elegáns szinonimái
melléknév
- jól öltözött, divatos, ízléses, csinos, tetszetős, takaros, fess, nett (bizalmas), sikkes (bizalmas), szemrevaló, választékos, mutatós, finom, tipp-topp (bizalmas) Sz: mintha skatulyából húzták volna ki; mintha a divatlapból lépett volna elő
- úri, első osztályú, elit, exkluzív, arisztokratikus, nagystílű, előkelő, felkapott (bizalmas)
- kecses, könnyed, nagyvonalú, kifinomult, pallérozott, csiszolt
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
gátlás
főnév
- korlátozás, akadályozás, akadály, elzárás
- csillapítás, mérséklés
- elfojtás, tartózkodás, félszegség, feszélyezettség, gátlásosság, aggály, szorongás, represszió (idegen), inhibíció (szaknyelvi)
egyetlen I.
melléknév
- egy, egyetlenegy, egyedüli, egy árva, egy szál
- (pénzről tagadásban): egy huncut, egy megveszekedett, egy ócska, egy büdös
csikó
főnév
- kiscsikó, kisló, paci (bizalmas), lovacska, lógyerek (tréfás), csidu (tájnyelvi), csinu (tájnyelvi), csinó (tájnyelvi)
blama
főnév
- (bizalmas): blamázs, baklövés, felsülés, megszégyenülés, szégyenvallás (régies), égés (szleng), pofára esés (durva)
elakad
ige
- megakad, elreked, megreked, megfeneklik, megáll
- (lélegzet) eláll, megszegik (választékos), kihagy, elfúl (választékos), elfullad
- bedöglik (bizalmas), abbamarad, holtpontra jut
- belesül, belezavarodik
mai
melléknév
- jelenlegi, jelen, aktuális, mostani, pillanatnyi, friss
- modern, korszerű, korunkbeli, újszerű, időszerű
bátor I.
melléknév
- vakmerő, merész, hősies, heroikus, hősi, rettenthetetlen, tettre kész, rendíthetetlen, rendületlen, tántoríthatatlan, belevaló (bizalmas), vagány (bizalmas), elszánt, vérszemes, férfias, oroszlánszívű, derék, derekas, tetterős, magabiztos, kurázsis (régies), vitéz, merős (tájnyelvi), félénktelen (régies), tökös (szleng) Sz: Bátorban lakik; Bátori nemzetségből való; belekezd, ha benneveszt is; ellenáll akárki ellen; ember a talpán; ennek az apja is ember volt; ez ám az ember!; ezer a lelke; hét ördögtől se fél; legény a gáton; magyar anya szülte; minden ütközetben első; neki merne menni az eleven ördögnek; nekimegy a sebzett oroszlánnak is; nem ijed meg a maga árnyékától; szemébe mer nézni akárkinek; talán a halállal is áldomást ivott
elővesz
ige
- előszed, előhúz, előkap, előránt, előteremt, előkerít, előkeres, előhoz, előkotor, előhalászik, elővarázsol (bizalmas)
- felelősségre von, számon kér, kérdőre von, megszid, lehord (bizalmas), ledorongol (bizalmas), elkapja a frakkját (bizalmas), kezelésbe vesz (szleng), megdolgoz (bizalmas)
- elfog, rátör, hatalmába kerít, erőt vesz
girbegurba
melléknév
- girbegörbe, tekervényes, kanyargó, íves, hajlásos, zegzugos, csaponos (tájnyelvi), kacsibás (tájnyelvi)
felszakít, fölszakít
ige
- feltép, feltör, felszaggat, felszakaszt (tájnyelvi), fölrepeszt, felhasít, felnyit, felbont
- felidéz, megidéz, felhoz, felelevenít, előhív, előhoz, feltámaszt, visszaemlékezik, emlékezetbe idéz
egyenetlen
melléknév
- érdes, durva, buckás, gödrös, göröngyös, hegyes, hepehupás, dombos, rögös, göcsörtös, darabos, barázdált, rovátkás, ráncos, redős, bütykös, göcsös (tájnyelvi), zökögős (tájnyelvi), grádicsos (tájnyelvi), hoportyos (tájnyelvi), kátyalos (tájnyelvi), csajtorjás (tájnyelvi), girbe-gurba, oldalgós (tájnyelvi), varancsagos (tájnyelvi)
- változó, hullámzó, ingadozó, szabálytalan, szaggatott, szakadozott, rapszodikus, tökéletlen, pontatlan, kiegyensúlyozatlan, döcögő, döcögős, akadozó
elkövetkezik
ige
- bekövetkezik, eljön, elérkezik, sor kerül (valamire), beteljesedik, megvalósul, realizálódik
elfajzik
ige
- elüt, elhasonul, elhajlik
- (tájnyelvi): (deszka) elvetemedik (tájnyelvi)
- (régies): elfajul, elkorcsosul, elcsenevészedik, elhitványul, elsatnyul, elhasonlik (régies)
csitul
ige
- halkul, csendesedik, csendesül (zaj), elül, csihad (tájnyelvi)
- enyhül, csillapodik, alábbhagy, csökken
elmélkedés
főnév
- gondolkodás, töprengés, elmélyedés, okfejtés, okoskodás, eszmefuttatás, elmefuttatás, mérlegelés, latolgatás, tűnődés, kontempláció (régies), szemlélődés, vizsgálódás, meditáció, meditálás, reflexió, merengés, spekuláció, spekulálás (bizalmas), tervezgetés
felsorol, fölsorol
ige
- felemlít, előszámlál, felsorakoztat, elősorol, sorra vesz, egyenként megnevez, részletez, kifejt, tételekre bont, elmond, lajstromoz, katalogizál, regisztrál, specifikál (idegen), felszukszemál (tájnyelvi)