harcos I. szinonimái

melléknév
  • harcias, harckedvelő, katonás, támadó, marcona, agresszív
  • kötekedő, civakodó, házsártos
  • kitartó, szívós, kemény, küzdő

harcos II. szinonimái

főnév
  • katona, vitéz, fegyveres, honvéd, zsoldos, harcász (régies), bajnok (régies), kardos (régies), dalia (régies), levente (régies), hadastyán (régies), hadfi (régies), harcfi (régies), militáns

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hajófuvarlevél

főnév
  • konosszamens (szaknyelvi)

éget

ige
  • felgyújt, meggyújt, feléget, leéget, felperzsel, kiéget, eltüzel, elemészt, hamvaszt
  • lemarat, marat
  • (nap): barnít, süt, tűz, perzsel, pörköl, pirít
  • mar, csíp, körmöz (tájnyelvi)
  • (szleng): zavarba hoz, cikiz (szleng), lebőget (szleng)(szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a harcos szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

Hajnalcsillag

főnév
  • estecsillag, esthajnalcsillag, sarkcsillag, Vénusz, beteggyógyító-csillag (tájnyelvi), kétóráscsillag (tájnyelvi), juhászcsillag (tájnyelvi)

front

főnév
  • harctér, harcmező, hadszíntér, küzdőtér
  • arcvonal
  • arc, arcél, homlok, homlokzat, homlokfal, oromfal
  • előrész
  • tömörülés, tömb, egységfront
  • frontátvonulás, időjárás-változás

fonák I.

melléknév
  • visszás, szokatlan, furcsa, képtelen, nevetséges, kínos, kényelmetlen, kellemetlen

felfoghatatlan, fölf

melléknév
  • átláthatatlan, érthetetlen, megfoghatatlan, megragadhatatlan, megközelíthetetlen, követhetetlen, homályos, hihetetlen, rejtelmes, túlvilági
  • megdöbbentő, elképesztő, bámulatos, képtelen, abszurd, numenális (idegen), irracionális, természetfölötti, megmagyarázhatatlan, földöntúli, érzékelhetetlen

hamvveder

főnév
  • urna
  • hamutartó, hamutálca, hamuzó

hirtelen II.

határozószó
  • rögtön, hirtelenében, gyorsan, sietősen, sietve, hamar, hamarjában, tüstént, hevenyében, ripsz-ropsz, egykettőre, egyszerre, egyszer, egyszeriben, egyszer csak
  • váratlanul, rögtönözve, elhamarkodva, meglepetésszerűen, egyik napról a másikra Sz: mint derült égből a villámcsapás; mint derült égből a lórúgás; mintha az égből esett volna; hopp hírével; hűbelebalázs módjára

pompa

főnév
  • dísz, csillogás, diszély (régies), ékesség, fényűzés, luxus, pazarfény (régies), fény, ragyogás, tündöklés, látványosság, fitogtatás, hivalkodás
  • gála, parádé, díszmenet, díszszemle
  • változatosság, gazdagság, sokrétűség, sokszínűség

építési

melléknév
  • építészeti, architektonikus (idegen)

elvi

melléknév
  • eszmei, principiális (régies), elméleti, teoretikus

bömböl

ige
  • bőg, üvölt
  • (ágyú): morajlik, zúg, dörög
  • bőg, ordít, óbégat, bőköl (tájnyelvi), koákol (tájnyelvi)

esemény

főnév
  • történés, eset, epizód, mozzanat, közjáték, fordulat, incidens, kázus (idegen), faktum (régies), fejlemény, tény

holmi II.

névmás
  • valamiféle, afféle, akármiféle, akármilyen, néminemű (régies)
  • valami

imakönyv

főnév
  • imádságoskönyv, zsolozsmáskönyv, misekönyv, missale (idegen), breviárium

kivégez

ige
  • likvidál, megöl, másvilágra küld, elveszt (régies)
  • meggyilkol, kicsinál (szleng), kinyír (szleng)
  • befejez, elvégez, megold

kémikus

főnév
  • vegyész

harmadéves

melléknév, számnév
  • harmadikos, harmadik évfolyamos

háj

főnév
  • zsírpárna, zsír
  • kövérség, elhízottság
  • szalonna

helyszűke

főnév
  • helyhiány, térhiány

kecses

melléknév
  • bájos, könnyed, finom, kifinomult, sikkes, törékeny, légies, filigrán, szilfid (régies), gracilis (idegen), graciőz (idegen), ékes (tájnyelvi), kecsteli (régies)

határsáv

főnév
  • határövezet, határzóna, határvidék, gyepű

független

melléknév
  • szabad, szabadelvű, önrendelkezésű, autonóm (idegen), korlátozatlan, szuverén
  • eredeti, önálló, különálló, independens (idegen)
  • (régies): ellenzéki, pártonkívüli
  • nőtlen, hajadon, egyedülálló

hibapont

főnév
  • büntetőpont, hiba, fault (szaknyelvi), büntető

kelmefestő

főnév
  • ruhafestő