hallgatólagos szinonimái

melléknév
  • kimondatlan, implicit (szaknyelvi), beleértett, bennefoglalt, fenntartásos, burkolt, rejtett, titkos(idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ütemes

melléknév
  • ritmusos, ritmikus
  • gyors, folyamatos, tempós

óra

főnév
  • kronométer, időjelző, horológium (régies), krumpli (bizalmas), hőmérő (tréfás), ketyegő (bizalmas)
  • időpont, terminus
  • tanóra, foglalkozás
  • tantárgy
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hallgatólagos szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

gyúl

ige
  • fellobban, tüzet fog, fellángol, lobot vet, ég
  • világosodik, kigyúl
  • (haragra gyúl): felgerjed, felindul, megmérgesedik
  • (vörösre gyúl): elvörösödik, kipirul, elönti a vér az arcát

fonnyad

ige
  • hervad, zsugorodik, szárad, tikkad, senyved, kókad, aszik, összehúzódik, satnyul, töpped, töpörödik, konyul, fonyarodik (tájnyelvi), ráncosodik, gözörödik (régies)
  • bágyad, sorvad, sorvadozik, emésztődik, ösztövéredik (régies)
  • (szleng): kudarcot vall

firkász

főnév
  • skribler (régies), zugíró, zugírász, zugfirkász, újságfirkász, zughírlapíró, zsurnálfirkanc (régies)
  • tintanyaló (pejoratív), aktakukac, irodista (régies), tollnok, hivatalnok, tintanyúl (szleng), tintamityu (szleng), tintafosó (durva)

fejvesztve

határozószó
  • fejetlenül, fejvesztetten, eszeveszetten, lélekszakadva, kapkodva, pánikszerűen, ész nélkül, árkon-bokron át, árkon-bokron keresztül, hanyatt-homlok

hajlott

melléknév
  • görbe, görnyedt, horgas, ívelt, kampós, púpos, deformált
  • (kor): idős, öreg, vén, éltes, jóbeli (tájnyelvi), élemedett

helyváltoztatás

főnév
  • mozgás, járás, kimozdulás, mozgolódás
  • költözködés, migráció (szaknyelvi), vándorlás, elvándorlás

pillantás

főnév
  • szemvillanás, tekintet, odasandítás, nézés, tekintés, blikk (idegen), kukucskálás, pillantat (régies)
  • pislantás, hunyorítás, szempillantás, szemvillantás
  • perc, minuta (tájnyelvi), minutum (tájnyelvi), villanat (régies), szempillantás, momentum (idegen), percenet (régies), csipeszke (tájnyelvi), hunyorítás (tájnyelvi), puntom (tájnyelvi), másodperc

elveszteget

ige
  • elkölt, elfecsérel, elpocsékol, eltékozol, elpazarol, elprédál, elbitangol (tájnyelvi), elherdál, elsinkófál (tájnyelvi), nyakára hág, elver, elszór, szétszór, elpotyáz (bizalmas), kiszór az ablakon, kidobál az ablakon, kihány az ablakon, eldividál (tájnyelvi), elpucol (szleng), elpenget (szleng), kidob, eldobál
  • elkótyavetyél, elforgácsol
  • (időt): elfecsérel, elvacakol, eltölt, elkukoricáz (tájnyelvi), elszöszmög (tájnyelvi), elszöszöréz (tájnyelvi), eltotojáz, eltétováz (tájnyelvi), elmúlat (régies)

elszáll

ige
  • elrepül, elrebben, elhúz, elrajzik, felröppen, elröppen, tovaszáll, szárnyra kel, elberren (tájnyelvi)
  • (érzés, állapot): elenyészik, eltűnik, elmúlik, elpárolog, ellobban, elillan, eloszlik, szertefoszlik

bolondság

főnév
  • őrültség, őrület, téboly
  • butaság, ostobaság, oktalanság, dőreség, szamárság, hülyeség, marhaság (bizalmas), dili, bolondóra (bizalmas), sületlenség, zagyvaság, badarság, balgaság, bárgyúság, beszámíthatatlanság, esztelenség, lehetetlenség, hagymáz, képtelenség, abszurdum, bohóság

érdektelen

melléknév
  • unalmas, száraz, szürke, jellegtelen, jelentéktelen, szokványos, banális, sivár, kietlen, semleges, közömbös, vérszegény, színtelen, egyhangú, monoton, sablonos, sekélyes, üres, sótlan, semmitmondó, lényegtelen, lapos, elcsépelt, mechanikus (régies)
  • apatikus, közönyös, közömbös, passzív, fásult

hígít

ige
  • felereszt, vizez
  • old
  • (bort): hamisít, felvizez
  • (pénzt): értéktelenít, lenyom, ront
  • sekélyesít, felszínessé tesz, kevesbít, gyengít, tompít

idénymunka

főnév
  • szezonmunka

kiskocsma

főnév
  • étkezde, kifőzés, kifőzde, zöldvendéglő, csehó (szleng), lebuj (szleng)

karöltve

határozószó
  • karonfogva
  • vállvetve, együttesen, közösen, egy akarattal, egyöntetűen

halmoz

ige
  • összehord, felhalmoz, halomra gyűjt, tezaurál (szaknyelvi), kumulál (idegen)
  • eláraszt (valamivel)
  • tetéz, ont, ömleszt

gyök

főnév
  • gyökér, törzsök (régies), eredet, származás
  • szótő, tő
  • négyzetgyök

hátsó II.

főnév
  • hátsó rész, fenék, ülep, far, popó (bizalmas), popsi (bizalmas), segg (durva), valag (durva), alapszerv (tréfás), sejhaj (tréfás), ülőgumó (tréfás), alfél, alváz (szleng), csücsülő (tréfás), délisarok (tréfás)

kapaszkodik

ige
  • (valakibe, valamibe): fogódzkodik, akaszkodik, csimpaszkodik
  • (fölfelé): húzódzkodik, kúszik, gebeszkedik (tájnyelvi), kepeszkedik (tájnyelvi)
  • (meredek úton): fölmászik, kaptat, kepeszt (régies, tájnyelvi)
  • (valami után): nyújtózkodik, törtet, ácsingózik (tájnyelvi), iparkodik (régies)

hánt

ige
  • lefejt, lehúz, lefarag, hántol, lehánt, meghánt, hámoz, nyúz
  • foszt (kukoricát), morzsol (kukoricát), kihüvelyez, toklászol (tájnyelvi), lehéjaz

föl, fel1

határozószó
  • talpra! (bizalmas), ébresztő!

hazugság

főnév
  • valótlanság, hamisság, csúsztatás, torzítás, kitaláció, falsum (idegen), hazudság (régies), koholmány, kacsa (bizalmas), blöff, mese (bizalmas), kamu (szleng), hanta (szleng), hadova (szleng), hamuka (szleng), tészta (szleng), kefe (szleng), humbug (bizalmas), füst (szleng) Sz: álmodta, mint macska az esőt; borbélyműhelyben faragott újság; cigányul van ez mondva; hat cigány is megesküdne rá; mese a zöld disznóról; mese habbal (bizalmas); olyan igaz, mint az öklöm, bizonyítja a könyököm
  • hazudozás, kitalálás, füllentés, őszintétlenség, mellébeszélés
  • félrevezetés, ámítás, álnokság, kétszínűség, becsapás, rászedés

karima

főnév
  • szegély, perem, keret, párkány, káva
  • szél, kerület