hódít szinonimái

ige
  • előretör, terjed, növekszik, elharapódzik, fokozódik
  • terjeszkedik, birtokba vesz, megszerez, elfoglal, leigáz, tért nyer
  • vonz, megnyer, megszerez, befűz (szleng), levesz a lábáról

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szükséghelyzet

főnév
  • kényszerhelyzet, szükségállapot
  • válság, krízis, kutyaszorító, vészhelyet

megbámul

ige
  • megcsodál, rábámészkodik, megnéz, csodájára jár Sz: úgy néz, mintha én volnék a szarvas csoda; néz, mint borjú az új kapura
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hódít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

helyesírás

főnév
  • ortográfia (szaknyelvi)

gyanta

főnév
  • mézga, kolofórium (idegen), mirha, enyv (régies), macskaméz (régies), gyantár (tájnyelvi), gyantusz (tájnyelvi)
  • hegedűgyanta
  • (régies): borostyánkő

gondolkodó, gondolko I.

melléknév
  • töprengő, elmélkedő, számító, tervező, eszméletes (tájnyelvi), tűnődő, mélázó
  • intelligens, megfontolt, meggondolt, okos, logikus, értelmes, öntudatos

filmgyártás

főnév
  • filmezés, filmipar, filmművészet, kinematográfia (régies), mozgófényképezés

hínár

főnév
  • növény, inda, békaszőlő, gubancosbéka (tájnyelvi), omboly (tájnyelvi), gyöszöny (tájnyelvi), szittyó (régies)

illeték

főnév
  • díjszabás, árfolyam
  • adó, díj, vám

rece

főnév
  • háló
  • rovátka, redő, barázda
  • (tájnyelvi): léckerítés
  • (tájnyelvi): érhálózat

fecskendő

főnév
  • injekciós tű, injektor (idegen), csöklendő (tájnyelvi), fecske (szleng), csúzli (szleng), eszköz, fegyver (szleng), kendő (szleng), művzser (szleng), pisztoly (szleng), puska (szleng), revolver (szleng)
  • locsoló, spricni (bizalmas)

facér

melléknév
  • magányos, társtalan, egyedülálló, nőtlen
  • szabad, szalma (tréfás)
  • állástalan, állás nélküli, munka nélküli, munkátlan, dologtalan
  • csellengő, kallódó, ráérős
  • (tájnyelvi): romlott, erkölcstelen (leány)
  • (tájnyelvi): hitvány, haszontalan
  • nélkülözhető
  • (tájnyelvi): furcsa, egyedi

cseléd

főnév
  • szolga, szolgáló, mindenes, alkalmazott, háztartási alkalmazott, bejárónő, maris (szleng), házirézi (szleng)
  • (régies): gyerek, gyermek

felemészt, fölemészt

ige
  • felhasznál, elfogyaszt, elnyel, felfal, felél(valamire)
  • elhamvaszt, eléget
  • elsorvaszt, elpusztít, tönkretesz, megsemmisít
  • felőröl

ingyen II.

melléknév
  • ingyenes, díjtalan, díjmentes, fizetés nélküli, költségmentes, szabad, grátesi (idegen), potya (bizalmas), ingyenvaló (tájnyelvi)

jósnő

főnév
  • jövendőmondó, jövendölő, szibilla (régies), javasasszony

követel

ige
  • parancsol, megkíván, igényel, elvár, sürget, igényt tart, jogot tart (valamire), vindikál (idegen), kikényszerít, kierőszakol (valamitől)

kikap

ige
  • kiragad, kiránt, kivesz
  • megkap
  • szorul (bizalmas), bűnhődik, lakol, megkapja a magáét (valamit)
  • vereséget szenved, veszít, alulmarad

hófehér

melléknév
  • hószín, hószínű, fehér, fejér (régies), patyolatfehér, habfehér, alabástromfehér, vászonfehér, liliomfehér
  • galambősz, ősz, megőszült
  • tiszta, patyolat, szeplőtelen, mocsoktalan
  • kristálytiszta, ragyogó, tündöklő

hegedűművész, hegedű

főnév
  • hegedűvirtuóz, violinista
  • nyirettyűs (tájnyelvi), cinigés (tájnyelvi)

idébb

határozószó
  • közelebb, errébb

kifizetetlen

melléknév
  • kifizetendő, rendezetlen, hátralékos, kiegyenlítetlen, fennmaradó, fennmaradt, fennálló

horogkereszt

főnév
  • szvasztika (idegen), hakenkreuz (idegen)

gyilkol

ige
  • öl, öldököl, leszúr, lemészárol, megsemmisít, kiirt, agyonüt, pusztít, levág, vérengzik, kicsinál (szleng), hidegre tesz (bizalmas), kinyiffant (szleng), kinyír (szleng), kinyuvaszt (durva) Sz: eltesz láb alól, kivon a forgalomból (szleng, tréfás)
  • zaklat, kínoz, gyötör
  • (motort) rongál, nyű, nyúz

igazgyöngy

főnév
  • drágagyöngy, gyöngy, termésgyöngy

kiindulópont

főnév
  • kezdőpont, kiindulási pont, premissza (idegen), origó (szaknyelvi), góc, kezdet, kiindulás, alapeszme, eredet, forrás, támpont, fogódzó, alap, bázis, alappont, eleje (valaminek), rajtvonal, startvonal