felvesz, fölvesz szinonimái

ige
  • felemel, felszed, összeszed, felkap, felnyalábol, felmarkol, felvellint (tájnyelvi), ölbe vesz
  • magára vesz, felölt, magára ölt, rávesz, felhúz, felránt, magára kap, magára ránt, belebújik
  • (pénzt): átvesz, felmarkol, felmar, felnyal (szleng), felgombol (szleng)
  • magába fogad, felszív, magába szív, elnyel, beiszik (valamit)
  • (szokást): eltanul
  • alkalmaz, felfogad, felbérel, szerződtet, szegődtet (tájnyelvi)
  • filmre vesz, magnóra vesz, rögzít

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

etióp

melléknév, főnév
  • abesszin (régies), abesszíniai (régies), etiópiai

sanyargat

ige
  • kínoz, gyötör, nyomorgat, elnyom, szorongat, nyúz, csigáz, szigorgat (régies), fegyelmez, fenyít, büntet, mortifikál (régies) Sz: ostor alatt tart; kőkertben táncoltat
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felvesz, fölvesz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

felken, fölken

ige
  • odaken, ráken
  • felszentel, felavat

epizód

főnév
  • közjáték, mellékcselekmény, incidens, intermezzo (idegen)

elvész, elveszik

ige
  • elkallódik, lába kél, bottal üthetik a nyomát, szőrén-szálán eltűnik, ebek harmincadjára kerül, elhányódik, elhánykolódik (tájnyelvi), elsíkul (tájnyelvi), elveszelődik (tájnyelvi)
  • kárba vész, veszendőbe megy, elsikkad, elolvad, elfogyatkozik, elúszik (bizalmas), füstbe megy, (remény) szertefoszlik, odalesz
  • elpusztul, megsemmisül, semmivé lesz, elenyészik
  • eltűnik, belevész (valamibe), nyoma vész, nyoma se marad

eleve

határozószó
  • eredendően, mindenekelőtt, kezdetben, ab ovo (választékos), eo ipso (régies), eleitől fogva, kezdetektől, előre, a limine (régies)

felsőház, fölsőház

főnév
  • főrendiház, szenátus (idegen), szenátorok testülete

földi I.

melléknév
  • földlakó, evilági, terresztrikus (szaknyelvi), földünkhöz tartozó(idegen)
  • alacsony (növény), kúszó, földben termő
  • tapasztalható, átélhető, elérhető, reális
  • prózai, anyagias, fizikai, banális, köznapi, közönséges, földhözragadt
  • mulandó (élet), világi

2

főnév
  • nőszemély, fehérnép, vászoncseléd, fehércseléd, hölgy, úrhölgy, dáma, asszonyember, hölgyemény (pejoratív), némber (pejoratív), csaj (szleng), nőci (bizalmas), tyúk (szleng), pipi (szleng), liba (szleng), bige (szleng), zsena (szleng), spiné (szleng), bula (szleng), nőstény (durva), tehén (durva), dóg (durva), bestia (durva), amazon

díjbeszedő

főnév
  • pénzbeszedő, díjszedő

dédelget

ige
  • kényeztet, becéz, becézget, babusgat, simogat, tutujgat (tájnyelvi), ajnároz, pátyolgat (tájnyelvi), apolgat (tájnyelvi), bángyál (tájnyelvi), cicamacáz (tájnyelvi), csucsujgat (tájnyelvi), dojgat (tájnyelvi), kedvesget (tájnyelvi), tutul (tájnyelvi) Sz: tenyerén hordoz; tejben-vajban füröszt; a csillagokat is rárakná; a csillagokat is lehozná neki az égből
  • (tervet, gondolatot): melenget, érlel, dajkál

aranyalap

főnév
  • aranyfedezet

drog

főnév
  • kábítószer, narkó (bizalmas), szer (bizalmas), anyag (szleng), por (szleng), matéria (szleng), cucc (szleng), energia (szleng), kábszer, téma (szleng), valami (szleng)

furmányos I.

melléknév
  • furfangos, ármányos, csalafinta, hétpróbás, ravasz

gusztustalan

melléknév
  • utálatos, undorító, undort keltő, visszataszító, taszító, ellenszenves, gyűlöletes, ocsmány, förtelmes, ízléstelen, visszatetsző, étvágyrontó

itteni

melléknév
  • helyi, helybeli, helybeni
  • közeli, szomszédos, szomszéd

hetvenkedik

ige
  • kérkedik, hivalkodik, henceg, nagyzol, felvág, dicsekszik, szájhősködik, handabandázik, hatvankodik (tájnyelvi)
  • túloz, nagyít

felvilágosítás

főnév
  • tájékoztatás, információ, informálás, útbaigazítás, magyarázat(szleng)

felibe-harmadába

határozószó
  • elnagyoltan, nagyjában, felületesen, félbe-szerbe (tájnyelvi), átabotában (tájnyelvi)

fogódzkodik, fogózko

ige
  • fogódzik, fogózik, kapaszkodik, csimpaszkodik (bizalmas), fogantozik (tájnyelvi)

helvét

melléknév, főnév
  • svájci
  • helvét hitvallású, református, kálvinista, kálomista (régies)

férj

főnév
  • az ura (valakinek), az embere (valakinek) (tájnyelvi), férjura, férjeura, a párja (valakinek), apjuk (tájnyelvi), házastárs, házasfél

érik

ige
  • érlelődik, érdik (tájnyelvi), (paprika) pirosodik, (búza) szőkül
  • kifejlik, fejlődik, serdül, férfiasodik, nőiesedik
  • (bizalmas): érettségizik, maturál (régies)

fordulatos

melléknév
  • színes, változatos, kalandos, élénk, érdekes

hervadt

melléknév
  • fonnyadt, kókadt, lankadt, bágyadt, gyenge, erőtlen, csoffadt (tájnyelvi)
  • ráncos, aszott, petyhüdt, löttyedt
  • színtelen, gyatra, reménytelen, kilátástalan