elvetemedik szinonimái

ige
  • elferdül, elgörbül, elhajlik, kihajlik (szaknyelvi), megvetemedik
  • lealacsonyodik, elvetemül (régies), elaljasodik, elfajzik (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): (seb) elmérgesedik
  • (tájnyelvi): (kert) elgazosodik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

örökké

határozószó
  • mindörökké, mindig, örökre, mindétig (tájnyelvi)
  • haláláig, amíg él Sz: míg a világ világ lesz, Miska cigány cigány lesz; sokáig, míg a Duna vize nem ér bokáig
  • örökösen, állandóan, folytonosan, szüntelenül, szünet nélkül, szakadatlanul, folyamatosan, mindegyre, mindenha (régies)

durmol

ige
  • (bizalmas): alszik, húzza a lóbőrt, szunyál (szleng), szundít, szendereg, kummant (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elvetemedik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

előterjeszt

ige
  • beterjeszt, javasol, előirányoz, indítványoz, felajánl, előad, kezdeményez, benyújt, jelent, közread, nyilvánosságra hoz, exponál (idegen), prezentál, proponál (régies), közzétesz, kifejt, beszámol, referál, megismertet(valamitől)
  • (valakit valamire): javasol, ajánl, felterjeszt

egyenetlenség

főnév
  • érdesség, göröngyösség, hepehupásság, rögösség, göcsörtösség, ráncosság, redősség
  • egyenetlenkedés, nézeteltérés, súrlódás, civódás, ellentét, pártoskodás, perpatvar, viszály, összeveszés, békétlenség, széthúzás, villongás, meghasonlás, elidegenülés, összezördülés, konfliktus, szakadárság, feszültség
  • diszharmónia, diszkrepancia (idegen), diszkordancia (idegen), disszonancia (idegen), divergencia (szaknyelvi), differencia (idegen)

dudva

főnév
  • gyom, gaz, giz-gaz, bojtorján, paraj (tájnyelvi), gyimgyom (tájnyelvi), burján (tájnyelvi)
  • (szleng): pénz, pénzmag, guba (szleng), lé (szleng), korpa (szleng), suska (szleng), lóvé (szleng), steksz (szleng), dohány (szleng), mák (szleng), mani (szleng), zsozsó (szleng)

csengettyű, csöngett

főnév
  • csengő, csöngő, harangocska, csengető (tájnyelvi), csilingő (tájnyelvi), csingilingi (tájnyelvi), giling-galang (tájnyelvi), inclangorium (idegen), kolomp

eltanul

ige
  • elles, elsajátít, átvesz, felvesz, elprofitíroz (régies)

évente

határozószó
  • évenként, esztendőnként

megsért

ige
  • felsért, megsebez, megsebesít, megvág, megkarcol, fölhorzsol
  • megrongál, kárt tesz (valamiben), tönkretesz
  • áthág, megszeg, megsért, semmibe vesz, felrúg
  • megbánt, fájdalmat okoz, belemar (valakibe), becsületébe gázol (valakinek), vérig sért, megaláz, lemarház (durva), megvét (tájnyelvi), inzultál, dehonesztál (idegen)

bojkottál

ige
  • kiközösít, kirekeszt, kizár, elutasít, elszigetel, izolál, mellőz

bikini

főnév
  • fürdőruha
  • csípőbugyi, bikinibugyi

bömböl

ige
  • bőg, üvölt
  • (ágyú): morajlik, zúg, dörög
  • bőg, ordít, óbégat, bőköl (tájnyelvi), koákol (tájnyelvi)

fájdalomcsillapító II.

főnév
  • analgetikum (szaknyelvi), narkotikum (szaknyelvi), érzéstelenítőszer

felkészít, fölkészít

ige
  • előkészít, alapoz, edz, gyakorol (valakivel), treníroz, korrepetál, tanul (valakivel)
  • megerősít, felvértez, felszerel, preparál

háromszínű

melléknév
  • tricolor (idegen)

gargarizál

ige
  • gargalizál, öblöget (torkot), gargajáz (tájnyelvi), gurgulázik (tájnyelvi)

elvileg

határozószó
  • elméletben, elméletileg, teoretikusan, in thesi (idegen)

előrajzol

ige
  • felvázol, vázol, körvonalaz, leskiccel

értelmetlen

melléknév
  • nehéz felfogású, nehézfejű, fafejű, oktalan, értetlen, korlátolt, buta, tahó (bizalmas), mucsai (durva), bunkó
  • céltalan, tartalmatlan, ostoba, oktalan, esztelen, hiábavaló, fölösleges, hiú (remény), illuzórikus, képtelen, abszurd, irracionális, badar
  • érthetetlen, zagyva, artikulálatlan (idegen), összefüggéstelen, se füle, se farka, zűrzavaros

fürdőszoba

főnév
  • fürdőhelyiség, fürdő (bizalmas), mosdó

én II.

főnév
  • ego (idegen), egyéniség, személyiség

egymásután

főnév
  • sorrend, sorrendiség, sor, sorozat, időrend, egymásra következés, konszekúció (választékos)

északi-sarki

melléknév
  • arktikus, sarkvidéki

gáncs

főnév
  • akadály, akadék (régies), gángócs (tájnyelvi)
  • botlás, vétek, hiba, tévedés, fogyatkozás (választékos), bötönet (tájnyelvi), megesés (régies)
  • kifogás, szemrehányás, letolás (bizalmas), pirongatás, ledorongolás (bizalmas), szidás, feddés (választékos), megrovás, intés (választékos)
  • fault (szaknyelvi), dancs (szaknyelvi)