illeték szinonimái
főnév
- díjszabás, árfolyam
- adó, díj, vám
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
hámoz
ige
- tisztít, pucol, fejt, héjaz, hántol, héjtalanít, nyúz, hüvelyez, hajaz (tájnyelvi), guvaszt (tájnyelvi)
hajdina
főnév
- pohánka, tatárka (tájnyelvi), hariska (tájnyelvi), haricska (tájnyelvi), borköles (régies)
fürkész, fürkészik
ige
- keres, kutat, kórász (tájnyelvi), kurkász (tájnyelvi), vizslat, vizsgálódik, búvárol (tájnyelvi), fitat (tájnyelvi), kitud (tájnyelvi), kémlel, nyomoz, vizsgál, szaglász, szimatol, bazslál (tájnyelvi), valagász (tájnyelvi)
- szemlél, figyel, körültekint, tanulmányoz, nézelődik
idős
melléknév
- öreg, vén, vénhedt, vénecske, éltes, élemedett, koros, agg, elaggott, meglett, hajlott korú, előrehaladt korú, korosas (tájnyelvi)
jeles II.
főnév
- ötös, gól (szleng), hasas (szleng), hintó (szleng), horgas (szleng), ödön (szleng), pedálmedál (szleng), peti (szleng), pityorka (szleng), tízes (szleng)
röviden
határozószó
- kurtán
- egyszóval, tömören, szabatosan, rövidre fogva, összefogva, összefoglalva, dióhéjban, mogyoróhéjban, sommásan, velősen, magvasan, a lényegre szorítkozva, in nuce (idegen), lakonikusan (idegen)
- kertelés nélkül, szépítés nélkül, magyarán
- rövidítve
- leegyszerűsítve, egyszerűen, minden teketória nélkül
- kurtán-furcsán
felruház, fölruház
ige
- felöltöztet, ruhával ellát, kistafíroz (tájnyelvi), kiruház (tájnyelvi)
- meghatalmaz, képesít, felhatalmaz, (jogot) megad, ráruház, ellát
- tulajdonít, javára ír, attribuál (idegen)
felkacag, fölkacag
ige
- felnevet, elneveti magát, nevetésre fakad, kacajra fakad, nevetésben tör ki, felderül, kaccan (tájnyelvi)
jótevő I.
melléknév
- jóságos, szíves, kegyes (régies)
- könyörületes
- jótékony, üdvös, hasznos, kedvező, egészséges
kényes
melléknév
- finnyás, finomkodó, kényeskedő, elkényeztetett, válogatós, válogató, háklis (bizalmas), nyafka, paszomántos (tájnyelvi), pintyös (tájnyelvi), fincos (tájnyelvi), undorodós, affekta
- prűd, szemérmeskedő, szemérmeteskedő, álszemérmes
- kifinomult, választékos, akkurátus, rafinált, pikákos (tájnyelvi) Sz: a sajtot hámozza; azt kívánná, hogy a szart is megrágnák neki; csak a vajasát eszi a kásának; nebáncsvirág a neve; nyimmel-nyámmal eszik; mindig pástétomot enne; rászokott a porcogósra; vigyáz magára, mint a selyemkendő
- érzékeny, gyönge, gyenge, finom, törékeny, szenzitív (szaknyelvi), csecskebecske (tájnyelvi), mimóza, szubtilis (idegen), nyevere (tájnyelvi)
- elpuhult, férfiatlan, nőies, asszonyias
- rázós (szleng), csiklandós, kellemetlen, nehéz, húzós (szleng), súlyos, bajos, bizalmas, diszkrét, kínos, kritikus, fogas, difficilis (idegen), zsenáns (idegen), zsenánt (bizalmas)
- büszke, rátarti, rátartós, hetyke, délceg, nyacki, nyalka (régies), difingós (tájnyelvi), pincos (tájnyelvi), pipes (tájnyelvi), cifrálkodó, nyakavági (tájnyelvi), peckes, begyes (tájnyelvi)
illik
ige
- odasimul, jól áll, jól mutat, összevág, összefér, összhangban van, megegyezik, klappol (bizalmas), talál, passzol (bizalmas), pászol (tájnyelvi), kvadrál (régies), való, megy (valamihez)
- megfelel, alkalmas
- dukál
itt
határozószó
- itten (bizalmas), ezen a szent helyen (bizalmas), íme (választékos), ímhol (régies), hoc loco (idegen), itteg (tájnyelvi), itteneg (tájnyelvi), ehelyt (tájnyelvi), ehol (tájnyelvi), ihol (tájnyelvi), ihon (tájnyelvi), ehelyütt (régies)
- közel, a közelben
ingerlő
melléknév
- bosszantó, mérgesítő, idegesítő, nyugtalanító, zaklató, csípős, metsző, sértő, sértegető
- csábító, étvágygerjesztő, felpezsdítő
- kacér, kihívó, vonzó, ösztönző, kísértő, csalogató, stimuláló, erotikus