gereblyéz szinonimái

ige
  • gereblyél, gereblél (tájnyelvi)
  • (szleng): fésül

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

növénygyűjtemény

főnév
  • herbárium (szaknyelvi)

növendék

főnév
  • tanuló, nebuló (bizalmas), tanítvány, diák, hallgató, discipulus (régies)
  • inas, tanonc
  • csemete, sarj, surján (tájnyelvi)
  • (jelzőként): fiatal, serdülő
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a gereblyéz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fúrás

főnév
  • áskálódás, ármánykodás, aknamunka, intrika
  • (régies): furat, lyuk, vájat, üreg

felibe-harmadába

határozószó
  • elnagyoltan, nagyjában, felületesen, félbe-szerbe (tájnyelvi), átabotában (tájnyelvi)

felbérel, fölbérel

ige
  • felfogad, megbíz, alkalmaz, megfizet, szolgálatba fogad, szerződtet, szegődtet (tájnyelvi)
  • lefizet, megken (szleng)

emlékirat

főnév
  • memoár (választékos), visszaemlékezés, naplójegyzet, önéletrajz, életrajz, önéletírás
  • beadvány, előterjesztés, memorandum (szaknyelvi), elaborátum (idegen)

garancia

főnév
  • jótállás, szavatosság, kezesség, igazolás, biztosíték, kaució, óvadék, zálog

habitus

főnév
  • alkat, lelkialkat, érzület, magatartás, viselkedésmód, modor, szokás
  • megjelenés, termet, testalkat
  • öltözék, viselet, ruházat

összecseng

ige
  • rímel, egybecseng
  • összecsendül

elgőzölög

ige
  • elforr, elpárolog

elegáns

melléknév
  • jól öltözött, divatos, ízléses, csinos, tetszetős, takaros, fess, nett (bizalmas), sikkes (bizalmas), szemrevaló, választékos, mutatós, finom, tipp-topp (bizalmas) Sz: mintha skatulyából húzták volna ki; mintha a divatlapból lépett volna elő
  • úri, első osztályú, elit, exkluzív, arisztokratikus, nagystílű, előkelő, felkapott (bizalmas)
  • kecses, könnyed, nagyvonalú, kifinomult, pallérozott, csiszolt

békegyűlés

főnév
  • béketárgyalás, békekonferencia, békeértekezlet, békekongresszus, béketalálkozó

ellenségeskedés

főnév
  • békétlenség, széthúzás, súrlódás, viszály, villongás, gyűlölködés, háborúskodás, harag, neheztelés, marakodás, acsarkodás, kocódás (tájnyelvi), összekülönbözés, konfliktus, veszekedés
  • belviszály, belvillongás, testvérháború, belháború, pártoskodás, pártütés

hajnali

melléknév
  • derengő, szürkületi, virradati, feslő, korai, reggeli, pitymalló, pirkadó, pirkadati

hazátlan

melléknév
  • hontalan, otthontalan, földönfutó, bujdosó, hazavesztett (régies), üldözött, száműzött, sehonnai, ágrólszakadt, hajléktalan, csavargó (pejoratív), jöttment Sz: ott van hazája, hol a tarisznyáját szögre akasztják; se országa, se hazája

keresztanya

főnév
  • komaasszony, kereszt (bizalmas), keresztmama, keresztke (bizalmas), tatámasszony (tájnyelvi)

iramodik

ige
  • rugaszkodik, rúgtat (régies), iramlik, iramít (tájnyelvi)

gerincvelő

főnév
  • gerincagy

freskó

főnév
  • falfestmény, mennyezetfestmény

gyepes

melléknév
  • pázsitos, füves

informál

ige
  • tájékoztat, felvilágosít, értesít, tudósít, közöl, kihirdet, elmond, tudtul ad, tudat, közzétesz, nyilvánosságra hoz, útbaigazít

góré2

főnév
  • (szleng): főnök, vezető, nagyfőnök (szleng), tulajdonos, tulaj (szleng), gazda, felettes, feljebbvaló, elöljáró, fejes (szleng), nagykutya (bizalmas), séf (szleng), diri (szleng), főmufti (szleng), nacsalnyik (szleng)

felmegy, fölmegy

ige
  • felmászik, felsétál, feljut, felkúszik, felhág, felkapaszkodik, felkecmereg, felvánszorog, felballag, felszalad, feljön
  • felhajt
  • felutazik, felruccan, felrándul
  • fellátogat, felnéz, felugrik
  • felköltözik
  • (út): felvisz
  • felszáll, felemelkedik, felszökik, nő, fokozódik, magasra tör, felcsap, egekig csap, magasra szökik
  • (függöny): felgördül
  • (valamennyire): rúg, kitesz

gyöngysor

főnév
  • gyöngyfüzér, nyaklánc, kláris, nyakék, collier (régies), tekla

íny

főnév
  • szájpadlás, foghús, palatum (szaknyelvi), velum (szaknyelvi)
  • tetszés, ízlelés
  • étvágy