hajókár szinonimái

főnév
  • hajótörés
  • havária (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

baksis

főnév
  • borravaló, pénzadomány, kenőpénz, csúszópénz, sáp

fellélegzik, fölléle

ige
  • felsóhajt, megkönnyebbül
  • levegőhöz jut
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hajókár szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

gyilkol

ige
  • öl, öldököl, leszúr, lemészárol, megsemmisít, kiirt, agyonüt, pusztít, levág, vérengzik, kicsinál (szleng), hidegre tesz (bizalmas), kinyiffant (szleng), kinyír (szleng), kinyuvaszt (durva) Sz: eltesz láb alól, kivon a forgalomból (szleng, tréfás)
  • zaklat, kínoz, gyötör
  • (motort) rongál, nyű, nyúz

foglalkozásszerűen

határozószó
  • hivatásszerűen, hivatalból

festetlen

melléknév
  • színezetlen, kendőzetlen

fázis

főnév
  • szakasz, időszak, ciklus, korszak, intervallum, periódus
  • állapot, stádium, etap, mozzanat, fok
  • (szaknyelvi): vezetékág, (elektromos) ág

hacsak

határozószó
  • amennyiben, ha, egyáltalában

háztartás

főnév
  • házvezetés, házimunka
  • gazdálkodás, gazdaság, udvar (régies)
  • együttlakás, együttélés, otthon, életközösség, lakás, gazdaság, udvar (régies)

percepció

főnév
  • (szaknyelvi): észlelés, érzékelés

eltép

ige
  • széttép, széjjeltép, összetép, kettétép, elszakít, kettészakít, kiszakít, szétszakít, szétszaggat, összeszaggat, elszaggat, elcáfol (tájnyelvi), elrifacol (tájnyelvi), elroncsol (régies), elnyű (régies)

elpalástol

ige
  • eltitkol, elleplez, elkendőz

bliccel

ige
  • (járművön): lóg, potyázik (bizalmas)
  • (iskolában): mulaszt, kerüli az iskolát, lóg, kibújik (valami alól)

énekes

főnév
  • énekművész, dalénekes
  • énekmondó, dalnok, bárd, igric (régies), regős, hegedős (régies), lantos

herdál

ige
  • pazarol, szór, tékozol, fecsérel, veszteget, pocsékol, prédál (pejoratív)

huzakodik

ige
  • vitatkozik, veszekedik, civakodik, kötekedik, nyuzolkodik (tájnyelvi)
  • húzódozik
  • vonakodik

kipirul

ige
  • kipirosodik, elvörösödik, elpirul
  • (régies): hajnalodik

kapásból

határozószó
  • azonnal, egyből, rögtön, hirtelen, hamarjában, egyszeriben, azon melegében, ex abrupto (régies), kapsiból (szleng), csípőből (szleng), helyből (bizalmas)
  • (szleng): rögtönözve, fejből, kívülről

hajózható

melléknév
  • navigábilis (szaknyelvi)

gyenge, gyönge I.

melléknév
  • erőtlen, elesett, legyengült, leromlott, energiátlan, bágyadt, fáradt, pilledt
  • vézna, nyápic, csenevész, törékeny, beteges, fejletlen, nyamvadt, nyiszlett (bizalmas), venyige (szleng), hadibéna (szleng), halnivaló (tájnyelvi), nyüszüge (tájnyelvi)
  • munkaképtelen, hasznavehetetlen Sz: a szél is elfújja; alig áll a lábán; elfújja, mint aszott szénát a szél; erős, mint a kócmadzag; erős, mint aki csutkán telelt; erős, mint a sörecet; erős, mint az oláh ecet, két liter egy főzet; erőtlen, mint a bőréből kivetkezett kígyó; erőtlen, mint a tót kaszás; gyenge lábon áll; gyenge, mint a puliszka; gyenge, mint a bőrehagyott kígyó; gyenge, mint a pókháló; gyenge, mint a harmat; gyenge, mint az őszi légy; hálni jár belé a lélek; jó húsban van, fél kézzel eszi a nápolyit; majd elfújja a szél; olyan erőtlen, még a lehelet is árt neki; olyan, mint a váltott gyerek; olyan, mint az árnyékon nőtt bodza; rossz bőrben van; szédeleg, mint az őszi légy
  • korai, fiatal, zsenge, tejes
  • puha, lágy, finom
  • erélytelen, puhány, elpuhult, határozatlan, gyengekezű, tehetetlen, gyámoltalan, pipogya
  • befolyásolható, ingatag, bizonytalan, habozó
  • gyatra, silány, elégtelen, vacak, jelentéktelen, csekély, gyér, szerény
  • hatástalan, ügyetlen
  • (szél): enyhe, mérsékelt
  • (ebéd): könnyű, sovány, tartalmatlan, híg
  • (hang): halk, suttogó, fályolos, fakó, erőtlen

hasonlatosság

főnév
  • hasonlóság, analógia, megfelelőség

kalamáris

főnév
  • (régies): tintatartó, tintaedény, tintásüveg
  • (tájnyelvi): női nemi szerv, hüvely

halogatás

főnév
  • elhalasztás, halasztás, huzavona, húzás-halasztás, időhúzás, időveszteség, elodázás, elnapolás, haladék, késleltetés, késedelem, késlekedés, obstrukció (régies), moratórium (szaknyelvi)

foncsor

főnév
  • amalgám (szaknyelvi)

hátsó I.

melléknév
  • hátulsó, hátul levő, hátul álló, posterior (idegen), hátulsó (tájnyelvi)
  • alattomos, fondorlatos, sötét, gonosz

kanyar

főnév
  • kanyarulat, hajlat, hajlás, görbület, beszögellés, kanyarék (tájnyelvi)
  • forduló, útforduló
  • fordulat