feléled, föléled szinonimái

ige
  • magához tér, újjáéled, életre kel, újjászületik, felocsúdik, felserken (régies), felél (régies), feltenyészedik (tájnyelvi) Sz: új életre támad; visszatér belé az élet
  • felélénkül, felelevenedik, megélénkül, megelevenedik
  • felfrissül, erőre kap, felüdül, kivirul, kedvre kap
  • fellobban, fellángol, (tűz) feltámad

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

fösvény

melléknév
  • fukar, zsugori, szűkmarkú, szűkkezű (régies), szorosmarkú (régies), szűkkeblű, kuporgató, anyagias, garasos, krajcároskodó, garasoskodó, snassz, zsebrák (régies), kupori (tájnyelvi), smucig (bizalmas), sóher (bizalmas), skót (bizalmas), szőrösszívű (bizalmas), faszari (tájnyelvi), faszarágó (szleng), citromfingó (tájnyelvi), csikar (tájnyelvi), égettbélű (tájnyelvi), falkörmöző (tájnyelvi), koporcsi (tájnyelvi), szarevő (durva), szarrágó (durva) Sz: a száraz kortyot is számba veszi; a falatot is sajnálja magától; a tiszta vizet is megszűri; a penészes bort is drágállja; alig ad egy zápfogra valót; azt mondja, nem adja, inkább a sárba tapodja; csak azért halt meg délelőtt, hogy az ebédet ne fizesse; disznószíjjal kötötte az erszényét; ebszíjjal van megkötve az erszénye; élére rakja a pénzt; félpofára etet; fogához veri a garast; földet eszik, mint a béka; fösvény, mint a péntek; gyertyát sem gyújt, fél, hogy elfogy; ha nyálával jóllakhatnék, sohasem köpné ki; ha a szelet lenyelhetnék, azzal tartaná a cselédet; hatszor is megolvassa a pénzt; igen szoros markú; konc nélkül adja a levet; kupáját sem öblíti meg, fél, hogy vize elfogy; kutyahájjal kenték meg az alfelét; kutyaszíjjal van bekötve az erszénye; kutyazsírral kenték meg az oldalbordáját; kutyazsírral van megkenve az erszénye; lapát hátával méri a borsót; lidérc ül a pénzén; magától is sajnálja; mázos a bögréje; megenné a maga szarát is; megenné kétszer, amit egyszer lehet; megfeji az ágast is; megolvassa, hány falatot nyel a cseléd; nadrágjára sem zsinórt, sem bélést nem tetet; olyan szűken ereszti, mint a kotyogó; örömest odaajándékozná mindenét, ha el nem vennék; összehúzta a markát a köszvény; részt venne ingyen az árvák vacsoráján; senkit sem maraszt ebédre; sós babot eszik, vizet iszik rá; szánja koporsóra a deszkát; száraz kéztől szakadt ajándék; tartanék én lovat, ha zabot szarnék meg szart ennék; úgy adja ki a pénzt, mintha a fogát húznák; ül a pénzén; a ganéjt is megenné, ha büdös nem volna; a tengelyt sem kenetné meg, ha el nem kopna; lattal mér (valamit); nem iccével, hanem gyűszűvel méri a bort; nem üti ki a vak ló szemét; somfánál főz; ül a pénzesládán, mint a kotlós

dezavuál

ige
  • lejárat, megszégyenít, meghazudtol, megcáfol, megtagad
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a feléled, föléled szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fametszet

főnév
  • fametszés, xilográfia (idegen), fanyomat

előzetes I.

melléknév
  • előző, megelőző, előlegezett, prelimináris (régies), előbbi, korábbi, előbbeni, eddigi, fent említett, előidejű, kiinduló, kezdeti, régi, hajdani, korai, a priori (idegen)

elmúlás

főnév
  • megszűnés, véget érés, befejeződés, pusztulás, megsemmisülés, semmivé válás
  • halál, vég, enyészet (választékos)

egyből

határozószó
  • rögtön, elsőre, helyből (bizalmas), hirtelen, váratlanul, nyomban, tüstént, legott (régies), azonnal, egyszerre, kapásból, rögtönözve, egy lélegzetre, egy szuszra, kapsiból (szleng), csípőből (szleng), stante pede (idegen), per mops (idegen), élből (szleng)

fekete I.

melléknév
  • koromfekete, koromsötét, kormos, éjfekete, mélyfekete, hollófekete, hollószínű, ébenfekete, ébenszínű, szénfekete, szurokfekete, éjsötét, sötét, sötétfekete, bogárszínű, bogárfekete (tájnyelvi), hirtelenbarna (tájnyelvi), hollószőke (tájnyelvi, tréfás) Sz: akár a bogár
  • szennyes, piszkos, mocskos, szurtos
  • sötét, bűnös, gonosz, aljas
  • titkos, tiltott, illegális
  • komor, zord, nyomasztó, sötét, gyászos, borús, baljóslatú
  • morbid (humor)

fenyegető

melléknév
  • vészjósló, vészterhes, félelmetes, félelmes (régies), ijesztő, elborzasztó, vérfagylaló (régies)
  • vészes, baljós, baljóslatú, imminens (szaknyelvi), nyugtalanító, rosszat sejtető

műkincs

főnév
  • kincs, régiség

csinos

melléknév
  • csini (bizalmas), tetszetős, szemrevaló, bájos, takaros, helyes, helyre (tájnyelvi), mutatós, vonzó, formás, fess, snájdig (bizalmas), nett (bizalmas), sikkes (bizalmas), tipp-topp (bizalmas), guszta (bizalmas), hercig (bizalmas), módos (tájnyelvi), pötyke (tájnyelvi), jó külsejű, jóképű (férfi), jóvágású (férfi), dögös (szleng), macás (szleng), tutajos (szleng), elegáns, szép Sz: mintha skatulyából húzták volna ki
  • (összeg): nagy, jókora, meglehetős (tájnyelvi), tetemes, szép, tekintélyes, számottevő, komoly

csehszlovák

főnév, melléknév
  • cseh, cseszkó (bizalmas), cselák (szleng)

alapfokú

melléknév
  • bevezető, előkészítő, alapozó, elemi, kezdetleges, kezdő

csücsök

főnév
  • vég, végződés, csúcs, csúp (tájnyelvi), csűcs (tájnyelvi)
  • sarok, szöglet, zug, zugoly (tájnyelvi)

figyelmetlen

melléknév
  • vigyázatlan, elővigyázatlan, gondatlan, szétszórt, szórakozott, nemtörődöm, hanyag, elszóródott eszű (régies), sükebóka (tájnyelvi)
  • tapintatlan, udvariatlan, indiszkrét, figyeletlen (régies)

függővasút

főnév
  • drótkötélpálya, függőpálya, sodronykötélpálya, drótkötélvasút, lebegővasút, lebegő, libegő (tájnyelvi), lanovka (idegen), sikló

időrend

főnév
  • kronológia, sorrend

hány1

ige
  • dobál, szór, lapátol, dob, vet, hajít, hajigál
  • kiad (ételt, italt gyomrából), kipakol (szleng), okád (durva), bukik (csecsemő), (kisgyerek) bökékel (tájnyelvi), kiszámolja magát (tréfás), hánydokol (tájnyelvi), ipertelődik (tájnyelvi), spukkol (szleng), kidobja a taccsot (szleng), csandázik (szleng), rókázik Sz: eldobja a rókabőrt (szleng); eldobja a nyulat (szleng); hosszút köp; nyúzza a rókát (szleng); ötezer-ötszázötvenötöt mond (szleng); otthagyja a malacát; rókabőrt tereget; rókát nyúz; rókát fog; telefonál a nagy fehér kagylóba; viszontlátja a vacsoráját
  • hánytorgat, vádol, beolvas (valakinek), odamondogat, ráolvas
  • szemrehányást tesz, szemére hány
  • lövell, kivet, kibocsát
  • (tájnyelvi): kölykezik, kölykedzik, fiadzik, ellik
  • (bukfencet) vet

felelőtlen

melléknév
  • lelkiismeretlen, gátlástalan, gondatlan, állhatatlan, könnyelmű, léha, megbízhatatlan, hanyag, nemtörődöm
  • komolytalan, üresfejű, szeleburdi, féleszű (tájnyelvi), hebehurgya

fájlal

ige
  • fájdít, fájdalmat érez, fájít (tájnyelvi), sajnít (tájnyelvi), sérlel (tájnyelvi)
  • panaszkodik
  • sajnál, szomorkodik, búsul, bán, bánkódik, kesereg, sirat, gyászol, sajnálkozik (valamin)
  • rosszulesik (valakinek valami), megbántódik, neheztel, sérelmez

felsőéves, fölsőéves

főnév
  • felsős

hálóterem

főnév
  • hálószoba, ágyasház (régies), alvószoba, hálóház (régies), háló, dormitórium (idegen)

felhord, fölhord

ige
  • felvisz, felcipel, felszállít
  • (festéket): felken, ráfest

elsőség

főnév
  • felsőbbség, elsőbbség, prioritás (idegen), szupremácia (szaknyelvi)
  • vezetés, győzelem

felül, fölül2

határozószó
  • fenn, fent, magasban, tetején

hangulat

főnév
  • kedv, kedély, kedélyállapot, lelkiállapot, hangoltság, diszpozíció (szaknyelvi)
  • jókedv, vidámság, spicc (bizalmas), eufória, egzaltáció (régies), felfokozottság
  • légkör, közvélemény, közhangulat