elveszteget szinonimái

ige
  • elkölt, elfecsérel, elpocsékol, eltékozol, elpazarol, elprédál, elbitangol (tájnyelvi), elherdál, elsinkófál (tájnyelvi), nyakára hág, elver, elszór, szétszór, elpotyáz (bizalmas), kiszór az ablakon, kidobál az ablakon, kihány az ablakon, eldividál (tájnyelvi), elpucol (szleng), elpenget (szleng), kidob, eldobál
  • elkótyavetyél, elforgácsol
  • (időt): elfecsérel, elvacakol, eltölt, elkukoricáz (tájnyelvi), elszöszmög (tájnyelvi), elszöszöréz (tájnyelvi), eltotojáz, eltétováz (tájnyelvi), elmúlat (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

delegátus

főnév
  • küldött, kiküldött, meghatalmazott, megbízott, képviselő

fájó

melléknév
  • fájdalmas, fájós, sajgó, hasogató, nyilalló, égő, szúró
  • érzékeny, kényes, sérült, sebes, vérző, beteg
  • szomorú, keserves, kínzó, gyötrő, nehéz, szívfájdító, szívet tépő
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elveszteget szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

előszoba

főnév
  • várószoba, váró, előtér, belépő, bejárat, foyer (idegen), vestibulum (régies)

egyenes II.

főnév
  • (szaknyelvi): vonal, szakasz

dudál

ige
  • tülköl, kürtöl, szirénázik, sípol
  • (szél): zúg, süvít, süvölt

csenevész

melléknév
  • fejletlen, visszamaradt, ványadt, gyenge, satnya, vézna, silány, hitvány, nyamvadt, nyiszlett (bizalmas), nyeszlett, vékonydongájú, nyápic, cingár, vakarcs, elkorcsosult, korcs, elfajzott, csökevényes, vanyiga (tájnyelvi), gezemice (tájnyelvi), sindevész (tájnyelvi), bélma (tájnyelvi), csepőte (tájnyelvi), peszmeg (tájnyelvi), rudimentális (idegen) Sz: rumos kenyéren tartották

eltáncol

ige
  • eljár, elrop, ellejt

evégből

határozószó
  • evégett, ezért, e célból, evégre

megsemmisítés

főnév
  • eltörlés, megszüntetés, elpusztítás, tönkretétel
  • megölés, meggyilkolás, likvidálás, kivégzés
  • hatástalanítás, semlegesítés
  • kiirtás, kipusztítás
  • (szaknyelvi): érvénytelenítés, hatálytalanítás, annullálás (idegen), hatályon kívül helyezés, visszavonás, semmissé nyilvánítás, nullifikálás (idegen), sztornírozás (idegen), áthúzás, törlés

bohókás

melléknév
  • bohó, mókás, mosolyogtató, bolondos
  • tréfás, vicces, mulatságos

bigyó

főnév
  • függő, csecsebecse, bizsu, mütyürke, fityegő
  • bibircsók, szemölcs
  • izé (bizalmas), akármi, micsoda, valami, szerkentyű (bizalmas), ketyere (szleng), bizgentyű (szleng), mifene (bizalmas), etvasz (szleng)

bölcsőde

főnév
  • csecsemőotthon, bölcsi (bizalmas), dedó (bizalmas)

fájás

főnév
  • fájdalom, nyilallás, szúrás, görcs, szenvedés, kín, sérés (régies)
  • (többes számban): vajúdás

felkér, fölkér

ige
  • megkér, felszólít, megkeres
  • meghív, invitál

harmonikus

melléknév
  • összhangzatos, összehangzó, összecsengő, dallamos, melodikus, kellemes
  • kiegyensúlyozott, békés, egyetértő, összehangolt, összeillő, passzoló (bizalmas), zavartalan, problémátlan, konfliktusmentes, zökkenőmentes, felhőtlen, jó

garázs

főnév
  • gépkocsitároló
  • kocsicsarnok, kocsiszín, gépszín

élvezetes

melléknév
  • élvezhető, kellemes, kellemetes (régies), jóleső, gyönyörűséges, örömteli, mennyei, kéjes, szórakoztató, ízes, jóízű, ínycsiklandozó

előnyös

melléknév
  • jutányos, jövedelmező, gazdaságos, gyümölcsöző, kifizetődő, nyereséges, kedvező, hasznot hajtó, hasznos, rentábilis (szaknyelvi), termelékeny, produktív, hathatós, célravezető, célszerű
  • kedvező, tetszetős, vonzó, kellemes, hívogató, megnyerő, rokonszenves, szerencsés, üdvös, alkalmas, jótékony hatású, kecsegtető

értéktelen

melléknév
  • elértéktelenedett, értékét vesztett
  • hitvány, silány, vacak, vicik-vacak, ócska, gyatra, keveset érő, semmit érő, semmirevaló, tűzrevaló, haszontalan, hasznavehetetlen, filléres, krajcáros (régies), ringy-rongy, selejtes, vásári, talmi, bóvli, tréfli (szleng), tré, tetű, snassz, szemét, cseplesz (tájnyelvi), ityepotya (tájnyelvi), mihaszna Sz: annyit ér, mint naptáron a légypiszok; annyit ér, mint Németországban egy niksz; annyit ér, mint a perec közepe; ebet se ér; egy babot sem adnék érte; egy férges diót sem adnék érte; fabatkát sem ér; hajítófát sem ér; nem adnék érte egy lyukas mogyorót; nem ér egy pipa dohányt; nem ér egy fakovát; nem hívják szerbusznak se; nem ér egy molyette kucsmát; nem ér egy kalap szart sem; nem ér egy petákot; nem ér egy férges diót; nem ér egy ütet taplót; nem ér egy lyukas fityinget sem; nem ér egy kopott rókatalpat; nem ér egy púgarast; olyba tartják, mint a békacsigát; semminek se hívják

fürdő

főnév
  • víz, mosdóvíz, csurka (tájnyelvi)
  • gyógyvíz
  • borvíz (tájnyelvi)
  • fürdés, mosdás
  • csurika (tájnyelvi), bája (tájnyelvi)
  • uszoda, strand
  • fürdőhely, gyógyhely, szanatórium
  • fürdőszoba, fürdőhelyiség, mosdó
  • (szaknyelvi): áztató

említett

melléknév
  • mondott, fenti, előbbi, korábbi, nevezett, érintett, kérdéses

egylet

főnév
  • egyesület, szervezet, csoportosulás, szövetség, társulás, társulat, társaság, gyülekezet, testület, kör, társaskör, céh, klub, közösség, klikk (pejoratív)

esténként

határozószó
  • estelente, estenden (régies), estennen (régies)

galvánelem

főnév
  • Volta-elem (szaknyelvi), Volta-oszlop (szaknyelvi)