elsikkad szinonimái

ige
  • elvész, semmivé válik, elveszik, eltűnik, elpusztul (tájnyelvi), elemésztődik (régies), elsikamlik (tájnyelvi), ellappan (régies)
  • (tehetség): elkallódik, elforgácsolódik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

lumbágó

főnév
  • izomzsába, hexensussz (bizalmas)

megnyúz

ige
  • lenyúz, lefejti a bőrét, lebőröz, bőrtelenít, lehámoz, lehánt
  • kifoszt, kihasznál, tönkretesz, rászed (bizalmas), bepaliz (bizalmas), becsap
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elsikkad szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elmebaj

főnév
  • elmezavar, agybaj, elmebetegség, pszichózis (szaknyelvi), téboly, tudatzavar, őrület, eszeveszettség, beszámíthatatlanság, mánia (szaknyelvi), dili, bolondság, zavartság, hülyeség

drog

főnév
  • kábítószer, narkó (bizalmas), szer (bizalmas), anyag (szleng), por (szleng), matéria (szleng), cucc (szleng), energia (szleng), kábszer, téma (szleng), valami (szleng)

dirigál

ige
  • (régies): kormányoz, igazgat
  • (bizalmas): irányít, vezet, utasít, utasítgat, parancsol, parancsolgat, rendelkezik, előír, diktál, kézben tartja a gyeplőt
  • vezényel

cucli

főnév
  • (bizalmas): cumi, szopóka, dudli, gumidudli, cumli (tájnyelvi), szopacs (régies), csalóka (tájnyelvi)

előrebocsát

ige
  • előreenged, előreereszt, előreküld

erőszakol

ige
  • erőltet, kényszerít, forszíroz (bizalmas)
  • (valakire valamit): ráerőszakol, ráerőltet, tukmál, oktrojál (idegen)

megküld

ige
  • küld, elküld, eljuttat, kiküld, felad, postáz, továbbít

bevisz

ige
  • bevezet, behoz, behord, behurcol, becipel, beszállít, bevontat, bevonszol
  • beszerel
  • előállít, bezsuppol (szleng), elkap, letartóztat
  • (katonának): behív

besuszterol

ige
  • (bizalmas): beiktat, beprésel, beerőltet, benyom, begyömöszöl, becsempész, becsúsztat

bokor

főnév
  • cserje, cseprente (tájnyelvi)
  • (régies): bozót, csalit
  • (tájnyelvi): csokor, szalagcsokor, masni (bizalmas)

észbeli

melléknév
  • értelmi, szellemi, mentális (idegen), agybeli, elmebeli, intellektuális

felcsíp, fölcsíp

főnév
  • fölemel, felmarkol
  • felmar, felhólyagosít
  • (szleng): megismerkedik (valakivel), felszed (valakit) (bizalmas)
  • (pénzt): kap, felvesz, szerez, zsebre vág

hallgató II.

főnév
  • diák, egyetemista, főiskolás, szeminarista (régies), tanítvány, tanuló, növendék, jelölt, famulus (régies)(idegen)
  • jelenlévő, tanú, szemtanú, fültanú
  • rádióhallgató, rádiózó
  • telefonkagyló, fülhallgató, fejhallgató
  • sztetoszkóp (szaknyelvi), hallócső (régies), szívhallgató
  • (tájnyelvi): nóta, dal
  • vevő (szaknyelvi)(szaknyelvi)

fruska

főnév
  • kislány, lányka, gyereklány, kamasz lány, süldő lány (régies), bakfis, csitri (bizalmas), fruzsinka (régies)

elsorvad

ige
  • elsenyved, elpusztul, lefogy, kiaszik, csonttá-bőrré aszik, elszárad, tönkremegy, lesoványodik, elfonnyad, meggyengül, elgyengül, fogy, megcsappan, erejét veszti, elhal, elenyészik, elerőtlenedik, emésztődik (régies), eleped (régies), degenerálódik (szaknyelvi)
  • hanyatlik

ellenségeskedés

főnév
  • békétlenség, széthúzás, súrlódás, viszály, villongás, gyűlölködés, háborúskodás, harag, neheztelés, marakodás, acsarkodás, kocódás (tájnyelvi), összekülönbözés, konfliktus, veszekedés
  • belviszály, belvillongás, testvérháború, belháború, pártoskodás, pártütés

engedelem

főnév
  • bocsánat, elnézés, könyörület, kegyelem (tájnyelvi)
  • engedély, beleegyezés, jóváhagyás, megerősítés, felhatalmazás

föld

főnév
  • földgolyó, földkerekség, földteke, sárgolyó (választékos), sárteke (pejoratív), glóbusz, világ
  • szárazföld, felszín
  • szántóföld, szántó, parcella, termőföld, termőtalaj, talaj, táptalaj, rög
  • birtok, földbirtok, telek
  • (választékos): ország, tartomány, vidék, határ
  • haza, otthon, anyaföld
  • padló

eltérő

melléknév
  • elhajló, széthajló, széttartó, divergens (szaknyelvi)
  • különböző, elütő, differens (szaknyelvi), más, másféle, másfajta, heterogén, másforma, másmilyen, diszkordáns (választékos)

dzsúsz

főnév
  • gyümölcslé, gyümölcsnektár, narancslé, narancsszörp

érdemleges

melléknév
  • érdemi, döntő, lényeges, fontos, alapvető, lényegi, lényegbevágó, figyelemre méltó

frázis

főnév
  • szólam, közhely, klisé, szólásmód, sallang, banalitás, szóvirág, cikornya, sablon
  • (szaknyelvi): (zenei) mondat