fancsali szinonimái

melléknév
  • kedvetlen, savanyú, unott, fanyar, kényszeredett, kelletlen, mísz, fanyalgó, bosszús, nyaffadt (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

fanyar

melléknév
  • savanyú, savanykás, borízű, kesernyés, keserű, fanyarkás, sanyargós (tájnyelvi), húzós (tájnyelvi), vadízű (tájnyelvi)
  • éretlen, zöld
  • barátságtalan, kellemetlen
  • rosszmájú, epés, csípős, csipkelődő (humor)
  • kényszeredett, kelletlen, kedvetlen, fancsali

legfeljebb, legfölje

határozószó
  • maximum, maximo calculo (idegen), ad maximum, legfennebb (tájnyelvi)
  • hacsaknem
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a fancsali szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

esket

ige
  • összead, összeházasít
  • fölesket, megesket, esküdtet

ellenhatás

főnév
  • visszahatás, reakció, ellensúlyozás

elhajlás

ige
  • elgörbülés, elferdülés
  • eltérés, kilengés
  • deklináció (szaknyelvi)
  • mulatozás, kimaradás, tivornya, ivászat, piálás (szleng), pityókálás, vedelés

domborít

ige
  • trébel (szaknyelvi), belenyom, prégel, kikalapál, dombormintáz
  • (szleng): büszkélkedik

ezerféle

melléknév
  • sokféle, sokszínű, tarka, változatos

felocsúdik, fölocsúd

ige
  • felébred, feleszmél, magához tér, eszméletre tér, felserken (régies), felkel, észbe kap, feleszénkedik (tájnyelvi), felgédeleg (tájnyelvi), kiocsúdik (tájnyelvi)

mód

főnév
  • rend, forma, módszer, metódus, út, eljárás, modor, szokás, processzus (idegen), szer (tájnyelvi), csízió
  • mérték
  • lehetőség, alkalom
  • igemód

csakhogy I.

kötőszó
  • azonban, de, hanem, ám (választékos), ámde
  • sőt, mi több

cicázik

ige
  • enyeleg, szerelmeskedik, évődik, incselkedik, ingerkedik, cicál (tájnyelvi), kacérozik (tájnyelvi), flörtöl, macáz (tájnyelvi), kancafincáz (tájnyelvi)
  • fogócskázik

adófizető

melléknév, főnév
  • adózó, adókötelezett, adóköteles, adóviselő, adóalany, tributárius (régies), kontribuens (régies)

cseveg

ige
  • társalog, beszélget, szót vált, fecseg, locsog, csacsog, csivitel, csicsereg, szájal, dumál (bizalmas), traccsol (bizalmas), trécsel (bizalmas), kaszinózik (bizalmas), pletykál, tereferél, pusmog, sustorog, kotyog, trafikál, jártatja a száját, szövegel (szleng), konverzál (régies), apacsol (szleng), smúzol (szleng), pofázik (durva)

felszed, fölszed

ige
  • felvesz, felemel, felvisz, felkap
  • levesz, leszed
  • összegyűjt, összeszed, kiás, kihúz, kiemel, betakarít, összemarkol, felolvas (tájnyelvi)
  • (kötőtűre fonalat): ráakaszt, ráhurkol
  • meghízik, gyarapodik, gyarapszik, kikerekedik
  • (betegséget): megkap, elkap, összeszed
  • (tudást): megszerez, elsajátít
  • (bizalmas): felcsíp (szleng), ismeretséget köt (valakivel), megismerkedik (valakivel)

foncsor

főnév
  • amalgám (szaknyelvi)

horribilis

melléknév
  • óriási, roppant nagy, mérhetetlen, tetemes, eget verő, elképesztő, rendkívüli, irdatlan, rettentő, rettenetes, irtózatos, szörnyű, istentelen

hagyaték

főnév
  • örökség, juss (tájnyelvi), járandóság, osztályrész, örökrész
  • relikvia, maradvány (régies)

fárad

ige
  • lankad, pilled, tikkad, ernyed, gyengül, bágyad, kimerül, kókad, lanyhul, erőtlenedik, csügged, árnyad (tájnyelvi)
  • fáradozik, igyekszik, dolgozik, törődik, bajlódik, szorgoskodik, serénykedik, buzgólkodik, munkálkodik, erőlködik, verejtékezik

érzékel

ige
  • észlel, érez, észrevesz, tapasztal, felvesz (tájnyelvi), percipiál (idegen), appercipiál (idegen), felismer, felfog, konstatál
  • elképzel, fogalmat alkot (valamiről)

felfigyel, fölfigyel

ige
  • felneszel, megakad, felfülel
  • reflektál
  • észrevesz, megakad a szeme (valakin, valamin)

gyűlölködik

ige
  • ellenségeskedik, haragoskodik, fenekedik (régies), acsarkodik, ellenkedik (régies), piszkálódik, háborúskodik, viszálykodik, ingerkedik, kötekedik, civakodik

fegyverzet

főnév
  • fegyverek, armatúra (idegen), hadifelszerelés
  • haditechnika, harci technika
  • felkészültség, rátermettség

elmos

ige
  • elmosogat, leöblít, letakarít
  • (víz): elsodor
  • lemos, beáztat
  • (emlékképet): eltüntet, elhalványít, elfeledtet, elhomályosít

feljegyzés, följegyz

főnév
  • szöveg, jegyzet, irat, írás, jegyzék, emlékeztető, pro memoria (idegen), memó (bizalmas), észrevétel, jelentés, beszámoló, akta, jegyzőkönyv, nyilvántartás, beadvány, felrovás (régies), följelelés (régies), rovátos (régies), annotáció (szaknyelvi), notícia (idegen), regisztrátum (szaknyelvi)
  • napló, emlékirat, memorandum (idegen), memoár (választékos), diárium (régies)

hadköteles

melléknév
  • katonaköteles, sorköteles, védköteles (régies)