elegáns szinonimái

melléknév
  • jól öltözött, divatos, ízléses, csinos, tetszetős, takaros, fess, nett (bizalmas), sikkes (bizalmas), szemrevaló, választékos, mutatós, finom, tipp-topp (bizalmas) Sz: mintha skatulyából húzták volna ki; mintha a divatlapból lépett volna elő
  • úri, első osztályú, elit, exkluzív, arisztokratikus, nagystílű, előkelő, felkapott (bizalmas)
  • kecses, könnyed, nagyvonalú, kifinomult, pallérozott, csiszolt

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

gátlás

főnév
  • korlátozás, akadályozás, akadály, elzárás
  • csillapítás, mérséklés
  • elfojtás, tartózkodás, félszegség, feszélyezettség, gátlásosság, aggály, szorongás, represszió (idegen), inhibíció (szaknyelvi)

kötöz

ige
  • köt, odaerősít, összefűz, madzagol (bizalmas), csomóz
  • kévéz
  • bekötöz, pólyáz
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elegáns szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

egyetlen I.

melléknév
  • egy, egyetlenegy, egyedüli, egy árva, egy szál
  • (pénzről tagadásban): egy huncut, egy megveszekedett, egy ócska, egy büdös

csikó

főnév
  • kiscsikó, kisló, paci (bizalmas), lovacska, lógyerek (tréfás), csidu (tájnyelvi), csinu (tájnyelvi), csinó (tájnyelvi)

csapóajtó

főnév
  • lengőajtó, lappancs (tájnyelvi)

blama

főnév
  • (bizalmas): blamázs, baklövés, felsülés, megszégyenülés, szégyenvallás (régies), égés (szleng), pofára esés (durva)

elakad

ige
  • megakad, elreked, megreked, megfeneklik, megáll
  • (lélegzet) eláll, megszegik (választékos), kihagy, elfúl (választékos), elfullad
  • bedöglik (bizalmas), abbamarad, holtpontra jut
  • belesül, belezavarodik

előbb-utóbb

határozószó
  • előbb vagy utóbb, nemsokára, maholnap, hamarosan, csakhamar

mai

melléknév
  • jelenlegi, jelen, aktuális, mostani, pillanatnyi, friss
  • modern, korszerű, korunkbeli, újszerű, időszerű

bátor I.

melléknév
  • vakmerő, merész, hősies, heroikus, hősi, rettenthetetlen, tettre kész, rendíthetetlen, rendületlen, tántoríthatatlan, belevaló (bizalmas), vagány (bizalmas), elszánt, vérszemes, férfias, oroszlánszívű, derék, derekas, tetterős, magabiztos, kurázsis (régies), vitéz, merős (tájnyelvi), félénktelen (régies), tökös (szleng) Sz: Bátorban lakik; Bátori nemzetségből való; belekezd, ha benneveszt is; ellenáll akárki ellen; ember a talpán; ennek az apja is ember volt; ez ám az ember!; ezer a lelke; hét ördögtől se fél; legény a gáton; magyar anya szülte; minden ütközetben első; neki merne menni az eleven ördögnek; nekimegy a sebzett oroszlánnak is; nem ijed meg a maga árnyékától; szemébe mer nézni akárkinek; talán a halállal is áldomást ivott

bajlódás

főnév
  • vesződés, vesződség, küszködés, törődés, szarakodás (szleng), tökölés (szleng)

bekér

ige
  • bekéret, behozat

elővesz

ige
  • előszed, előhúz, előkap, előránt, előteremt, előkerít, előkeres, előhoz, előkotor, előhalászik, elővarázsol (bizalmas)
  • felelősségre von, számon kér, kérdőre von, megszid, lehord (bizalmas), ledorongol (bizalmas), elkapja a frakkját (bizalmas), kezelésbe vesz (szleng), megdolgoz (bizalmas)
  • elfog, rátör, hatalmába kerít, erőt vesz

erdészeti

melléknév
  • erdőgazdasági

girbegurba

melléknév
  • girbegörbe, tekervényes, kanyargó, íves, hajlásos, zegzugos, csaponos (tájnyelvi), kacsibás (tájnyelvi)

felszakít, fölszakít

ige
  • feltép, feltör, felszaggat, felszakaszt (tájnyelvi), fölrepeszt, felhasít, felnyit, felbont
  • felidéz, megidéz, felhoz, felelevenít, előhív, előhoz, feltámaszt, visszaemlékezik, emlékezetbe idéz

elégszer

határozószó
  • kellő számban
  • sokszor, gyakran

egyenetlen

melléknév
  • érdes, durva, buckás, gödrös, göröngyös, hegyes, hepehupás, dombos, rögös, göcsörtös, darabos, barázdált, rovátkás, ráncos, redős, bütykös, göcsös (tájnyelvi), zökögős (tájnyelvi), grádicsos (tájnyelvi), hoportyos (tájnyelvi), kátyalos (tájnyelvi), csajtorjás (tájnyelvi), girbe-gurba, oldalgós (tájnyelvi), varancsagos (tájnyelvi)
  • változó, hullámzó, ingadozó, szabálytalan, szaggatott, szakadozott, rapszodikus, tökéletlen, pontatlan, kiegyensúlyozatlan, döcögő, döcögős, akadozó

elkövetkezik

ige
  • bekövetkezik, eljön, elérkezik, sor kerül (valamire), beteljesedik, megvalósul, realizálódik

félő

melléknév
  • félős, félénk

elfajzik

ige
  • elüt, elhasonul, elhajlik
  • (tájnyelvi): (deszka) elvetemedik (tájnyelvi)
  • (régies): elfajul, elkorcsosul, elcsenevészedik, elhitványul, elsatnyul, elhasonlik (régies)

csitul

ige
  • halkul, csendesedik, csendesül (zaj), elül, csihad (tájnyelvi)
  • enyhül, csillapodik, alábbhagy, csökken

elmélkedés

főnév
  • gondolkodás, töprengés, elmélyedés, okfejtés, okoskodás, eszmefuttatás, elmefuttatás, mérlegelés, latolgatás, tűnődés, kontempláció (régies), szemlélődés, vizsgálódás, meditáció, meditálás, reflexió, merengés, spekuláció, spekulálás (bizalmas), tervezgetés

felsorol, fölsorol

ige
  • felemlít, előszámlál, felsorakoztat, elősorol, sorra vesz, egyenként megnevez, részletez, kifejt, tételekre bont, elmond, lajstromoz, katalogizál, regisztrál, specifikál (idegen), felszukszemál (tájnyelvi)