatlan, önkéntelen, hevenyészett, díszítetlen, nyers, szókimondó, natív (szaknyelvi), valódi, ősi, eredeti, naiv

kegy

főnév
  • jóindulat, jóakarat, pártfogás, leereszkedés, grácia (régies)
  • (régies): kegyelem, irgalom, malaszt, bocsánat
  • részvét, hajlandóság

irónia

főnév
  • gúny, gúnyolódás, lekicsinylés, csipkelődés, csúfolódás, ingerkedés, él

konc

főnév
  • húsos csont, cubák (tájnyelvi), falat
  • haszon, nyereség
  • zsákmány, préda, martalék

kudarc

főnév
  • sikertelenség, balsiker, eredménytelenség, meghiúsulás, vereség, fiaskó, felsülés, csalódás, frusztráció (idegen), bukás, összeomlás, tönkremenés, tönkrejutás, balszerencse, lebőgés (szleng), leégés (bizalmas), égés (szleng), betli (szleng), csőd (szleng), bukfenc (szleng), bukovári (szleng), bukta (szleng), krach (régies)
  • (régies): szégyen, megszégyenülés, gyalázat, pironság (tájnyelvi)

temperatúra

főnév
  • hőmérséklet, hőfok, grádus (régies), ájer (tájnyelvi)

híresség

főnév
  • hírnév, jelentőség, fontosság, nevezetesség, presztízs, nimbusz, autoritás (idegen), reputáció (idegen), renomé (bizalmas), ismertség, ázsió, híreslét (régies), tekintély
  • kiválóság, kitűnőség, notabilitás (idegen), celebritás (idegen), sztár

helyütt

határozószó
  • helyen

farol

ige
  • hátrál, tolat, curikkol (bizalmas), seggel (tájnyelvi), fartol (tájnyelvi), kandarlik (tájnyelvi), farával fordul (régies)
  • megfarol, kicsúszik
  • kifarol (bizalmas)

horzsolás

főnév
  • kopás, feltörés (bőrön), dörzsölés, koptatás, dörgölés, súrolás
  • karcolás, karmolás, kidörzsölés
  • plezúr (bizalmas), seb, sérülés, sebhely, sebesülés

különböző

melléknév
  • eltérő, elütő, különnemű, heterogén, diszparát (idegen), hasonlíthatatlan, más, másféle, másmilyen, másfajta, másnemű, különfajú, ellentmondó
  • széthúzó, szétágazó, divergens (szaknyelvi)
  • különféle, különbféle (tájnyelvi), sokféle, többféle, változatos

lelkifurdalás

főnév
  • bűntudat, lelkiismeret-furdalás, önvád, kétség

alulírott

melléknév
  • nevezett

momentum

főnév
  • pillanat, szempillantás, perc
  • mozzanat, részlet
  • tényező, elem, körülmény
  • (régies): indíték, indítóok, ok

meghiúsít

ige
  • meggátol, megakadályoz, megbuktat, megzavar, keresztülhúz, keresztez, felborít, tönkretesz, lehetetlenné tesz, útjába áll, megakaszt, elfojt, leszerel, megfékez, megtorpedóz, romba dönt, gátat vet (valaminek), akadályt gördít (vmi elé) (választékos), kivéd (valamit), visszaver, semmivé tesz, halomra dönt, zátonyra futtat (bizalmas), elgáncsol, megfúr (bizalmas), elfűrészel (bizalmas), kontrakaríroz (régies), elsinkófál (tájnyelvi) Sz: beleköp a levesébe (valakinek); beteszi az ajtót (valaminek)

kormányférfi

főnév
  • államférfi

kiválasztódás

főnév
  • szelektálódás, fennmaradás

közbiztonság

főnév
  • közbátorság (régies)

megfigyelő II.

főnév
  • kém, auszkultáns (idegen), obszerváns (idegen), szemtanú, tanú
  • megbízott, küldött

kölcsönös

melléknév
  • viszonzott, kétoldali, kétoldalú, bilaterális (idegen), közös, egybehangzó, egyöntetű, egybevágó, visszaható, összefüggő, rokon, megegyező, viszonos (régies), korrelatív (idegen), reciprok (szaknyelvi)(idegen)

késés

főnév
  • késedelem, elmaradás, hátramaradás, lemaradás, késedelmeskedés, fennakadás, késlekedés, feltartóztatottság, mulasztás, időzés, időmúlatás
  • eltolódás, halasztás, időveszteség, hátrány

közöny

főnév
  • nemtörődömség, közömbösség, érdektelenség, egykedvűség, közönyösség, flegma, érzéketlenség, apátia, tompultság, fásultság, szenvtelenség, részvétlenség, indifferencia (idegen), impasszibilitás (idegen), letargia, indolencia (idegen), tespedtség, nembánomság (tájnyelvi)

megharap

ige
  • beleharap, megmar, megkap, megsebez, összeharap
  • megrág
  • megsért, megbánt, meggyötör, megkínoz, fájdalmat okoz, az önérzetébe gázol, belerúg