elkotródik szinonimái

ige
  • eltávozik, odébbáll, eltűnik, elkullog, elsomfordál, eloldalog, eltakarodik, elillan, eliszkódik (régies), elszelel, elhordja az irháját, lelécel (szleng), szedi a sátorfáját, felszívódik (szleng), lekopik (szleng), eleblábol (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

megrothad

ige
  • megrohad, elromlik, szétbomlik, szétmállik, elporlik, elpusztul, elenyészik, elrőkönyödik (tájnyelvi), megresved (tájnyelvi)

citadella

főnév
  • fellegvár, vár, erőd, erődítmény, erődítés, erősség (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elkotródik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elemzés

főnév
  • analízis, vizsgálat, vizsgálódás, ízekre szedés, boncolgatás, fejtegetés, tanulmányozás, taglalás, szemrevételezés, diszkusszió (szaknyelvi)
  • kritika, bírálat

dédelget

ige
  • kényeztet, becéz, becézget, babusgat, simogat, tutujgat (tájnyelvi), ajnároz, pátyolgat (tájnyelvi), apolgat (tájnyelvi), bángyál (tájnyelvi), cicamacáz (tájnyelvi), csucsujgat (tájnyelvi), dojgat (tájnyelvi), kedvesget (tájnyelvi), tutul (tájnyelvi) Sz: tenyerén hordoz; tejben-vajban füröszt; a csillagokat is rárakná; a csillagokat is lehozná neki az égből
  • (tervet, gondolatot): melenget, érlel, dajkál

csontozat

főnév
  • csontrendszer, csontváz, ossatura (szaknyelvi)

főnév
  • (választékos): bánat, szomorúság, bánkódás, levertség, mélabú, melankólia, búskomorság, letörtség, kétségbeesés, keserűség, keserv, szívfájdalom, rosszkedv, csüggedés, kedveszegettség

elhelyezkedik

ige
  • helyet foglal, leül, letelepszik, befészkelődik (tájnyelvi)
  • munkába áll, dolgozik, álláshoz jut, bejut, bekerül (valahova)
  • elterül, található, fekszik

eltökéltség

főnév
  • elszántság, határozottság, céltudatosság, rezolúció (régies)

megbízatás

főnév
  • megbízás, küldetés, mandátum (szaknyelvi), misszió, komisszió (idegen), bizomány (régies), tisztség

belenyúlik

ige
  • beleér, belelóg
  • eltart (valameddig), elhúzódik (valameddig)

behúz

ige
  • bevonszol, bevontat, beráncigál, beránt, bevon
  • (ajtót): becsuk, betesz, behajt, bezár
  • (függönyt): összehúz, ráhúz
  • (nyereményt): besöpör
  • (szoknyát): összeráncol, összehúz, szűkít
  • (bizalmas): bebolondít, beugrat, megcsal, becsábít (tájnyelvi), befőz (tájnyelvi), átráz (bizalmas), átejt (bizalmas), megkárosít, megrövidít
  • bevon (valamit valamivel), beburkol, befed, beborít
  • (vonalat): beír (valakibe), striguláz
  • odaüt, odavág, odasóz (bizalmas), odateremt, bepancsol (szleng), lekever
  • (tájnyelvi): (gödröt) betemet, elegyenget
  • (sírt) felhantol
  • (tájnyelvi): betér, bemegy
  • (tájnyelvi): berúg, lerészegedik

besuszterol

ige
  • (bizalmas): beiktat, beprésel, beerőltet, benyom, begyömöszöl, becsempész, becsúsztat

emberiség

főnév
  • emberi nem, emberi nemzet (régies), emberi faj, emberfaj, ember, világ
  • (régies): emberség, emberiesség, humanitás, humánum

expressz I.

melléknév
  • sürgős, gyors, gyorsított, sebes, azonnali

gyilkol

ige
  • öl, öldököl, leszúr, lemészárol, megsemmisít, kiirt, agyonüt, pusztít, levág, vérengzik, kicsinál (szleng), hidegre tesz (bizalmas), kinyiffant (szleng), kinyír (szleng), kinyuvaszt (durva) Sz: eltesz láb alól, kivon a forgalomból (szleng, tréfás)
  • zaklat, kínoz, gyötör
  • (motort) rongál, nyű, nyúz

fintor

főnév
  • grimasz, pofa, arcfintorítás, fintorgás, arctorzítás, maskaraarc (tájnyelvi)

elkövetkező

melléknév
  • következő, azutáni, későbbi, jövendő, jövő, eljövendő, küszöbönálló, közelgő

elegáns

melléknév
  • jól öltözött, divatos, ízléses, csinos, tetszetős, takaros, fess, nett (bizalmas), sikkes (bizalmas), szemrevaló, választékos, mutatós, finom, tipp-topp (bizalmas) Sz: mintha skatulyából húzták volna ki; mintha a divatlapból lépett volna elő
  • úri, első osztályú, elit, exkluzív, arisztokratikus, nagystílű, előkelő, felkapott (bizalmas)
  • kecses, könnyed, nagyvonalú, kifinomult, pallérozott, csiszolt

elpirul

ige
  • belevörösödik, belepirul, elvörösödik Sz: elönti az arcát a pír; elfutja az arcát a vér; arcába szökik a vér; lángot vet az arca; lángba borul az arca; lángol az arca; rózsás lesz az arca; olyan lesz, mint a láng

fertőző

melléknév
  • ragályos, ragadós, járványos, szeptikus (szaknyelvi), infekciózus (szaknyelvi), epidemikus (idegen)

elmerül

ige
  • alábukik, alámerül, lemerül, elsüllyed, leszáll, lebukik, megfeneklik, elgöbben (tájnyelvi), elguggan (tájnyelvi), elkottyan (tájnyelvi)
  • eltűnik, belevész, beleolvad
  • belemélyed, elmélyed, átadja magát (valaminek)

derít

ige
  • (fényt derít vmire): megmagyaráz, megvilágít, megvilágosít, kifejt, tisztáz
  • (régies): megvilágít, bevilágít
  • (jókedvre derít): felderít, felélénkít, megvidámít, felvidít, jókedvre hangol
  • (szaknyelvi): szűr, filtrál, iszaptalanít, tisztít

elszaporodik

ige
  • megszaporodik, sokasodik, megsokasodik, gyarapodik, elterjed, elhatalmasodik, elburjánzik, elharapódzik, eltenyész (régies), eltenyészedik (tájnyelvi)

filmgyártás

főnév
  • filmezés, filmipar, filmművészet, kinematográfia (régies), mozgófényképezés