gátlásos szinonimái

melléknév
  • tartózkodó, félszeg, feszélyezett, aggályos, gátolt, frusztrált (választékos)
  • hűvös

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

többség

főnév
  • zöm (választékos), javarész, majoritás, túlerő, túlsúly, pluralitás (idegen)(idegen)

gyorsfagyasztott

melléknév
  • mélyhűtött, mirelit
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a gátlásos szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

földszint

főnév
  • alap, első szint, alsó szint, parterre (idegen)

felesleges, fölösleg

melléknév
  • hiábavaló, szükségtelen, haszontalan, célszerűtlen, nélkülözhető, elhagyható, kihagyható, mellőzhető, indokolatlan, fölös, fölöznekes (tájnyelvi), meddő, hasztalan, kárba veszett, céltalan, értelmetlen, oktalan, blank (szleng) Sz: annyit ér, mint döglött lovon a patkó; Dunába víz; eső után köpönyeg; fára arany hártyát; hajpor a zsíros hajon; ötödik kerék; pajkos ifjúnak a bölcs tanácsadás; pusztába kiáltott szó; tarisznyára lakat

fehérnemű

főnév
  • alsó, alsónemű, alsóruha, alsóruházat, testi ruha (régies), alsóholmi (tájnyelvi), változó (tájnyelvi), változógúnya (tájnyelvi), fehéröltő (tájnyelvi), fehérruha (tájnyelvi)
  • vászonnemű (régies), vászonáru (régies)
  • bugyi

elvileg

határozószó
  • elméletben, elméletileg, teoretikusan, in thesi (idegen)

füllent

ige
  • hazudik, félrevezet
  • lódít, tódít, kábít (tájnyelvi), gurít (szleng), fillent (tájnyelvi), fingel (tájnyelvi)
  • nagyít, nagyot mond, anzágol (bizalmas), kanyarint (tájnyelvi), jandóz (tájnyelvi), csuhaszt (tájnyelvi)

gyökeres

melléknév
  • teljes, alapos, beható, mélyreható, radikális, sorsfordító, messzemenő

őrgébics

főnév
  • gáborján

élesít

ige
  • élez, fen, megfen, köszörül, csiszol, hegyez

elárvul

ige
  • árván marad, árvaságra jut, árvahodik (tájnyelvi), megárvalodik (tájnyelvi)
  • elgyámoltalanodik, elszontyolodik, elcsügged, elanyátlanodik

befordul

ige
  • bekanyarodik, behajt, bevág, becsap, bemegy, bejön, belép, betér, betoppan, beállít, beköszön, betámít (tájnyelvi)
  • falnak fordul
  • belefordul, bedől, beledől, beborul, beleborul, beleesik, belepottyan, belehuppan, belezuhan, beleszédül, beletántorodik, bekavarodik (tájnyelvi), beserül (tájnyelvi), betekeredik (tájnyelvi)

elkedvetlenít

ige
  • elszomorít, elkeserít, lehangol, letör, kedvét szegi, elcsüggeszt, lelankaszt, lelohaszt, elszontyolít, lekókaszt, lelomboz (szleng), lehervaszt (bizalmas), elbátortalanít, deprimál (szaknyelvi), lehűt, lesújt, lever, nyomaszt

hadbiztos

főnév
  • intendáns (választékos)

hatékony

melléknév
  • hatásos, hathatós, eredményes, hasznos, célravezető, efficiens (szaknyelvi), gyümölcsöző

kénytelen-kelletlen

határozószó
  • akarva-akaratlan, kedvetlenül, kényszerűen, nolens volens (idegen)

informálódik

ige
  • tájékozódik, felvilágosítást szerez, utánajár, tudakozódik, tudakol, kérdez, kérdezősködik, érdeklődik

gazdag I.

melléknév
  • pénzes, tehetős, jómódú, módos, nagypénzű, vagyonos, vastag (szleng), opulens (régies), hatszélgatyás (tájnyelvi), jóbolhás (tájnyelvi) Sz: a bőre alatt is pénz van (bizalmas); felveti a pénz (bizalmas); van mire támaszkodni a síkon; tele van dohánnyal (szleng); tejben-vajban fürdik; van mit aprítania a tejbe; mindenkit zsebre vág; annyi a pénze, mint a pelyva; annyi a pénze, hogy a tyúk eszi az apraját; több a bankó nála, mint a rongy; jól van eleresztve; tele van lével(szleng)
  • bőséges, bő, dús, sűrű, busás, tetemes, jókora, tartalmas, kiadós
  • ragyogó, fényűző, pompás, pazar, luxuriózus (idegen)

II.

melléknév
  • első, elsődleges, elsőrendű, legfontosabb, döntő, alapvető, fundamentális, vezérlő, vezető, centrális (idegen), központi, kardinális, sarkalatos, dominális (idegen), kiemelkedő, egyetemes, lényeges, nyomós, jelentős, elemi, uralkodó, fontos

gyakorlat

főnév
  • elsajátítás, gyakorlás, tanulás, edzés, trenírozás, tréning
  • jártasság, gyakorlottság, szakavatottság, képzettség, rutin, készség
  • úzus (régies), szokás
  • tapasztalat
  • praxis, tevékenység
  • feladat, lecke, penzum (régies)
  • fegyvergyakorlat

illetéktelen

melléknév
  • jogosulatlan, nem meghatalmazott, nem hivatalos, avatatlan, hívatlan, hozzá nem értő, inkompetens (idegen), kívülálló

gesztikulál

ige
  • hadonászik, ágál, taglejtéssel kifejez, mutogat, hadécsol (tájnyelvi)

felhorzsol, fölhorzs

ige
  • felsért, felsebez, feltör, felcsiszol, megkarcol, feldörgöl, felsúrol, összekaristol, megsért

gyeplabda

főnév
  • gyephoki, hoki

indok

főnév
  • indítóok, ok, észok, indíték, mozgatóerő, mozgatórugó, motiváció, motívum, alap
  • megokolás, magyarázat, érv, ürügy