gerle, gerlice szinonimái

főnév
  • vadgalamb, vadgerle, görlice (tájnyelvi), gilice (tájnyelvi), gili (tájnyelvi), gilicemadár (tájnyelvi), kukuró (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

önműködő

melléknév
  • automata, automatikus, gombnyomásos (bizalmas), mechanikus

visel

ige
  • hord, jár (valamiben), kosztümíroz (régies), ribol (tájnyelvi)
  • hordoz, tart
  • elvállal, teljesít
  • tűr, eltűr, elszenved, kibír
  • (nevez): fenntart, továbbvisz
  • (költséget): fedez, áll, fizet
  • (vhogyan viseli magát): viselkedik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a gerle, gerlice szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

furnér, furnír

főnév
  • fatábla, falemez
  • borítólemez

felismerés, fölismer

főnév
  • azonosítás, ráismerés, megismerés, agnoszkálás (idegen), identifikálás (idegen), identifikáció (idegen)
  • percepció (idegen)
  • érzékelés, észlelés
  • észrevétel, meglátás, megállapítás
  • megoldás, felfedezés

felbosszant, fölboss

ige
  • felpaprikáz, felhergel, feldühít, felháborít, felhúz (bizalmas), felheccel, felcukkol (szleng), felborsol (régies), felidegesít, megharagít, fölingerel, felizgat, felmérgesít, kihoz a sodrából, indulatba hoz, bosszúságot okoz, ugrat, zabosít (szleng), begurít (szleng), begerjeszt (szleng), bepöccent (szleng), felpipít (bizalmas), felösztökél (tájnyelvi), begyújt (tájnyelvi), felmérgel (tájnyelvi) Sz: kihúzza a gyufát

énekel

ige
  • dalol, dalolgat, nótázik, trillázik, zengedez (választékos), zeng, zöngicsél, gajdol (tájnyelvi), gajdolász (tájnyelvi), kornyikál, nyávog (pejoratív), hangicsál (régies), kántál, óbégat, dúdol, dudorászik, dajnál (tájnyelvi), dallikázik (tájnyelvi)
  • (madár): szól, fütyül, csattog, csicsereg, csiripel, csivitel, csipog, hangicsál (régies)

garnitúra

főnév
  • készlet, felszerelés, berendezés, bútorzat, sor, sorozat, széria, kollekció, termékcsalád
  • (bizalmas): közösség, csoport, kollektíva, gárda
  • (szaknyelvi): betűcsalád

habozás

főnév
  • tétovázás, ingadozás, bizonytalankodás, határozatlanság, hezitálás, vacilláció (régies), tanácstalanság, akadozás
  • félénkség, bátortalanság

összeér

ige
  • határos, összenyúlik, összeszolgál (tájnyelvi), összefut, érintkezik, összetalálkozik, találkozik, összejön, konvergál (szaknyelvi)(szaknyelvi)

elhajlít

ige
  • meghajlít, elgörbít, deformál, elferdít, eltorzít

elégtétel

főnév
  • kárpótlás, kártérítés, kártalanítás, fájdalomdíj, visszatérítés, kompenzálás, jóvátétel, helyrehozatal, megkövetés, kielégítés, rehabilitáció, orvoslás, bosszú, reváns (idegen), retorzió, visszavágás, megtorlás, szatiszfakció (régies), perorvoslat
  • penitencia, bűnhődés, vezeklés, engesztelés

békés

melléknév
  • békeszerető, béketűrő, szelíd, jámbor, barátságos, kedves, higgadt Sz: fát lehet vágni a hátán
  • zavartalan, háborítatlan, idillikus, idilli, nyugodt, nyugalmas, nyugodalmas (választékos), békességes, csendes, kiegyensúlyozott, harmonikus

ellentmondás

főnév
  • tiltakozás, ellenvetés, cáfolat, óvatkozás (régies), feleselés, visszaszólás, szembeszegülés, szembenállás
  • ellentét, következetlenség, logikátlanság, antinómia (szaknyelvi), paradoxon, kontradikció (régies), diszparitás (szaknyelvi)

hajókár

főnév
  • hajótörés
  • havária (régies)

háziipar

főnév
  • bérmunka, bedolgozói ipar

keresztnév

főnév
  • utónév, személynév
  • bérmakeresztnév

irányvonal

főnév
  • nyomvonal, vezérvonal, vonalvezetés, útirány
  • vezérfonal, szabály, előírás, irányzat, irányelv, vezérelv, elvi álláspont, trend, tendencia, áramlat

géz

főnév
  • kötszer, kötözőszer, pólya, mullpólya (szaknyelvi)
  • fátyolszövet

fröccs

főnév
  • spriccer (idegen)
  • (szleng): prédikáció (bizalmas), intés, intelem, dorgálás, megrovás, kioktatás, rendreutasítás

gyerekmese, gyermekm

főnév
  • ámítás, félrebeszélés

ingerel

ige
  • bosszant, piszkál, háborgat, dühösít, vadít, felmérgesít, pukkaszt, borsot tör az orra alá, kellemetlenkedik, feldühít, irritál, felizgat, idegesít, kötekedik, heccel, cukkol (bizalmas), macerál (bizalmas), frocliz (bizalmas), cikiz (szleng), hergel, bizgerál (tájnyelvi), baszkurál (szleng), basztat (szleng), bőszöget (tájnyelvi), farcináz (tájnyelvi)
  • bujtogat, izgat, uszít, biztat, ösztönöz, felbujt, feltüzel, ösztökél, késztet
  • gerjeszt, ajz, ciceréz (tájnyelvi)

gőgös

melléknév
  • elbizakodott, önhitt, öntelt, önelégült, dölyfös, felfuvalkodott, fennhéjázó, pöffeszkedő, dagályos (régies), prepotens, hivalkodó, pökhendi, beképzelt, nagyképű, felvágós, önimádó, arrogáns, feszelgő (tájnyelvi), hányaveti (tájnyelvi), szuszos (tájnyelvi)
  • büszke, kevély, rátarti Sz: a királyt is atyafiának mondja; a köszönést sem fogadja el; a szentháromság után az első személy; a tengert béklyóval fenyegeti; alázatos, mint a páva; azt hiszi magáról, hogy ő az atyaisten; azt hiszi, aranyat szarik; Bécsben volt a bátyja köszörűs; bíró lánya; büszke, mint a pénzes szatyor; csak félvállról felelget; csillagokba néz; csont van a hasában; de nagy fazékkal van!; elkapta a ló; elkapta a süveget; előtte mákszem a hegy is; elragadták a lovak; felfújja magát, mint a duda; felfújta a pofáját; felhordja a pipáját; felhúzta a piros csizmát; felkapott a kocsira; felkeltebb a kovásznál; félszemét sem veti másra; felszemöldök ember; félti az aranygyűrűt; félvállról beszél az emberrel; fenn hordja az orrát; fenn hordja a fejét; fennköltebb a kovásznál; fenn tartja az orrát, mint a harangozó disznaja; feszít, mint két krumpli egy zsákban; feszít, mint két cső tengeri egy zsákban; foghegyről beszél; fokhagymásan lépik; földön lába, égen feje; följebb nézett a meszesfazéknál; fúrót nyelt; ha olyan büdös volna, mint amilyen büszke, a fene se menne közel hozzá; ha repülni tudna, Babilon tornyára rakna fészket; hatot kérdel, egyet felel; hegyeset hugyozik; karót nyelt; keresztül áll a szeg a fejében; kidülleszti a mellét; lóhátról beszél az emberrel; megnő a szarva; mindenkinek bajuszát ő akarja pödöríteni; nagy a kajla szarva; nagy mellénye van; nekidülleszkedik, mint az egésztelkes paraszt; nem nézi, mi mászik, hanem mi repül; nem tudja, hová tegye a lábát; ő hajtja a Göncöl szekerét; orrával túrja az eget; pöffeszkedik, mint a fölfuvalkodott béka; semmi se fér a fogára; széles mellű; tarajosan beszél; tempózik, mint a hasadt teknő; tudja, mit végeztek az égben; úgy jár, mint a páva; úgy sétál, mint a görög az üres boltban; ugyan porzik utána; vizsgálja a csillagokat

felmorzsolódik, fölm

ige
  • felőrlődik, elkopik (választékos)
  • elfogy, megsemmisül

győzedelmes, győzelm

melléknév
  • győztes, diadalmas, sikeres, eredményes, nyertes, dicső, dicsőséges

iparosítás

főnév
  • indusztrializálás (idegen)