gumi szinonimái

főnév
  • kaucsuk, ruggyanta (régies), ebonit, macskaméz (régies)
  • gumiabroncs, kerékvető
  • radír, radírgumi, törlőgumi
  • (szleng): óvszer, koton (bizalmas), köpeny (szleng), munkaruha (szleng), zokni (szleng)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

antiklerikális

melléknév
  • egyházellenes

katedra

főnév
  • emelvény, dobogó, pulpitus
  • szószék
  • (szaknyelvi): tanszék
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a gumi szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

gazdász

főnév
  • mezőgazdász, agronómus
  • gazdatiszt

felsőház, fölsőház

főnév
  • főrendiház, szenátus (idegen), szenátorok testülete

feljebbvaló, följebb

főnév
  • felettes, elöljáró, főnök, séf (szleng), góré (szleng), vezető, hivatalfő (régies), parancsnok, principális (régies)

erőtlen, erőtelen

melléknév
  • gyenge, elgyengült, elerőtlenedett, beteges, inaszakadt (régies), elesett, fáradt, bágyadt, bágyatag (választékos), kókadt, enervált, energiátlan, ernyedt, petyhüdt, satnya, árnyékból gyúrt (tájnyelvi), gornyadt (tájnyelvi), pilledt (tájnyelvi)
  • (régies): nyurga, vézna, vanyiga (tájnyelvi), élhetetlen
  • hatástalan, erélytelen, lagymatag, langyos, határozatlan, tétova, tehetetlen
  • bágyadt, bágyatag (választékos), gyenge, halvány, fakó, elhaló (hang), fátyolos (hang)
  • vérszegény, vértelen, élettelen, suta (érv), gyatra (kifogás), lapos (fejtegetés)

gondoz

ige
  • gondot visel (valakire), gondoskodik, ápol, ellát, nevel, dajkál, pesztrál, istápol, ajnároz
  • kezel, karbantart, rendben tart, konzervál
  • művel

halhatatlan

melléknév
  • örök, örök életű, örökbecsű (választékos), isteni (lény), el nem múló, hervadhatatlan, elmúlhatatlan
  • klasszikus, utolérhetetlen, maradandó, időtálló

özönlik

ige
  • folyik, ömlik, árad, áramlik, zúdul, dől, hömpölyög
  • sugárzik, terjed
  • (tömeg): tódul, áramlik, árad, hömpölyög, sereglik, vonul
  • gyűlik, halmozódik

ellenőr

főnév
  • felügyelő, felülvizsgáló, cenzor, revizor

elhelyezkedik

ige
  • helyet foglal, leül, letelepszik, befészkelődik (tájnyelvi)
  • munkába áll, dolgozik, álláshoz jut, bejut, bekerül (valahova)
  • elterül, található, fekszik

bencés

melléknév
  • Benedek-rendi, Szent Benedek-rendi, benediktinus, benő (bizalmas), fekete barát (tájnyelvi)

előrebocsát

ige
  • előreenged, előreereszt, előreküld

hangverseny

főnév
  • koncert, dalest (szaknyelvi)
  • (bizalmas): zsivaj, lárma

hibás

melléknév
  • vétkes, bűnös, tettes, elkövető, hibáztatható, elítélhető, vitiosus (idegen), leveles (tájnyelvi)
  • helytelen, téves, szabálytalan, hamis, elhibázott, elvétett, eltévesztett, elrontott, eltolt (bizalmas), tökéletlen, pontatlan, kifogásolható, selejt, selejtes, meghibásodott, megrongálódott, romlott, irreguláris (szaknyelvi), abnormális, fonák
  • (tájnyelvi): sérült, fogyatékos, rokkant, nyomorék, csökevényes, természetellenes, torz, beteg, csonka, idomtalan, csámpás, csapott (tájnyelvi), cseberbelépkedő (tájnyelvi)
  • bolond (tájnyelvi), hibbant (tájnyelvi), öttűvelkötött (tájnyelvi), lökött (szleng), nyomott (szleng), gyagya (szleng), dilis, flúgos (szleng)

kialakulatlan

melléknév
  • ködös, homályos, határozatlan, bizonytalan, zavaros, képlékeny, változékony, ingatag, megoldatlan, elintézetlen, elmosódott, rendezetlen, kétséges, problematikus

japánakác

főnév
  • olvasófa, szofóra

gúnyolódik

ige
  • csúfolódik, csúfolkodik, kigúnyol, kifiguráz, kiviccel, parodizál, csúfot űz (valakiből), a nyelvét köszörüli (valakin), nevetség tárgyává tesz, ugrat, kipellengérez, bökölődik (tájnyelvi), gusztálkodik (tájnyelvi)
  • viccelődik, évődik, heccel, kötekedik, ironizál, élcelődik, csipkelődik

garancia

főnév
  • jótállás, szavatosság, kezesség, igazolás, biztosíték, kaució, óvadék, zálog

hadgyakorlat

főnév
  • hadmozdulat (régies), manőver, harcjáték (régies), gyaksi (szleng)

iszap

főnév
  • sár, üledék, latyak, posvány, salak, dágvány (tájnyelvi)
  • seprő, alj, csapadék (szaknyelvi), maradvány (szaknyelvi), reziduum (szaknyelvi)

gyenge, gyönge I.

melléknév
  • erőtlen, elesett, legyengült, leromlott, energiátlan, bágyadt, fáradt, pilledt
  • vézna, nyápic, csenevész, törékeny, beteges, fejletlen, nyamvadt, nyiszlett (bizalmas), venyige (szleng), hadibéna (szleng), halnivaló (tájnyelvi), nyüszüge (tájnyelvi)
  • munkaképtelen, hasznavehetetlen Sz: a szél is elfújja; alig áll a lábán; elfújja, mint aszott szénát a szél; erős, mint a kócmadzag; erős, mint aki csutkán telelt; erős, mint a sörecet; erős, mint az oláh ecet, két liter egy főzet; erőtlen, mint a bőréből kivetkezett kígyó; erőtlen, mint a tót kaszás; gyenge lábon áll; gyenge, mint a puliszka; gyenge, mint a bőrehagyott kígyó; gyenge, mint a pókháló; gyenge, mint a harmat; gyenge, mint az őszi légy; hálni jár belé a lélek; jó húsban van, fél kézzel eszi a nápolyit; majd elfújja a szél; olyan erőtlen, még a lehelet is árt neki; olyan, mint a váltott gyerek; olyan, mint az árnyékon nőtt bodza; rossz bőrben van; szédeleg, mint az őszi légy
  • korai, fiatal, zsenge, tejes
  • puha, lágy, finom
  • erélytelen, puhány, elpuhult, határozatlan, gyengekezű, tehetetlen, gyámoltalan, pipogya
  • befolyásolható, ingatag, bizonytalan, habozó
  • gyatra, silány, elégtelen, vacak, jelentéktelen, csekély, gyér, szerény
  • hatástalan, ügyetlen
  • (szél): enyhe, mérsékelt
  • (ebéd): könnyű, sovány, tartalmatlan, híg
  • (hang): halk, suttogó, fályolos, fakó, erőtlen

felújít, fölújít

ige
  • tataroz, renovál, újjáépít, korszerűsít, modernizál, restaurál, rendbe hoz, helyreállít, helyrehoz, rekonstruál (idegen)
  • felelevenít, feléleszt, újjáéleszt, felfrissít, megújít, regenerál

hajó

főnév
  • vízi jármű, csónak, bárka, vízibusz, vitorlás
  • templomhajó
  • szedőhajó (szaknyelvi)

izzadt

melléknév
  • verejtékes, verítékes, lucskos, csatakos, loncsos (tájnyelvi), vizes (bizalmas), nedves, nyirkos (tenyér), gyöngyöző (homlok)
  • párás, gőzös, nedves, nyirkos