heverő I. szinonimái

melléknév
  • elterült, leborult, fekvő
  • henye, tunya, munkátlan, lusta, fölösleges, rest, lomha, tétlen, naplopó, dologtalan, renyhe, lebzselő, pihenő, nyugvó, haszontalan
  • félretett, tartalékolt (pénz)

heverő II. szinonimái

főnév
  • ágy, fekhely, rekamié, dívány, pamlag, kerevet, szófa (régies), sezlon, nyoszolya (régies), hálóhely, ottomán (régies), hencser (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

visszatetszés

főnév
  • nemtetszés, ellenszenv, ellenérzés, felháborodás, méltatlankodás, idegenkedés, viszolygás, reszenzus (idegen)

bokszol1

ige
  • öklöz, püföl, bunyózik (szleng), ökölharcot vív
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a heverő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hatásos

melléknév
  • eredményes, sikeres, hathatós, hatékony, célravezető
  • találó, csattanós, frappáns, imponáló, impozáns, megkapó, megragadó, impresszív (idegen), kifejező

gondolkodó, gondolko II.

főnév
  • bölcselő, filozófus, bölcsész, ideológus

gasztronómia

főnév
  • szakácsművészet, ínyesmesterség, konyhaművészet
  • ínyencség

felvillanyoz, fölvil

ige
  • izgalomba hoz, felizgat, lázba hoz, felélénkít, fellelkesít, felpezsdít, feldob, felajz, delejez (régies), felgyújt, lángra gyújt, tűzbe hoz, galvanizál (régies), stimulál

héj

főnév
  • burok, tok, takaró, külszín, felszín, külső, hártya, bőr, háncs, kéreg, hüvely, köpeny, haj (tájnyelvi)
  • huzat, ágyhuzat, ciha

idea

főnév
  • eszme, fogalom
  • gondolat, ötlet, elképzelés, elgondolás, tipp, sziporka, elmeszikra (régies), éca (bizalmas), écesz (szleng)
  • alapeszme, vezéreszme, teória
  • sejtelem

rágógumi

főnév
  • rágó (bizalmas), csaminyami (bizalmas), gumó (bizalmas), rágcsi (bizalmas)

ezóta

határozószó
  • ettől fogva, ekkortól

esős

melléknév
  • csapadékos, lucskos, nedves, licspocsos (tájnyelvi)

ciszterna

főnév
  • víztároló, vízgyűjtő, gyűjtőmedence, vízmedence, víztározó, esővízgyűjtő, tartály, víztartály
  • gyűjtőér (szaknyelvi)

fegyverletétel

főnév
  • kapituláció (idegen), kapitulálás (idegen), megadás, meghódolás

igen II.

módosítószó
  • úgy van, ja, valóban, csakugyan, természetesen, jesz (szleng), az (tájnyelvi), igenis, ühüm (bizalmas), aha (tájnyelvi), jaja (tájnyelvi)
  • tessék!

jassznyelv

főnév
  • csibésznyelv, argó, tolvajnyelv, szleng, alvilági nyelv, fattyúnyelv, zsargon, apacsnyelv

ködösít

ige
  • leplez, takargat
  • homályosít, megtéveszt, félrevezet, mellébeszél, elken (szleng), misztifikál (választékos), rizsázik (szleng)

kicsíp

ige
  • kitép, kiszakít
  • felcsíp, kimar
  • (tájnyelvi): kifog (valakin)
  • (kicsípi magát): kirittyenti magát (szleng), kicsinosítja magát, felcicomázza magát, kiöltözik, kiöltözködik, ünneplőbe vágja magát, kinyalja magát, díszbe öltözik, díszt ölt, kikeni-feni magát, felpiperészi magát, kicsípekedik (tájnyelvi)

hiába

határozószó
  • fölöslegesen, szükségtelenül, mindhiába, ok nélkül, indokolatlanul, habókra (szleng), linkre (szleng), lejmre (szleng), kalandjában (tájnyelvi)
  • sikertelenül, hatástalanul, hasztalan, eredménytelenül, foganatlanul (választékos), céltalanul, kárára (tájnyelvi)
  • reménytelenül
  • olcsón, ingyen, potyára (bizalmas), semmiért, potomba (tájnyelvi)

haszon

főnév
  • nyereség, profit, előny, hozadék, hozam, plusz (bizalmas), rebach (régies)
  • eredmény, gyümölcs, látat (tájnyelvi), siker, foganat

hozzá

határozószó
  • mellé, közelébe
  • kiegészítésül, ráadásul, azonkívül, tetejében, sőt mi több

kezesség

főnév
  • jótállás, szavatosság, szavatolás, garancia

históriás I.

melléknév
  • elbeszélő, történetmondó

grafológia

főnév
  • íráselemzés, íráselmélet

humorista

főnév
  • tréfacsináló, tréfamester, viccmester, komikus, komédiás, poéngyáros (bizalmas), elménc (régies)
  • parodista

kibuktat

ige
  • kitesz, félreállít, meneszt, kirúg (bizalmas), kitessékel, megvág
  • (szleng): meglep, megdöbbent
  • kiborít