haragszik szinonimái

ige
  • mérgelődik, bosszankodik, morog, dúl-fúl, acsarkodik, zabol (szleng), vicsorog, dohog, duzzadoz (tájnyelvi), fujakodik (tájnyelvi), horgol (tájnyelvi)
  • neheztel, appehendál (régies), orrol, fúj (bizalmas), pikkel (bizalmas), pipás (valakire) (szleng), kirúg (valakire) Sz: falra mászik, a plafonon van; az orrában van (valami); be van gerjedve; csomót kötött az orrán; dúl- fúl mérgében; ellenszenvvel viseltetik (valaki iránt); emészti a méreg; epét hány; foga van rá; fogát vicsorítja (választékos); forr az epéje; forr benne a lélek; fortyog a dühtől; fortyog benne a harag; görbe szemmel néz (valakire); hülyét kap; konyít reá, mint a rossz ló az országútra; lila a feje; majd megpukkad; majdnem a lúdméreg eszi meg; nehéz szíve van (valakire); nem lát a pipától (szleng); pöszög, mint a kása; rágja a nyelvét; reszket a dühtől; szikrázik a szeme haragjában; szívja magát; tüzet fúj az orra likán; üti a guta; van valami a begyében; vasvillaszemeket mereszt; vöröset lát

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

terhesség

főnév
  • másállapot, viselősség, áldott állapot, boldog állapot (tájnyelvi), graviditás (szaknyelvi), asszonybaj (tájnyelvi)
  • vemhesség, hasasság

előretol

ige
  • előretaszít, tuszkol, előrevesz, előrehoz, előretesz
  • (előretolja magát): tolakodik, nyomakodik
  • előmozdít, előtérbe helyez, elősegít, előrelendít, pártol, támogat, pártfogol
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a haragszik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hajfürt

főnév
  • hajtincs, tincs, lokni, hajcsomó, huncutka, csiga, tekervény (régies)

frakció

főnév
  • csoport, pártcsoport, klikk (pejoratív)
  • (szaknyelvi): elegy, halmaz

folyamat

főnév
  • procedúra, eljárás
  • lefolyás, menet, sor, alakulás, történés

féleszű

melléknév
  • zavart, gyengeelméjű, elmebajos, bolond, hülye, félkegyelmű, félbolond, együgyű, félnótás, félhangú (régies), ütődött (bizalmas), lökött (szleng), tökkelütött, tökfejű, tökéletlen, dilis, dilinós, idióta, kretén, imbecillis (szaknyelvi), mamlasz, mafla, bárgyú, szamár (bizalmas), ostoba, sügönye (bizalmas), stupid, bogaras, hóbortos, félcédulás, félnadrág (tréfás), kelekótya, kótyagos, hibbant, dilinós (bizalmas), süsü, fuzsitos (tájnyelvi), gyagyás (tájnyelvi), gügye (tájnyelvi), golyós (szleng), hangyás (szleng), csábérdás (tájnyelvi), csajmota (tájnyelvi), nederkó (tájnyelvi), egon (szleng), ubul (szleng), ergojás (régies), füves (régies) Sz: feje lágyára esett; hiányzik egy kereke; kenyérrel eszi a cipót; kőbölcsőben ringatták; kotlik az esze; kótyagos az agyveleje; nemcsak tökkel, hanem ököllel is ütötték a fejét; nincs ki mind a négy kereke; nincs otthon a gazda; nincs ki a kártyája; van egy karima híja

halványodik, halvány

ige
  • sápad, fakul, színtelenedik, homályosodik, szürkül
  • tompul, mattul
  • gyengül, elmosódik, halkul

híradástechnika

főnév
  • távközlés, telekommunikáció (szaknyelvi), híradásügy, technika

polémia

főnév
  • vita, nézeteltérés, nézetkülönbség, véleménykülönbség

enyh

főnév
  • enyhülés, könnyebbség, balzsam, ír, menedék, oltalom
  • vigasztalás, megbékélés

elvásik

ige
  • elkopik, elfoszlik, elfeslik, eldörzsölődik (tájnyelvi), elkeshed (tájnyelvi)
  • (fog): elvásolódik (tájnyelvi), elvásul (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): eltelik, elenyészik, elmúlik
  • elfogy (tájnyelvi), elhasználódik (tájnyelvi)

bögyörő

főnév
  • (tájnyelvi): hímvessző, fütyülő (bizalmas), fütyi (bizalmas), bille, pöcs (durva), kuki (bizalmas), kukac (szleng)
  • (tájnyelvi): angyalbögyörő, burgonyametélt, krumplinudli, nudli, burgonyasodralék

érzékeltet

ige
  • éreztet, kifejez, kifejezésre juttat, sejtet, következtetni enged (valamire), tanújelét adja (valaminek), értésére ad, nyilvánvalóvá tesz, elárul
  • megjelenít, ábrázol, bemutat, megmutat, leír, vázol, lefest, szeme elé tár (valakinek valamit), körvonalaz, visszaad

hogyisne II.

határozószó
  • hogyne

illetéktelen

melléknév
  • jogosulatlan, nem meghatalmazott, nem hivatalos, avatatlan, hívatlan, hozzá nem értő, inkompetens (idegen), kívülálló

kiválasztódás

főnév
  • szelektálódás, fennmaradás

kellet

ige
  • (kelleti magát): kacérkodik, mórikálja magát, riszálja magát, tetszeskedik (régies), kellemezteti magát (tájnyelvi)
  • kéreti magát
  • (árut) kínál

harap

ige
  • eszik, falatozik, bekap (valamit) (bizalmas)
  • mar, csíp
  • (hal): pedz, kap

hadovál

ige
  • (szleng): beszél, fecseg, hetet-havat összehord, összevissza beszél, mellébeszél

helyesírás

főnév
  • ortográfia (szaknyelvi)

katonatiszt

főnév
  • tiszt, haditiszt (régies), oficér (régies)

hát I.

határozószó
  • no, bizony, természetesen, persze, hogyne, elvégre

futólag

határozószó
  • futólagosan, futtában, sietősen, sietve, sebtében, kapkodva
  • nagyjából, érintőleg, érintőlegesen, kutyafuttában, felületesen, felszínesen, félig-meddig, mellékesen, mellesleg

heverészik

ige
  • hever, pihen, lustálkodik, henyél, lopja a napot, tétlenkedik, tesped, lébecol, lebzsel, lézeng, tunyálkodik (régies), döglődik (pejoratív), ejtőzik, elbivalykodik (tájnyelvi), hencsikél (tájnyelvi), hencserkedik (tájnyelvi)

kelbimbó

főnév
  • bimbóskel, brokedli (bizalmas)