elégtétel szinonimái

főnév
  • kárpótlás, kártérítés, kártalanítás, fájdalomdíj, visszatérítés, kompenzálás, jóvátétel, helyrehozatal, megkövetés, kielégítés, rehabilitáció, orvoslás, bosszú, reváns (idegen), retorzió, visszavágás, megtorlás, szatiszfakció (régies), perorvoslat
  • penitencia, bűnhődés, vezeklés, engesztelés

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

besóz

ige
  • megsóz
  • bepácol, tartósít, eltesz (régies)

mikulás

főnév
  • télapó, miku (bizalmas), miki (bizalmas)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elégtétel szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

egyforma

melléknév
  • azonos, ugyanolyan, egyenlő, egyöntetű, egybehangzó, egyazon, egyféle, egyező, megegyező, egybevágó, egal, ekvivalens, uniformis, egykutya, egyarányos (régies), egyded (régies), egyrendű (régies), egyarántos (tájnyelvi), egyfajtú (tájnyelvi), egyhagyási (tájnyelvi), egykorás (tájnyelvi), egymódú (tájnyelvi) Sz: az egyik részeg, a másik tántorog; az egyik ördög, a másik gonosz lélek; egy korpán híznak; egy pórázon futnak; egy ágyban hálnak; egy nyomban járnak; egy húron pendülnek; egy bordában szőtték őket; egyfelé kavarják a kását; egyik gubás, másik subás; egyik kutya, másik eb; egyik dolmányszűr, másik szűrdolmány; egyik bakot fej, másik a rocskát tartja; egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz; egyik kapzsi, másik habzsi; egyik kökény, másik galagonya; egymásnak kezet adhatnak; kezet foghatnak; olyanok, mint a nyúlszar
  • egyenletes, változatlan, egyhangú, unalmas, sablonos, sztereotip (idegen), monoton, látlagos (régies)

csillagjóslás

főnév
  • asztrológia (szaknyelvi)

csarnok

főnév
  • terem, panteon (régies), bazilika (szaknyelvi), előcsarnok, díszterem
  • vásárcsarnok, piac, bazár

boci

főnév
  • borjú, kisborjú, bocikó (tájnyelvi)

elapróz

ige
  • elaprít (tájnyelvi), összeaprít, elmorzsál, elmorzsol, csipcsupol (tájnyelvi), szakmatol (tájnyelvi)
  • elpazarol, elfecsérel, elveszteget, elherdál, elforgácsol, szétforgácsol

előhalászik

ige
  • előkeres, előkotor, előkapar, elővesz

majoros

főnév
  • gazda, intéző, kasznár (régies), ispán, sáfár (régies)
  • (régies): községi bíró, falnagy (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): tehenész, tehénpásztor

bazsarózsa

főnév
  • (tájnyelvi): pünkösdirózsa, peónia, pevenyerózsa

bakafántoskodik

ige
  • akadékoskodik, kötekedik, zsémbel, kukacoskodik, szőröz, zsörtölődik, gáncsoskodik, panyókál (tájnyelvi)

bekísér

ige
  • bevezet, betessékel, beenged
  • bevisz, előállít, őrizetbe vesz, letartóztat

elpalástol

ige
  • eltitkol, elleplez, elkendőz

eredményes

melléknév
  • sikeres, gyümölcsöző, hasznos, áldásos, foganatos, hatékony, hatásos, hathatós, effektív, produktív, jövedelmező, nyereséges, előnyös, szerencsés, célravezető, termelő, termelékeny

gnóm

főnév
  • törpe, torzszülött, manó

felszerel, fölszerel

ige
  • felrak, feltesz, felrögzít, odarögzít
  • ellát
  • gépesít, berendez, bebútoroz
  • felfegyverez
  • felruház
  • (szleng): öngyilkosságot követ el

elektromos

melléknév
  • villamos, villanyos (régies), elektrikus (régies), delejes (régies)

egyenletes

melléknév
  • elegyengetett, sima, sík, lapos, csiszolt, egyszintű, redőtlen, ránctalan, lapályos (tájnyelvi)
  • egységes, egyforma, egyöntetű, változatlan, szabályos, arányos, folytonos, folyamatos, állandó, lankadatlan, szakadatlan, kiegyensúlyozott, kiszámítható, ütemes, fokozatos, zökkenőmentes, megingathatatlan, gördülékeny (stílus), stacioner (idegen), stabil

ellen2

főnév
  • (régies, választékos): ellenség, ellenfél, küzdőfél

felpaprikáz

ige
  • felingerel, felbosszant, felmérgesít, feldühít, felidegesít, felbőszít, zabosít (szleng), dühbe hoz, dühbe gurít, kihoz a sodrából, méregbe gurít, haragra gerjeszt, felcukkol (szleng), bepörget (szleng), begerjeszt (szleng), bezsongat (szleng), bepöccent (szleng)

elferdít

ige
  • elgörbít, elcsavar, elkajszít (tájnyelvi)
  • eltorzít, deformál, elváltoztat, megmásít (tájnyelvi), meghamisít, félremagyaráz, kiforgat, csűr-csavar
  • megront, elzülleszt, pervertál (régies)

csodagyerek, csodagy

főnév
  • csodaszülött, csodalény, csoda, portentum (idegen, régies)

elmeszesedés

főnév
  • mészlerakódás, szklerózis (szaknyelvi)

félsz

főnév
  • félelem, ijedség, ijedelem, rettegés, reszketés, riadtság, aggodalom, gyengeség, lámpaláz, szurkolás, drukkolás (bizalmas)