illeték szinonimái

főnév
  • díjszabás, árfolyam
  • adó, díj, vám

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

robotol

ige
  • gürcöl, gürizik (szleng), húzza az igát, kulizik (szleng), dolgozik, görnyedezik, görbed (választékos), fáradozik, verejtékezik, strapálja magát (bizalmas), hajtja magát (bizalmas), melózik (szleng), lejsztol (szleng), brusztol (szleng), gályázik (szleng)

lezár

ige
  • befed, lecsuk, becsuk, bezár, bedugaszol
  • lehuny, behuny
  • lepecsétel, lelakatol, leragaszt, leplombál
  • (területet): bekerít, elrekeszt, elhatárol, blokál (idegen)
  • pontot tesz a végére (valaminek)
  • berekeszt, beszüntet
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a illeték szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hullavizsgálat

főnév
  • hullaszemle, nekropszia (idegen)

hámoz

ige
  • tisztít, pucol, fejt, héjaz, hántol, héjtalanít, nyúz, hüvelyez, hajaz (tájnyelvi), guvaszt (tájnyelvi)

hajdina

főnév
  • pohánka, tatárka (tájnyelvi), hariska (tájnyelvi), haricska (tájnyelvi), borköles (régies)

fürkész, fürkészik

ige
  • keres, kutat, kórász (tájnyelvi), kurkász (tájnyelvi), vizslat, vizsgálódik, búvárol (tájnyelvi), fitat (tájnyelvi), kitud (tájnyelvi), kémlel, nyomoz, vizsgál, szaglász, szimatol, bazslál (tájnyelvi), valagász (tájnyelvi)
  • szemlél, figyel, körültekint, tanulmányoz, nézelődik

idős

melléknév
  • öreg, vén, vénhedt, vénecske, éltes, élemedett, koros, agg, elaggott, meglett, hajlott korú, előrehaladt korú, korosas (tájnyelvi)

jeles II.

főnév
  • ötös, gól (szleng), hasas (szleng), hintó (szleng), horgas (szleng), ödön (szleng), pedálmedál (szleng), peti (szleng), pityorka (szleng), tízes (szleng)

röviden

határozószó
  • kurtán
  • egyszóval, tömören, szabatosan, rövidre fogva, összefogva, összefoglalva, dióhéjban, mogyoróhéjban, sommásan, velősen, magvasan, a lényegre szorítkozva, in nuce (idegen), lakonikusan (idegen)
  • kertelés nélkül, szépítés nélkül, magyarán
  • rövidítve
  • leegyszerűsítve, egyszerűen, minden teketória nélkül
  • kurtán-furcsán

felruház, fölruház

ige
  • felöltöztet, ruhával ellát, kistafíroz (tájnyelvi), kiruház (tájnyelvi)
  • meghatalmaz, képesít, felhatalmaz, (jogot) megad, ráruház, ellát
  • tulajdonít, javára ír, attribuál (idegen)

felkacag, fölkacag

ige
  • felnevet, elneveti magát, nevetésre fakad, kacajra fakad, nevetésben tör ki, felderül, kaccan (tájnyelvi)

derékhad

főnév
  • fősereg, főhad, főerő

fenyőerdő

főnév
  • fenyves, fenyves erdő, tűlevelű erdő, bojtos (tájnyelvi)

jótevő I.

melléknév
  • jóságos, szíves, kegyes (régies)
  • könyörületes
  • jótékony, üdvös, hasznos, kedvező, egészséges

kényes

melléknév
  • finnyás, finomkodó, kényeskedő, elkényeztetett, válogatós, válogató, háklis (bizalmas), nyafka, paszomántos (tájnyelvi), pintyös (tájnyelvi), fincos (tájnyelvi), undorodós, affekta
  • prűd, szemérmeskedő, szemérmeteskedő, álszemérmes
  • kifinomult, választékos, akkurátus, rafinált, pikákos (tájnyelvi) Sz: a sajtot hámozza; azt kívánná, hogy a szart is megrágnák neki; csak a vajasát eszi a kásának; nebáncsvirág a neve; nyimmel-nyámmal eszik; mindig pástétomot enne; rászokott a porcogósra; vigyáz magára, mint a selyemkendő
  • érzékeny, gyönge, gyenge, finom, törékeny, szenzitív (szaknyelvi), csecskebecske (tájnyelvi), mimóza, szubtilis (idegen), nyevere (tájnyelvi)
  • elpuhult, férfiatlan, nőies, asszonyias
  • rázós (szleng), csiklandós, kellemetlen, nehéz, húzós (szleng), súlyos, bajos, bizalmas, diszkrét, kínos, kritikus, fogas, difficilis (idegen), zsenáns (idegen), zsenánt (bizalmas)
  • büszke, rátarti, rátartós, hetyke, délceg, nyacki, nyalka (régies), difingós (tájnyelvi), pincos (tájnyelvi), pipes (tájnyelvi), cifrálkodó, nyakavági (tájnyelvi), peckes, begyes (tájnyelvi)

lassul

ige
  • lassúdik (tájnyelvi), lassúkodik (tájnyelvi)
  • csökken, alábbhagy, mérséklődik, lohad

klasszikus II.

főnév
  • remekmű, mestermű
  • remekíró

illik

ige
  • odasimul, jól áll, jól mutat, összevág, összefér, összhangban van, megegyezik, klappol (bizalmas), talál, passzol (bizalmas), pászol (tájnyelvi), kvadrál (régies), való, megy (valamihez)
  • megfelel, alkalmas
  • dukál

hőmérséklet

főnév
  • temperatúra (szaknyelvi), hőfok, ájer (tájnyelvi)

itt

határozószó
  • itten (bizalmas), ezen a szent helyen (bizalmas), íme (választékos), ímhol (régies), hoc loco (idegen), itteg (tájnyelvi), itteneg (tájnyelvi), ehelyt (tájnyelvi), ehol (tájnyelvi), ihol (tájnyelvi), ihon (tájnyelvi), ehelyütt (régies)
  • közel, a közelben

kiüldöz

ige
  • kiutál, elmar

ingerlő

melléknév
  • bosszantó, mérgesítő, idegesítő, nyugtalanító, zaklató, csípős, metsző, sértő, sértegető
  • csábító, étvágygerjesztő, felpezsdítő
  • kacér, kihívó, vonzó, ösztönző, kísértő, csalogató, stimuláló, erotikus

hányféle

névmás
  • hányfajta
  • mily sokféle

jártasság

főnév
  • tapasztaltság, gyakorlottság, tájékozottság, hozzáértés, kompetencia, rutin

kívülálló

főnév
  • avatatlan, laikus, outsider (idegen)