hágó szinonimái

főnév
  • hegynyereg, hegynyak
  • szoros, szurdok, mélyút, horhos (tájnyelvi)
  • lejtő, kapaszkodó, kaptató (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

besugárzás

főnév
  • sugárkezelés, radioterápia

térköz

főnév
  • szünet, vakrész (szaknyelvi), spácium (szaknyelvi), hézag, köz, rés, hely
  • sorköz, szünet, szakadás
  • távolság, szélesség, fesztávolság
  • hatósugár (szaknyelvi)
  • mozgástér, biztonsági köz
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hágó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

gyáripar

főnév
  • nagyipar

flamand

melléknév
  • flandriai (régies), holland

fényérzékeny

melléknév
  • fotogenikus (idegen), fotoszenzitív (idegen)

fancsali

melléknév
  • kedvetlen, savanyú, unott, fanyar, kényszeredett, kelletlen, mísz, fanyalgó, bosszús, nyaffadt (tájnyelvi)

gyúró II.

főnév
  • masszőr
  • (tájnyelvi): gyúródeszka, sodródeszka, nyújtódeszka
  • (tájnyelvi): sodrófa, nyújtófa

havazás

főnév
  • hóesés, hószakadás, hóhullás, hószitálás, hószállingózás, hózápor, hózivatar, hóvihar, hóförgeteg, hó
  • hóakadály

példás

főnév
  • jeles, ötös

elszalad

ige
  • elfut, elrohan, elrobog, megszalad, elszökik, elillan, elinal, eliramlik, eliramodik, elkotródik, elnyargal, ellohol, elmenekül, eltűnik, kereket old, nyaka közé szedi a lábát, ellép, megfut, megfutamodik, futásban keres menedéket, elpárolog (bizalmas), meglép (bizalmas), kilő (bizalmas), meglóg (bizalmas), elugrik (bizalmas), megugrik (bizalmas), eliszkol, elinócol (tájnyelvi), elkotringol (tájnyelvi), elpitlikel (tájnyelvi), elpustol (tájnyelvi), ellencel (tájnyelvi), elpusztol (tájnyelvi), dobbant (szleng), lelécel (szleng), megpattan (szleng), elspurizik (szleng) Sz: a lábára bízza életét, nem a karjára; a sarkával fenyeget (valakit); eloldja a kereket; eloldja a cigánykereket; fel sem fűzhette a bocskorát; felköti a nyulak bocskorát; felszíjazza a bocskorát; hátat ad; illára veszi a dolgot; jól felszedi a kapcát; nyúllá válik; száz vitézt is hajt maga után; viszi a büdöset
  • (idő): elfut, elsuhan, elmúlik, eltelik, elröppen, elszáll

előnyös

melléknév
  • jutányos, jövedelmező, gazdaságos, gyümölcsöző, kifizetődő, nyereséges, kedvező, hasznot hajtó, hasznos, rentábilis (szaknyelvi), termelékeny, produktív, hathatós, célravezető, célszerű
  • kedvező, tetszetős, vonzó, kellemes, hívogató, megnyerő, rokonszenves, szerencsés, üdvös, alkalmas, jótékony hatású, kecsegtető

biszexuális

melléknév
  • biszex (bizalmas), langyos (bizalmas), sztereó (szleng)

emberke

főnév
  • tökmag, vakarcs, törpe, dugó, homunculus (idegen), seggdugasz (durva), potyszem (tájnyelvi)
  • gyermek, apróság, lurkó, emberpalánta, töpörtyű (tréfás)

helikopter

főnév
  • szitakötő (szleng), szecskavágó (szleng), helikopáter (tájnyelvi)

hősköltemény

főnév
  • eposz (idegen), epopeia (idegen)
  • elbeszélő költemény

kínálás

főnév
  • ajánlás, ajánlat, kínálat, kínálgatás, tessékelés, kedveskedés

kálvinista

melléknév
  • kálomista (régies), református, helvét (régies), csancsó (tájnyelvi), lóformátus ( tréf, rég ), vastagnyakú (régies)

hahotázik

ige
  • nevet, kacag, röhög (bizalmas)

gyalog III.

főnév
  • gyalogos, baka (régies), fika (régies), hajdú
  • (sakkban): paraszt (bizalmas)

harckocsi

főnév
  • tank, páncélkocsi, páncélos, bádogdoboz (szleng), pléhkoporsó (szleng), acélkoporsó (szleng), zöldvillám (szleng)
  • harci szekér (régies)

jurátus

főnév
  • joggyakornok, ügyvédbojtár

haladéktalanul

határozószó
  • azonnal, rögtön, mindjárt, máris, nyomban, azon nyomban, menten, tüstént, íziben (tájnyelvi), rögvest, prompt (bizalmas), ahajt (tájnyelvi), üstöllést (tájnyelvi), legott (régies), egyből, azonmód, azon melegében, késedelem nélkül, vonakodás nélkül, most

fogpiszkáló

főnév
  • fogvájó, fogfa (tájnyelvi)

hát II.

kötőszó
  • tehát, azért, egyszóval, röviden szólva, következésképpen

kalapoz

ige
  • koldul, kéreget, tányéroz, lejmol (szleng), tarhál (szleng)
  • gyűjt