emlékirat szinonimái

főnév
  • memoár (választékos), visszaemlékezés, naplójegyzet, önéletrajz, életrajz, önéletírás
  • beadvány, előterjesztés, memorandum (szaknyelvi), elaborátum (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

naspolya

főnév
  • lasponya (tájnyelvi), noszpolya (tájnyelvi)

részvétlen

névmás
  • érzéketlen, közönyös, közömbös, rideg, indifferens (idegen), szenvetlen (régies), fásult, passzív, impasszíbilis (idegen), szívtelen, lelketlen, lélektelen, könyörtelen, szőrösszívű (bizalmas), keményszívű
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a emlékirat szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elsötétít

ige
  • besötétít, árnyékba borít, beárnyékol, eltakar, elborít, elfed, belep, elhomályosít, homályba burkol, elfátyoloz, elfelhősít, elsötétel (tájnyelvi)
  • elkomorít, elködösít, elszomorít

egyszeres

melléknév
  • egyes, egyszeri, szimpla, egyrétű (választékos)

édesszájú

melléknév
  • torkos, nyalánk, kapsita (tájnyelvi)

csillogó

melléknév
  • ragyogó, csillámló, fényes, fénylő, fényteljes (régies), szikrázó, sziporkázó, tündöklő, tündökletes, sugárzó, vakító, parázs (választékos)
  • vonzó, csábító, briliáns, kápráztató, káprázatos, kiváló, nagyszerű, remek, pazar, tündökletes, fényűző, pompás

elver

ige
  • megver, összever, laposra ver, elagyabugyál, elrak (bizalmas), eltángál, kiporol (bizalmas), elfenekel, megruház (bizalmas), megtáncoltat, elkalapál (bizalmas), eldönget, eldögönyöz (tájnyelvi), megrak, ellazsnakol (tájnyelvi), elpaskol, eltagol (tájnyelvi), elnáspángol, elpüföl, elnadrágol, elabriktol (tájnyelvi), elagyal (tájnyelvi), helybenhagy, elhusángol, elgyapál (bizalmas) Sz: elhegedüli a nótáját; elhúzza a nótáját; ellátja a baját; elrántja a göncét; kiporolja a nadrágját; elveri a port (valakin); faolajjal gyógyítja a farát (valakinek); keresztülhúzza a vonót (valakin); kiméri neki a házhelyet; kiráz a nadrágjából (valakit); megadja a valaga vacsoráját; megadja bélését a posztónak; megderekalja, mint a kan kutyát; mogyorófaolajjal kenegeti a farát (valakinek); pozdorjává tör; rostát csinál a bőréből (valakinek); somfahájjal kenegeti a háti bőrt; szíjat hasít a hátából
  • (jégeső): elpusztít, tönkretesz, tönkrever, elken (tájnyelvi), elvág (tájnyelvi)
  • (pénzt): elkölt, elpazarol, elfecsérel, eltékozol, elherdál, elszór, szétszór, elpocsékol, fenekére ver, ellumpol, elmulat, elprédál, elsinkófál (tájnyelvi), eltapsol (szleng)
  • (éhséget, szomjúságot): csillapít, megszüntet, olt, elüt (tájnyelvi)
  • elkerget, elűz, kikerget, eltávolít

fagylaltozó

főnév
  • fagyizó (bizalmas), jégbüfé, cukrászda

megtelik

ige
  • telítődik, betelik, feltelik (tájnyelvi), betöltődik, feltöltődik, telemegy (tájnyelvi), telegyűl (tájnyelvi)
  • benépesedik, benépesül
  • kikerekedik, kigömölyödik, kitelik, meggömbölyödik (tájnyelvi), megerősödik

borjú

főnév
  • boci, kisboci, vitulus (idegen), bece (tájnyelvi), boca (tájnyelvi), beci (tájnyelvi), böle (tájnyelvi), búbece (tájnyelvi)
  • (katonai): hátizsák, puttony, hátitáska, hátibőrönd, torniszter (régies)

blama

főnév
  • (bizalmas): blamázs, baklövés, felsülés, megszégyenülés, szégyenvallás (régies), égés (szleng), pofára esés (durva)

bukta

főnév
  • (szleng): kudarc, bukás, balsiker, leégés (bizalmas), betli (szleng)
  • (szleng): aknavető

fátyolos

melléknév
  • (tekintet): homályos, ködös, párás, elmosódott, bizonytalan
  • (hang): rekedtes, rekedt, érdes, tompa, gyenge

felragad, fölragad

ige
  • elragad, felkap, felfog, felcsíp
  • odaragad, ráragad

hatos

főnév
  • szextett (szaknyelvi)
  • (szaknyelvi): hexameter
  • (régies): garas, krajcár, (kis értékű) pénzérme

gerelyvetés

főnév
  • gerelyhajítás, gerely

enciklopédia

főnév
  • ismerettár, lexikon

elreppen, elröppen

ige
  • elrepül, elszáll, elrebben, tovaszáll, szárnyra kel
  • eltűnik, elmúlik, eltelik

észjárás

főnév
  • gondolkodásmód, szellemiség, mentalitás, felfogás, ész

gátlástalan

melléknév
  • erkölcstelen, immorális, szabados, féktelen, szertelen, szemérmetlen, szemtelen, aljas, elvtelen

érdemérem

főnév
  • érdemrend, kitüntetés, elismerés, medália, plecsni (pejoratív)

eközben

határozószó
  • időközben, ezalatt, közben

évődik

ige
  • enyeleg, tréfálkozik, kötekedik, tréfál, kötődik, ingerkedik, húz (valakit), gonoszkodik, huncutkodik, mókázik, heccel, cicáz, kokettál, cukkol, csipkelődik, kisálkodik (tájnyelvi), böllenkedik (tájnyelvi), incselkedik
  • (tájnyelvi): rágódik, tépelődik, eszi magát

gépies

melléknév
  • ösztönös, ösztönszerű, beidegzett, reflexszerű, akaratlan, önkéntelen, automatikus, mechanikus, begyakorlott
  • gépszerű, lélektelen, fásult, unott, unalmas, megszokott
  • sablonos, elcsépelt, elkoptatott, sematikus, leegyszerűsített