énekel szinonimái

ige
  • dalol, dalolgat, nótázik, trillázik, zengedez (választékos), zeng, zöngicsél, gajdol (tájnyelvi), gajdolász (tájnyelvi), kornyikál, nyávog (pejoratív), hangicsál (régies), kántál, óbégat, dúdol, dudorászik, dajnál (tájnyelvi), dallikázik (tájnyelvi)
  • (madár): szól, fütyül, csattog, csicsereg, csiripel, csivitel, csipog, hangicsál (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

privát

melléknév
  • egyéni, magán, személyes, saját, bizalmas, nem hivatalos, családi, belső, intim, diszkrét

kiűz

ige
  • kikerget, kizavar, kiutasít, kihajít, kidob, kifüstöl, kihajt, kitoloncol, kizár, kiközösít, eltávolít, kitagad, kirekeszt
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a énekel szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elszalad

ige
  • elfut, elrohan, elrobog, megszalad, elszökik, elillan, elinal, eliramlik, eliramodik, elkotródik, elnyargal, ellohol, elmenekül, eltűnik, kereket old, nyaka közé szedi a lábát, ellép, megfut, megfutamodik, futásban keres menedéket, elpárolog (bizalmas), meglép (bizalmas), kilő (bizalmas), meglóg (bizalmas), elugrik (bizalmas), megugrik (bizalmas), eliszkol, elinócol (tájnyelvi), elkotringol (tájnyelvi), elpitlikel (tájnyelvi), elpustol (tájnyelvi), ellencel (tájnyelvi), elpusztol (tájnyelvi), dobbant (szleng), lelécel (szleng), megpattan (szleng), elspurizik (szleng) Sz: a lábára bízza életét, nem a karjára; a sarkával fenyeget (valakit); eloldja a kereket; eloldja a cigánykereket; fel sem fűzhette a bocskorát; felköti a nyulak bocskorát; felszíjazza a bocskorát; hátat ad; illára veszi a dolgot; jól felszedi a kapcát; nyúllá válik; száz vitézt is hajt maga után; viszi a büdöset
  • (idő): elfut, elsuhan, elmúlik, eltelik, elröppen, elszáll

együgyű

melléknév
  • jámbor, naiv, gyermeteg, gyámoltalan, tudatlan, botor, ostoba, balga, bárgyú, gyerekes, oktondi, korlátolt, ütődött, ügyefogyott, mulya, hülye, mamlasz, málé, mafla, bamba, fajankó, tökfilkó, csacsi, süsü (bizalmas), bakó (régies), kukkó (régies), lüdöge (tájnyelvi), gyüre (tájnyelvi), muszmák (tájnyelvi) Sz: nincs ki mind a négy kereke
  • (régies): egyszerű, tanulatlan

égbekiáltó

melléknév
  • felháborító, szörnyű, szörnyűséges, iszonyú, iszonyatos, rettentő, rettenetes, borzalmas, borzasztó, botrányos, megbotránkoztató, horribilis, vérlázító, vérforraló, kirívó, gyalázatos, megdöbbentő, elképesztő, sátáni, ördögi, förtelmes

csipa

főnév
  • szemtájék (régies), szemvaj (régies), csipola (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): mézga, macskaméz (tájnyelvi), macskagumi (régies)

élvez

ige
  • gyönyörködik, örömét leli, kedvét leli, nem tud betelni (valamivel), örül, örvend, kéjeleg (valamiben), éldel (régies), éldeleg (régies), gutíroz (régies)
  • kielégül, evakuál (szleng), szeretkezik
  • részesül (valamiben)

fájdalom

főnév
  • fájás, sajgás, nyilallás, hasogatás, szúrás, nyilamlás (tájnyelvi)
  • kín, gyötrelem, szenvedés, dolor (szaknyelvi)
  • szomorúság, levertség, bánat, gyász, jaj, keserűség, keserv, siralom, panasz, töredelem (régies)
  • nyomorúság, szerencsétlenség, csapás, megpróbáltatás

megtestesít

ige
  • megszemélyesít, megjelenít, érzékít, materializál (idegen), megformál, alakít, jelképez
  • képvisel, hordoz

borospohár

főnév
  • kupa, kehely, serleg

boci

főnév
  • borjú, kisborjú, bocikó (tájnyelvi)

bunkó II.

melléknév
  • (szleng): tahó (tájnyelvi), udvariatlan, modortalan, barátságtalan, faragatlan, bárdolatlan, goromba, durva, alpári, közönséges, műveletlen, neveletlen, kulturálatlan, civilizálatlan, betonfejű (szleng), dinnye (szleng)

fázis

főnév
  • szakasz, időszak, ciklus, korszak, intervallum, periódus
  • állapot, stádium, etap, mozzanat, fok
  • (szaknyelvi): vezetékág, (elektromos) ág

félreértés

főnév
  • tévedés, hiba, zavar, téves nézet, tévképzet, tévhit, elnézés, hibás ítélet, balmagyarázat (régies), melléfogás, értelemzavar, összecserélés, quidproquo (idegen)
  • civódás, viszály, konfliktus, bonyodalom, ellentét, összezördülés, összekülönbözés
  • disszonancia, elcsavarás (régies)

hátráltat

ige
  • késleltet, lassít, elhúz, feltart, feltartóztat, akadályoz, gátol, nehezít, visszavet, visszafog, visszatart, keresztbe tesz (valakinek) (bizalmas), betart (valakinek) (szleng), aggaszt (tájnyelvi), késlel (tájnyelvi), hátráztat (tájnyelvi)

gérokk

főnév
  • szalonkabát, ferencjóska (régies)

engedelem

főnév
  • bocsánat, elnézés, könyörület, kegyelem (tájnyelvi)
  • engedély, beleegyezés, jóváhagyás, megerősítés, felhatalmazás

elsiet

ige
  • tovasiet, elfut, elinal, elkotródik, elbokázik (tájnyelvi), ellóstat (tájnyelvi), elszapornicáz (tájnyelvi), elseder (tájnyelvi), meglép (bizalmas), eltép (szleng), elsöpör (szleng), elpucol (szleng), letélakol (szleng), eltűz (szleng) Sz: elhúzza a csíkot; menti az irháját
  • (valamit): elhamarkodik, elront, elkapkod, elhirtelenkedik, összecsap, összeüt, összevág, elhandrál (tájnyelvi), elhodredáz (tájnyelvi) Sz: meg se fogta, már nyúzza; még nyulat sem lőtt, s már eszi; füstre harangoz(valamin)

eszményi

melléknév
  • ideális, tökéletes, mintaszerű, fenséges, ábrándszerű, gyönyörű, magasztos, páratlan, példás, hasonlíthatatlan, utolérhetetlen, optimális
  • plátói, elérhetetlen, légies, éteri

gazdálkodó I.

melléknév
  • takarékoskodó, spóroló, beosztó

erdőkerülő

főnév
  • kerülő, erdőgazda, erdész, erdőőr, erdőcsősz, csősz, vadőr

eladdig

határozószó
  • annyi ideig, addig, odáig
  • mígnem

expedíció

főnév
  • felfedezőút, kutatóút
  • (régies): küldőszolgálat
  • továbbítás, szétküldés, elküldés
  • (katonai) alakulat

géptan

főnév
  • gépészet, mechanika