iramodik szinonimái

ige
  • rugaszkodik, rúgtat (régies), iramlik, iramít (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

megmérkőzik

ige
  • szembeszáll, harcol, küzd, kiáll (valakivel), megütközik, párbajozik, megverekszik, megvív, megküzd, megbirkózik, harcra kel, felveszi a harcot, csatára kel, versenyre kel, összeméri erejét

kegyesség

főnév
  • jóakarat, jóság, jószívűség, jóindulatúság, szelídség, szívesség
  • engedékenység
  • ájtatosság, áhítatosság, buzgóság, istenfélés
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a iramodik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

igazgat

ige
  • irányít, vezényel, kormányoz, vezet, vezérel, szervez, intéz, szabályoz, adminisztrál (régies), dirigál, parancsnokol (régies)
  • manipulál, illeget (tájnyelvi)

hasonszőrű

melléknév
  • hasonló, hasonlatos, magafajta, egyívású, egyszőrű (tájnyelvi), magaszőrű (tájnyelvi)

hamv

főnév
  • hamu, pernye, hulladék, salak, üszök
  • rom, omladék
  • maradvány, por
  • üdeség, tisztaság, hamvasság

gerelyvetés

főnév
  • gerelyhajítás, gerely

indoeurópai

melléknév
  • indoiráni, indogermán, árja

kacér

melléknév
  • kihívó, ingerlő, merész, magakellető, begyeskedő, ledér, könnyűvérű, flörtölő, huncut, hamis, csintalan, pajzán, tetszelgő, csábító, csalfa, csalingós (tájnyelvi) Sz: hamis a mája

segédige

főnév
  • kopula (szaknyelvi)

fenséges

melléknév
  • magasztos, lenyűgöző, felmagasztosult, emelkedett, felemelő, fennkölt, dicső (választékos), mennyei, magasságos (régies), szárnyaló, magasröptű, monumentális, elsőrangú, elsőrendű, fejedelmi, impozáns, grandiózus (választékos), szublimis (választékos), nagyszerű, bámulatos, felséges

felszakít, fölszakít

ige
  • feltép, feltör, felszaggat, felszakaszt (tájnyelvi), fölrepeszt, felhasít, felnyit, felbont
  • felidéz, megidéz, felhoz, felelevenít, előhív, előhoz, feltámaszt, visszaemlékezik, emlékezetbe idéz

doktorátus

főnév
  • doktori cím, doktori fokozat
  • doktori szigorlat

focizik

ige
  • (bizalmas): futballozik

kanyarulat

főnév
  • kanyar, kanyarodás, kandarulat (tájnyelvi), görbület, hajlat, ív
  • tekerület, tekervény, fordulat

készlet

főnév
  • állomány, árukészlet, raktárkészlet, választék, gyűjtemény, anyaggyűjtemény, tárház, mintagyűjtemény, mintakollekció, repertoár (idegen), provízió (szaknyelvi)
  • garnitúra, felszerelés, szerviz, szett, eszköztár, kollekció, szerszámkészlet, berendezés, széria, sor, készség (régies)
  • tartalék, fedezet, felgyülemlés, felszaporodás, felhalmozás

légsúly

főnév
  • légnyomás

konyít

ige
  • ért (valamihez), sejt, fakít (valamihez) (tájnyelvi), hajaz (valamihez) (tájnyelvi)

irányított

melléknév
  • vezetett, sugallt
  • megszabott, szabályzott

idióta

melléknév
  • buta, ostoba, bárgyú, szamár, tökfilkó, bamba, tyúkeszű, dinka (bizalmas), kuka (bizalmas), süsü (bizalmas), barom (durva), marha (durva), hatökör, stupid

jellem

főnév
  • természet, beállítottság, karakter, vérmérséklet, alkat, lelkület
  • személyiség, jellemesség, gerinc, erkölcs

komoly

melléknév
  • megfontolt, érett, higgadt, felelősségteljes, tisztességes, rendes, tisztes, jóravaló, szolid, megbízható
  • való, valós, igaz
  • figyelemre méltó, megfontolandó, elgondolkodtató
  • fontos, jelentős, nagy horderejű
  • súlyos, kritikus, aggasztó, veszélyes
  • nyomós, alapos
  • (műalkotás): igényes, alapos, értékes, maradandó
  • nagy, országos, kiadós, számottevő
  • értékes, drága, költséges
  • (összeg): csinos, kellemes
  • ünnepélyes, fennkölt
  • sötét, szigorú, komor

hátrány

főnév
  • lemaradás, detrimentum (idegen), kár, károsodás, veszteség, baj, nehézség, hendikep (bizalmas), maleficium (régies), hátulütő, akadály, sérelem, árnyoldal, csorba, kisebbség (tájnyelvi)

jóslat

főnév
  • jövendölés, jövendőmondás, előrejelzés, prognózis, prófécia (szaknyelvi), divináció (régies), orákulum (régies)

kontúr

főnév
  • körvonal, sziluett, forma, kerület