garancia szinonimái

főnév
  • jótállás, szavatosság, kezesség, igazolás, biztosíték, kaució, óvadék, zálog

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

éltető

melléknév
  • életadó, tápláló, vitályos (régies)

tavaszodik

ige
  • nyílik
  • enyhül, melegszik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a garancia szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

földdarab

főnév
  • telekrész, telek, házhely, parcella, tag
  • göröngy, hant, rög

felemás

melléknév
  • különböző, eltérő, kétnemű
  • hibrid, abajdóc (tájnyelvi)
  • határozatlan, visszás

fegyőr

főnév
  • fogházőr, foglár, fogdmeg (régies), börtönőr, profosz (régies), kulcsár (régies), tömlöctartó (régies), porkoláb (régies), poroszló (régies), börtönész (tájnyelvi), smasszer (szleng), cikler (szleng), varjú (szleng), bakter (szleng)

elver

ige
  • megver, összever, laposra ver, elagyabugyál, elrak (bizalmas), eltángál, kiporol (bizalmas), elfenekel, megruház (bizalmas), megtáncoltat, elkalapál (bizalmas), eldönget, eldögönyöz (tájnyelvi), megrak, ellazsnakol (tájnyelvi), elpaskol, eltagol (tájnyelvi), elnáspángol, elpüföl, elnadrágol, elabriktol (tájnyelvi), elagyal (tájnyelvi), helybenhagy, elhusángol, elgyapál (bizalmas) Sz: elhegedüli a nótáját; elhúzza a nótáját; ellátja a baját; elrántja a göncét; kiporolja a nadrágját; elveri a port (valakin); faolajjal gyógyítja a farát (valakinek); keresztülhúzza a vonót (valakin); kiméri neki a házhelyet; kiráz a nadrágjából (valakit); megadja a valaga vacsoráját; megadja bélését a posztónak; megderekalja, mint a kan kutyát; mogyorófaolajjal kenegeti a farát (valakinek); pozdorjává tör; rostát csinál a bőréből (valakinek); somfahájjal kenegeti a háti bőrt; szíjat hasít a hátából
  • (jégeső): elpusztít, tönkretesz, tönkrever, elken (tájnyelvi), elvág (tájnyelvi)
  • (pénzt): elkölt, elpazarol, elfecsérel, eltékozol, elherdál, elszór, szétszór, elpocsékol, fenekére ver, ellumpol, elmulat, elprédál, elsinkófál (tájnyelvi), eltapsol (szleng)
  • (éhséget, szomjúságot): csillapít, megszüntet, olt, elüt (tájnyelvi)
  • elkerget, elűz, kikerget, eltávolít

függő I.

melléknév
  • alárendelt, alávetett, dependens (idegen)
  • félbemaradt, elintézetlen, eldöntetlen, kétes, bizonytalan, prekárius (idegen), relatív (idegen)
  • lógó, felfüggesztett, felkötött, lecsüngő, fityegő, felakasztott

gyónás

főnév
  • szentgyónás, bűnvallás, bűnvallomás, fülbegyónás (régies)
  • vallomás, beismerés, nyilatkozat, konfesszió (régies)

őrbódé

főnév
  • deszkabódé, faköpönyeg, őrház, őrhely

elenyészik

ige
  • eltűnik, megszűnik, megsemmisül, szertefoszlik, véget ér, elsorvad, elvész, tovatűnik, elhamvad, elpárolog, elbomlik, elhal, elfogy, semmivé válik, elnyeklik (tájnyelvi)
  • elmúlik, elpusztul
  • elhalványul, elhomályosul, elmosódik, megfakul
  • (vmivel összehasonlítva): elül (tájnyelvi), eltörpül

elakad

ige
  • megakad, elreked, megreked, megfeneklik, megáll
  • (lélegzet) eláll, megszegik (választékos), kihagy, elfúl (választékos), elfullad
  • bedöglik (bizalmas), abbamarad, holtpontra jut
  • belesül, belezavarodik

befed

ige
  • betakar, letakar, beborít, elfed, lefed, beterít, beburkol, befedez (régies)
  • belep, ellep, benő, elborít

eljátszik

ige
  • előad, elhúz, elmuzsikál
  • alakít, megformál, ad (régies), előad, produkál, bemutat, fellép (valamiben), szerepel (valamiben)
  • színlel, mímel, megjátszik
  • elkártyáz, elveszít
  • elmulaszt, elszalaszt, elront

háborodott

melléknév
  • őrült, elmebajos, bolond, zavart, bomlott, eszelős, tébolyodott
  • nyugtalan, felkavart, izgatott, zaklatott, feldúlt

határoz

ige
  • dönt, döntést hoz, eltökél, eltökéli magát, elszánja magát
  • határozatot hoz, végez, rendelkezik, diszponál (szaknyelvi)
  • jelent, számít, szerepet játszik (valamiben)

kényelmes

melléknév
  • komfortos, otthonos, lakályos, komfortábilis (régies)
  • bő, lezser
  • kényelemszerető, lusta
  • ráérős, tempós, lassú
  • komóciós (tájnyelvi), komótos (tájnyelvi)
  • nyugodt, nyugalmas, nyugodalmas, zavartalan, háborítatlan, könnyű

indoeurópai

melléknév
  • indoiráni, indogermán, árja

gardrób

főnév
  • ruhásszekrény, gardróbszekrény
  • öltözőszoba
  • ruhatár
  • ruhakészlet, ruhaállomány

forró

melléknév
  • zubogó, forrásban levő, lobogó, fövő, párolgó, gőzölgő, heveteges (régies)
  • tüzes, izzó, égető, meleg, áthevült
  • kánikulai, trópusi, tropikus (szaknyelvi), délszaki, egzotikus, tűző, tikkasztó
  • heves, lángoló, bensőséges, áhítatos, indulatos, lobbanékony, vehemens, rajongó, lázban égő, parázs, odaadó, temperamentumos, eszeveszett, őrült
  • (tájnyelvi): lázas, belázasodott

gúnyol

ige
  • csúfol, kigúnyol, gúnyt űz (valamiből), gúny tárgyává tesz, fitymál, kinevet, kikacag, kiröhög (durva), csipkelődik, persziflál (idegen), szatirizál (régies), kifiguráz, csúffá tesz, csúfot űz (valakiből), pellengérre állít, megtréfál, tréfát űz, bolonddá tesz, csúfságol (tájnyelvi), cukkol, heccel, cikiz (szleng)

illat

főnév
  • szag, aroma, buké (szaknyelvi), kigőzölgés, kipárolgás(tájnyelvi)
  • (bizalmas): illatszer, parfüm

gereblyéz

ige
  • gereblyél, gereblél (tájnyelvi)
  • (szleng): fésül

felhangzik, fölhangz

ige
  • felcsendül, felcsattan, megszólal, felzeng, megzendül, felzúg, felharsan, felsír, felszárnyal, felzivatarlik (régies)

gyászmise

főnév
  • rekviem, halotti mise, engesztelő szentmise, gyászszertartás, halotti szertartás

incidens

főnév
  • összetűzés, zavar, kellemetlenség, félbeszakítás, baleset