felemészt, fölemészt szinonimái

ige
  • felhasznál, elfogyaszt, elnyel, felfal, felél(valamire)
  • elhamvaszt, eléget
  • elsorvaszt, elpusztít, tönkretesz, megsemmisít
  • felőröl

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

visszakap

ige
  • megkap, viszontlát
  • meglakol, megbűnhődik
  • visszanyer, visszaszerez
  • visszahúz, visszaránt
  • hátrakap

iromány

főnév
  • (bizalmas): irat, írás, szöveg, okirat, ügyirat, dokumentum
  • irkafirka, firkálmány, fércmű, fércmunka, ponyva
  • (régies): írásmű, irodalmi alkotás, mű, opus (választékos)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felemészt, fölemészt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fáradhatatlan

melléknév
  • lankadatlan, kitartó, töretlen, bizakodó, tántoríthatatlan, ernyedetlen (választékos), csüggedetlen, állhatatos, állóképes, szívós, szorgalmas, szorgos, serény, aktív, igyekvő, iparkodó, buzgó, dolgos

elpiszkolódik

ige
  • bepiszkolódik, elmocskolódik, elpiszkozik (tájnyelvi), elszurtosodik, beszennyeződik, elszennyeződik, elszennyesül (tájnyelvi), eldögél (tájnyelvi)

elnézeget

ige
  • elnéz, nézelődik, szemlélődik, nézdegél (tájnyelvi), elbámészkodik, elnézkel (tájnyelvi)

egyenes II.

főnév
  • (szaknyelvi): vonal, szakasz

fektet

ige
  • lefektet, letesz, ágyba dug, altat
  • helyez, tesz, rak, terít
  • (vágányt) épít, (kábelt) vezet
  • fordít, szentel, áldoz, szán
  • befektet
  • (ügyet): elfektet, elhanyagol, ül (valamin)(valamivel)

fenyőerdő

főnév
  • fenyves, fenyves erdő, tűlevelű erdő, bojtos (tájnyelvi)

műt

ige
  • operál, műtétet végez, műtétet hajt végre, felnyit, felvág (bizalmas), beavatkozik

csipkelődés

főnév
  • csúfolódás, csúfolkodás, gúnyolódás, bosszantás, ingerkedés, évődés, húzás, kötözködés, kötődés, kötekedés, ugratás, szurkapiszka, szurkálás

cselfogás

főnév
  • csel, fortély, furfang, manőver

alaprajz

főnév
  • tervrajz, fenékrajz (régies), körvonalrajz, vázlat

dada

főnév
  • dajka, dadus, pesztra, pesztonka, csecsemőgondozó, gyermekgondozó, bébicsősz (tréfás), gyereklány (régies), táplálóné (tájnyelvi), nörsz (idegen), baby sitter (idegen)

filmszínész

főnév
  • moziszínész, filmcsillag, filmsztár

fürdet

ige
  • tisztít, mos, füröszt
  • (szaknyelvi): nedvesít, áztat, kezel
  • eláraszt (választékos)

igaz I.

melléknév
  • valóságos, helytálló, érvényes, való, valósághű, tényhű, valóságnak megfelelő, hiteles, tagadhatatlan, kétségtelen, bizonyított, adatszerű
  • őszinte, átélt
  • becsületes, feddhetetlen, derék, egyenes, szókimondó, nyílt, jóravaló, igazságos, szavahihető, tisztességes, erkölcsös
  • igazi, valódi, eredeti, hamisítatlan, originális

hányinger

főnév
  • émelygés, öklendezés, nausea (szaknyelvi), gyomorháborgás (tájnyelvi)
  • undor, undorodás, utálat, utálkozás, rosszullét, csömör, megcsömörlés

feleség

főnév
  • nej, hitves, házastárs, hitvestárs, hitestárs (régies), élete párja (valakinek), asszony, oldalborda (bizalmas), asszonytárs, hátizsák (szleng), házi kereszt, anyjuk (tájnyelvi), oldalkocsi (szleng), kegyes (régies), bába (tájnyelvi), duduka (tájnyelvi), feletárs (tájnyelvi)

fakultatív

melléknév
  • választható, szabadon választható, szabadon választott, tetszés szerinti, vagylagos, önkéntes

felszámol, fölszámol

ige
  • megszüntet, betilt, feloszlat, leállít, eltöröl, megsemmisít, véget vet, eltüntet, befejez, berekeszt, kiirt, likvidál, beszánt (tájnyelvi)
  • felszámít, ráterhel, kiszámít
  • mérlegel, tekintetbe vesz

hamarjában

határozószó
  • gyorsan, sietve, sebtiben, rövid úton, ripsz-ropsz, egykettőre, teketória nélkül (bizalmas), hanyatt-homlok, villámsebesen, hevenyében, melegében, mindjártában (tájnyelvi), hamarocskán (tájnyelvi)
  • hirtelenjében, kapásból
  • nagyjából

felindulás, fölindul

főnév
  • indulat, felindultság, izgatottság, felháborodás, ingerültség, idegesség, harag, méreg, gerj (régies), nyugtalanság, feldúltság, düh, dühödtség, dühöngés, dühroham, dühkitörés, fermedés (régies), tombolás, őrjöngés
  • elérzékenyülés, meghatottság, érzelemkitörés, emóció (idegen)

elszalaszt

ige
  • elfuttat, elküld, meneszt, elszalajt (tájnyelvi)
  • elmulaszt, kihagy, lemarad (valamiről), lekésik (valamiről), elpasszol (bizalmas), elhibáz, elveszteget, eltéveszt, elnéz, elesik (valamitől), elereszt (régies)(valamivel)

felvásárol, fölvásár

ige
  • megvesz, megvásárol, összevásárol

hántol

ige
  • eltávolít, lecsupaszít, levakar, letisztogat, kifejt (magot), lehánt, kibont, héjaz, hámoz, foszt (kukoricát)
  • fényez, gyöngyöz