fejvesztve szinonimái
határozószó
- fejetlenül, fejvesztetten, eszeveszetten, lélekszakadva, kapkodva, pánikszerűen, ész nélkül, árkon-bokron át, árkon-bokron keresztül, hanyatt-homlok
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
lágyít
ige
- puhít, megpuhít, porhanyít, képlékenyít, gyengít
- enyhít, engesztel, csillapít
- jésít, palatalizál (szaknyelvi)
ezelőtt
határozószó
- azelőtt, régebben, korábban, előbb, egykor, hajdan, hajdanában, valamikor, eddig, régen
- az imént, ezt megelőzően, nemrégen
elküld
ige
- felad, postáz, eljuttat, átutal, utalványoz, továbbít
- elbocsát, meneszt, felmond, eltanácsol, leépít, elmozdít, eltávolít, elutasít, kidob (bizalmas), kirak, elcsap, szélnek ereszt, kirúg (bizalmas), likvidál Sz: kiteszi a szűrét; kiállítja neki a nyúlpasszust; útilaput köt a talpára; kiadja neki az úti cédulát; kiad rajta, mint a sörfőzők az ürmön
- (valakiért): kéret, hívat
dühöng
ige
- dühbe gurul, dühösködik, dúl-fúl, dúl, őrjöng, tajtékzik, falra mászik (bizalmas), toporzékol, mérgelődik, haragszik, kikel magából, felfortyan, pukkad (bizalmas), méregbe gurul, eszi a méreg, tombol, felindul, indulatoskodik, felháborodik, acsarkodik, dilizik, paprikázik (szleng), balhézik (szleng), be van gurulva (szleng), nem lát a pipától (szleng)
- pusztít, tombol Sz: dúl-fúl, mint a vadkan; fúj, mint a padláson kölykezett macska; rágja a nyelvét; tajtékot túr; tépi a haját; veti fel a helyét
mucsai
melléknév
- falusi, vidéki, paraszt (durva), bugris, faragatlan, bárdolatlan, műveletlen, parlagi, durva, elmaradott, pórias, bumfordi, otromba (bizalmas), prosztó (szleng), bunkó, furkó (durva), durung, tuskó (bizalmas), bumburnyák, ekeferkó (szleng), kapa (szleng), tahó (bizalmas), tapír (szleng), gyökér (szleng)
csenevész
melléknév
- fejletlen, visszamaradt, ványadt, gyenge, satnya, vézna, silány, hitvány, nyamvadt, nyiszlett (bizalmas), nyeszlett, vékonydongájú, nyápic, cingár, vakarcs, elkorcsosult, korcs, elfajzott, csökevényes, vanyiga (tájnyelvi), gezemice (tájnyelvi), sindevész (tájnyelvi), bélma (tájnyelvi), csepőte (tájnyelvi), peszmeg (tájnyelvi), rudimentális (idegen) Sz: rumos kenyéren tartották
csakis
határozószó
- csak, csupán, kizárólag, pusztán, mindössze
- hogyne, persze, természetesen, tényleg, csakugyan
csontszínű
melléknév
- elefántcsontfehér, elefántcsontszínű, sárgásfehér, krémszínű, vajszínű, nyers színű, ekrü, ivaire-szín (idegen)
fényes
melléknév
- tükörfényes, fénylő, világító, ragyogó, csillogó, csillámló, szikrázó, sziporkázó, tündöklő, vakító, égő (tekintet), parázs (választékos), fényteli (régies), fényteljes (régies), sugárzó, luminózus (régies) Sz: fényes, mint a nap
- kifényesedett, tükrös (tájnyelvi), fényezett
- kivilágított, fényben úszó, fényárban úszó, fényben fürdő
- pompás, díszes, pazar, fényűző, luxuriózus (régies), káprázatos, kápráztató
- kiváló, kitűnő, jeles, briliáns, remek, felséges, láttatos (régies)
hallgatódzik, hallga
ige
- fülel, füleit hegyezi, leselkedik
- neszez (régies), kagylózik (szleng)
- vizsgál, auszkultál (szaknyelvi)
feketézik
ige
- feketekávézik, kávézik
- üzérkedik, nyerészkedik, seftel (bizalmas), csencsel (szleng), kufárkodik (régies), kupeckedik (pejoratív)
- fusizik
- (tájnyelvi): feketéllik, sötétlik
felmérgesedik, fölmé
ige
- felindul, felbőszül, felingerlődik, felhördül, felidegeskedik, feldühödik, dührohamot kap, dühöng, megharagszik, haragra lobban, tűzbe jön, elönti a méreg, méregbe gurul, elfogja a méreg, dühbe gurul, dühbe jön, megvadul, begerjed, felháborodik, megbolondul, megmérgesedik, felpaprikázódik (bizalmas), begurul (szleng), bepörög (szleng), begőzöl (szleng), meggubolyodik (tájnyelvi) Sz: felmegy a cukra (bizalmas), felmegy a pumpája (szleng), felforr az agyvize (szleng), felkapja a vizet (szleng)
felekezet
főnév
- hitközösség, hitfelekezet (régies), vallás, vallási közösség
- szekta
- pártfelekezet
- (tájnyelvi): embercsoport
- (tájnyelvi): rokonság
előretol
ige
- előretaszít, tuszkol, előrevesz, előrehoz, előretesz
- (előretolja magát): tolakodik, nyomakodik
- előmozdít, előtérbe helyez, elősegít, előrelendít, pártol, támogat, pártfogol
felrobbant, fölrobba
ige
- levegőbe repít, szétrepeszt, szétpukkaszt, szétvet, felvettet (régies), felrobbaszt (tájnyelvi)
- szétrombol, elpusztít, megsemmisít