gorombáskodik szinonimái

ige
  • durváskodik, durván bánik (valakivel), durválkodik, otrombálkodik, ráförmed, ripőkösködik (régies), piszkolódik, kaffog (tájnyelvi), bombuckodik (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ellustul

ige
  • elkényelmesedik, eltunyul, eltompul, elrestül, elrenyhed (régies), eldögül (tájnyelvi)

apó, apóka

főnév
  • bácsi, bácsika, öregember, atyus, tata (bizalmas), tatus, papa
  • nagyapa, nagyapó, nagypapa
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a gorombáskodik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fütyörész

ige
  • trillázik, fütyül, fütyörög (tájnyelvi), futyorász (tájnyelvi)

felolvad, fölolvad

ige
  • fölenged, kiolvad, kienged, feloldódik, cseppfolyós lesz, cseppfolyóssá válik, kiforrad (tájnyelvi)

felfeszít, fölfeszít

ige
  • felnyit, feltör
  • megfeszít, keresztre feszít

érdemi

melléknév
  • érdemleges, lényegi, lényegbevágó, lényeges

gerenda

főnév
  • szálfa, szelemen, gyámfa, ászok, támfa, dúc, cölöp, architráv (szaknyelvi), blána (tájnyelvi), oszlop, konzol
  • mestergerenda
  • keresztgerenda
  • (szleng): elégtelen, egyes, karó (bizalmas), cuka (bizalmas), pejkó (tréfás), dákó (szleng), dugó (szleng), fúró (szleng), horog (szleng), kampó (szleng)

hajmosás

főnév
  • hajápolás, fejmosás

összesúg

ige
  • súg-búg, suttog, sugdos, pustog (tájnyelvi), suttog-buttog (tájnyelvi), sugdolózik
  • egyezkedik, tárgyal

elkanászodik, elkaná

ige
  • elszemtelenedik, elvadul, elkomiszodik, elpimaszkodik, elpofátlanodik

elfáraszt

ige
  • kimerít, elgyötör, elgyöngít, elcsigáz, ellankaszt, elbágyaszt, kitikkaszt, kiszipolyoz, megvisel, összetör, kicsinál (szleng), kikészít (bizalmas), kinyuvaszt (szleng)

beleolvad

ige
  • belefolyik
  • egybeolvad (valamivel), belevész (valamibe), belemosódik (valamibe)
  • beolvad, asszimilálódik
  • egyesül, fuzionál

elolvad

ige
  • felolvad, felenged, kienged, olvadozik, cseppfolyósodik, elillan (szaknyelvi), elpárolog
  • feloldódik, szétolvad, (hó) eltakarodik, megsemmisül, elenyészik, elmúlik, szertefoszlik, elfogy (bizalmas), elévül (tájnyelvi), kevesbedik, megcsappan, elapad, kifúj (szleng)
  • (bizalmas): elérzékenyül, elérzékenyedik

hallucináció

főnév
  • érzékcsalódás, káprázat, képzelődés, vízió

helytálló

melléknév
  • igaz, helyes, megfelelő, érvényes, kétségtelen, bizonyos, kifogástalan, ésszerű, logikus, értelmes, alapos, megbízható, elfogadható

kétségbevonhatatlan

melléknév
  • biztos, bizonyos, igaz, tagadhatatlan, cáfolhatatlan, kétségtelen, vitathatatlan, megdönthetetlen, megkérdőjelezhetetlen, vitán felül álló, evidens, apodiktikus (szaknyelvi), tuti (bizalmas), frankó (szleng), ziher (szleng)

iszapfürdő

főnév
  • iszapkezelés, iszapkúra

gőgös

melléknév
  • elbizakodott, önhitt, öntelt, önelégült, dölyfös, felfuvalkodott, fennhéjázó, pöffeszkedő, dagályos (régies), prepotens, hivalkodó, pökhendi, beképzelt, nagyképű, felvágós, önimádó, arrogáns, feszelgő (tájnyelvi), hányaveti (tájnyelvi), szuszos (tájnyelvi)
  • büszke, kevély, rátarti Sz: a királyt is atyafiának mondja; a köszönést sem fogadja el; a szentháromság után az első személy; a tengert béklyóval fenyegeti; alázatos, mint a páva; azt hiszi magáról, hogy ő az atyaisten; azt hiszi, aranyat szarik; Bécsben volt a bátyja köszörűs; bíró lánya; büszke, mint a pénzes szatyor; csak félvállról felelget; csillagokba néz; csont van a hasában; de nagy fazékkal van!; elkapta a ló; elkapta a süveget; előtte mákszem a hegy is; elragadták a lovak; felfújja magát, mint a duda; felfújta a pofáját; felhordja a pipáját; felhúzta a piros csizmát; felkapott a kocsira; felkeltebb a kovásznál; félszemét sem veti másra; felszemöldök ember; félti az aranygyűrűt; félvállról beszél az emberrel; fenn hordja az orrát; fenn hordja a fejét; fennköltebb a kovásznál; fenn tartja az orrát, mint a harangozó disznaja; feszít, mint két krumpli egy zsákban; feszít, mint két cső tengeri egy zsákban; foghegyről beszél; fokhagymásan lépik; földön lába, égen feje; följebb nézett a meszesfazéknál; fúrót nyelt; ha olyan büdös volna, mint amilyen büszke, a fene se menne közel hozzá; ha repülni tudna, Babilon tornyára rakna fészket; hatot kérdel, egyet felel; hegyeset hugyozik; karót nyelt; keresztül áll a szeg a fejében; kidülleszti a mellét; lóhátról beszél az emberrel; megnő a szarva; mindenkinek bajuszát ő akarja pödöríteni; nagy a kajla szarva; nagy mellénye van; nekidülleszkedik, mint az egésztelkes paraszt; nem nézi, mi mászik, hanem mi repül; nem tudja, hová tegye a lábát; ő hajtja a Göncöl szekerét; orrával túrja az eget; pöffeszkedik, mint a fölfuvalkodott béka; semmi se fér a fogára; széles mellű; tarajosan beszél; tempózik, mint a hasadt teknő; tudja, mit végeztek az égben; úgy jár, mint a páva; úgy sétál, mint a görög az üres boltban; ugyan porzik utána; vizsgálja a csillagokat

füllent

ige
  • hazudik, félrevezet
  • lódít, tódít, kábít (tájnyelvi), gurít (szleng), fillent (tájnyelvi), fingel (tájnyelvi)
  • nagyít, nagyot mond, anzágol (bizalmas), kanyarint (tájnyelvi), jandóz (tájnyelvi), csuhaszt (tájnyelvi)

gyújtó I.

melléknév
  • gerjesztő, szító

irat

főnév
  • okirat, írás, okmány, igazolás, akta, ügyirat, dokumentum
  • (régies): írásmű, iromány

guta, gutaütés

főnév
  • agyvérzés, szélütés, szélhűdés, agyszélhűdés, apoplexia (szaknyelvi), gutaszele (tájnyelvi), pokolszél (tájnyelvi)

felsorakozik, fölsor

ige
  • igazodik, feláll, felfejlődik (sorba), sorakozik
  • tömörül, csoportosul, egyesül

hadi

melléknév
  • háborús, katonai, harci, militáris, marciális (régies)

istálló

főnév
  • akol, ól, pajta, karám, cserény (tájnyelvi), baromlak (régies), csűr (régies)
  • versenyistálló