haraszt szinonimái

főnév
  • avar
  • erdő, csalit, cserjés, bozót (tájnyelvi), pagony, csepőce (régies, tájnyelvi), cseprente (tájnyelvi), csutaj (tájnyelvi), ciher (tájnyelvi), eresztvény (tájnyelvi), bige (tájnyelvi), csere (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

megmintáz

ige
  • megformáz, megrajzol, lefest, kialakít, körvonalaz

pasztilla

főnév
  • gyógyszer, pirula, tabletta, labdacs (régies), pilula (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a haraszt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hajlékony

melléknév
  • hajlítható, hajlós, görbíthető, rugalmas, plasztikus, flexibilis (szaknyelvi), elasztikus, formálható, képlékeny, alakítható, kovácsolható
  • simulékony, alkalmazkodó, irányítható, befolyásolható, idomítható, nevelhető
  • készséges, engedelmes, engedékeny
  • ruganyos

fricska

főnév
  • ütés, pöccintés, koppintás (szleng)
  • orrpattintás, orrpecek, ravaszpöc (tájnyelvi)
  • bosszantás

folyósít

ige
  • kiutal, fizet, teljesít, kielégít, engedményez, juttat

felfedező, fölfedező I.

melléknév
  • feltáró, felderítő, megtaláló, meglelő, megpillantó

hámor

főnév
  • kovácsműhely, verőte (régies)

hírhedt, hírhedett

melléknév
  • rossz hírű, hírben álló, megbélyegzett, gyanús, cégéres, címeres, csihés (tájnyelvi) Sz: veszett híre van; ismerik, mint a rossz pénzt
  • (régies): ismert, híres, nevezetes, hírneves, neves, tekintélyes, tisztes

politikus II.

főnév
  • államférfi

eper

főnév
  • földieper, szamóca, szeder (tájnyelvi)
  • faeper, fái eper, fái szeder, eperfa, selyemeper, selyemeperfa

elvetemedik

ige
  • elferdül, elgörbül, elhajlik, kihajlik (szaknyelvi), megvetemedik
  • lealacsonyodik, elvetemül (régies), elaljasodik, elfajzik (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): (seb) elmérgesedik
  • (tájnyelvi): (kert) elgazosodik

bölcsesség

főnév
  • éleselméjűség, judícium (idegen), intelligencia, éleslátás, lényeglátás, eszesség, sapientia (idegen), élettapasztalat
  • aranyigazság, aranyköpés (bizalmas), aforizma, életigazság

érzésvilág

főnév
  • érzület, lelkület, érzelemvilág, kedélyvilág, lelkivilág, belvilág (régies), szív

holdas

melléknév
  • holdvilágos, holdfényes
  • sejtelmes, áttetsző, ködszerű
  • (ló, szarvasmarha): hóka, csillagos
  • (régies): holdkóros, lunátikus (idegen), alvajáró, holdkórságos
  • bolond, bolondos, hóbortos, eszelős, eszeficamodott, eszement

ilyenfajta

névmás
  • ilyen, ilyenféle, efféle, ilyennemű, ilyesféle, ugyanilyen

kíváncsiskodik

ige
  • érdeklődik, kérdezősködik, tudakozódik, informálódik, búvárkodik, fürkészik, kutakodik, vizsgálódik, kikérdez, kifaggat, vallat, szaglász, nyomoz, firtat, vizsgáztat, leskelődik, beleüti az orrát

keményfejű

melléknév
  • csökönyös, konok, makacs, megátalkodott, nyakas, kemény koponyájú, vasfejű, önfejű, akaratos, hajlíthatatlan

harcos II.

főnév
  • katona, vitéz, fegyveres, honvéd, zsoldos, harcász (régies), bajnok (régies), kardos (régies), dalia (régies), levente (régies), hadastyán (régies), hadfi (régies), harcfi (régies), militáns

hagyján

határozószó
  • elmegy, megjárja, elviselhető

hellyel-közzel

határozószó
  • helyenként, elszórtan, szórványosan, itt-ott, néhol, hellyel-hellyel (tájnyelvi), szemül-szemül (tájnyelvi)
  • időnként, időközönként, hébe-hóba, néha-néha, olykor-olykor, esetenként, elvétve, ritkán

kávéskanál

főnév
  • kiskanál, teáskanál
  • mokkáskanál

határos

melléknév
  • szomszédos, környező, érintkező, megyés (tájnyelvi)

fúzió

főnév
  • társulás, egyesülés, összeolvadás, egybeolvadás

hiány

főnév
  • szűkölködés, nélkülözés, szükség, szegénység, ínség, nyomorúság
  • (szaknyelvi): veszteség, ráfizetés, deficit, adósság, tartozás, mínusz (bizalmas), kár, passzívum (idegen)
  • hiba, tökéletlenség, fogyatékosság, fogyatkozás, hiányosság, kívánnivaló, hézag, hiátus (idegen), defektus (szaknyelvi)

kellék

főnév
  • tartozék, hozzávaló, járulék, kiegészítő, cugehőr (bizalmas)
  • rekvizit (idegen), rekvizitum (idegen)
  • felszerelés