gyöngysor szinonimái

főnév
  • gyöngyfüzér, nyaklánc, kláris, nyakék, collier (régies), tekla

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szikes

melléknév
  • (talaj): sziksós, sós, cserjeges (tájnyelvi)

ötvözet

főnév
  • öntvény (régies), elegyfém, alligáció (régies)
  • keverék
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a gyöngysor szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

görbül

ige
  • ferdül, behorpad, benyomódik, hajlik, kunkorodik, konyul, kampósodik, hajol, kanyarul, görnyed, görbed, tekeredik, gyűrűzik, ível, domborodik

ferences

melléknév, főnév
  • ferences rendi, Ferenc-rendi, franciskánus, kapucinus, minorita, cserifakó (régies, pejoratív)

felszíni

melléknév
  • föld feletti, talajszint feletti, felületi
  • sekély, kinti, külső

évődik

ige
  • enyeleg, tréfálkozik, kötekedik, tréfál, kötődik, ingerkedik, húz (valakit), gonoszkodik, huncutkodik, mókázik, heccel, cicáz, kokettál, cukkol, csipkelődik, kisálkodik (tájnyelvi), böllenkedik (tájnyelvi), incselkedik
  • (tájnyelvi): rágódik, tépelődik, eszi magát

gyászmise

főnév
  • rekviem, halotti mise, engesztelő szentmise, gyászszertartás, halotti szertartás

harmonika

főnév
  • hangora (régies), akkordeon (szaknyelvi), lippogó (tájnyelvi)
  • tangóharmonika, herfli (bizalmas)
  • szájharmonika

párnahuzat

főnév
  • párnahaj (tájnyelvi), vánkoshéj, vánkoshuzat, párnaciha (tájnyelvi), ciha (tájnyelvi)

előrebocsát

ige
  • előreenged, előreereszt, előreküld

elmélkedés

főnév
  • gondolkodás, töprengés, elmélyedés, okfejtés, okoskodás, eszmefuttatás, elmefuttatás, mérlegelés, latolgatás, tűnődés, kontempláció (régies), szemlélődés, vizsgálódás, meditáció, meditálás, reflexió, merengés, spekuláció, spekulálás (bizalmas), tervezgetés

betolakodik, betolak

ige
  • befurakodik, benyomul, benyomakodik, behatol, betör, berohan, beront, benyuródik (tájnyelvi)
  • beszemtelenkedik, beorcátlankodik (választékos), belopakodik, besompolyog, bepofátlankodik (durva), beszemétkedik (durva), beveszi magát, befészkeli magát

eltemet

ige
  • elhantol (választékos), elföldel, örök nyugalomra helyez (választékos), végső nyugalomra helyez (választékos), megadja a végtisztességet (valakinek), utolsó útjára kísér, elbúcsúztat, eltakarít, sírba tesz, sírba helyez, visszaadja a földnek, inhumál (régies), elás, elkapar (pejoratív), elsírol (tájnyelvi), elhomlít (tájnyelvi)
  • betemet, beborít, maga alá temet, elnyel, magába fogad
  • elrejt, elfed, elleplez, palástol, elkendőz, eltitkol

hátralék

főnév
  • tartozás, adósság, teher, restancia (bizalmas), elmaradás, késedelem, hátralevőség, kinnlevőség

hólyag

főnév
  • daganat, dudor, hupolyag (tájnyelvi), kinövés, pukkantyú (tájnyelvi)
  • buborék, légbuborék
  • húgyhólyag
  • hólyagbenő (szleng), fajankó, mamlasz, ökör

kihelyez

ige
  • kitesz, kirak, kipakol, kirámol
  • kölcsönad, bérbe ad, befektet, kiad

jóslat

főnév
  • jövendölés, jövendőmondás, előrejelzés, prognózis, prófécia (szaknyelvi), divináció (régies), orákulum (régies)

gyötrelmes

melléknév
  • kínzó, sanyarú, nyomorúságos, fájdalmas, keserves, gyötrő, lesújtó, leverő
  • fárasztó, nehéz

gonosz I.

melléknév
  • rossz, rosszindulatú, rosszakaratú, rosszlelkű, sötét lelkű, álnok, kemény szívű, szívtelen, kőszívű, ádáz, kegyetlen, méregkeverő, cudar
  • aljas, alávaló, lator, csalárd, gaz, bestye (régies), galád, szadista, brutális, embertelen, pokolravaló, ördögi, sátáni, pokoli, démoni, feketemájú (tájnyelvi), istenverte, infernális (régies), elvetemült Sz: az ördög boronája; az ördög cimborája; egyenként szedegeti ki a szemszőrt; egyenként veregeti ki a zápfogakat; ember bőréből fűzné a bocskorát; emberhússal hájasodik; fától szakadt ember; füstös bottal jár; hét ördög lakik benne; Istentől elrugaszkodott; kutyát szopott, nem anyát; megnyúzza, mielőtt megöli; mézből is mérget szí; nincs lelke, csak párája; nyers, mint a tápéi gyékény; ő is ember, lelkétől megválva; ördög ül a szívén, ott is a közepén; ördöggel határos; pokolravaló; repceszalmán kellene megégetni; rókával bélelt, farkassal prémezett; rossz bordában szőtték; sárkánytejet szopott; talpon áll benne az ördög; tüskére való
  • pajkos, huncut, incselkedő, ingerkedő, fránya (tájnyelvi), ördöngös

halogatás

főnév
  • elhalasztás, halasztás, huzavona, húzás-halasztás, időhúzás, időveszteség, elodázás, elnapolás, haladék, késleltetés, késedelem, késlekedés, obstrukció (régies), moratórium (szaknyelvi)

jellem

főnév
  • természet, beállítottság, karakter, vérmérséklet, alkat, lelkület
  • személyiség, jellemesség, gerinc, erkölcs

haddelhadd

főnév
  • szidás, verés, kikapás, nemulass, baj, szorultság, verekedés, veszekedés, perpatvar, összetűzés, összecsapás, balhé (bizalmas), bunyó (szleng)

fikarcnyi

melléknév
  • kevés, kicsi, parányi, apró, pici, mákszemnyi, szemernyi, szikra, szikrányi, csepp, cseppnyi, csipet, csipetnyi, jottányi, hajszálnyi

hant

főnév
  • földdarab, rög, göröngy (tájnyelvi), gyeptégla, földkupac, homp (tájnyelvi), bucka (tájnyelvi), honcsok (tájnyelvi), hancsik (tájnyelvi), földrakás, földtúrás, földhányás
  • sírhant, sírdomb, sírhalom
  • zsombék (tájnyelvi), pázsit, pást (régies), hany (tájnyelvi)

jokulátor

főnév
  • vándorénekes, muzsikus, énekmondó, igric, vándorkomédiás