elementáris szinonimái

melléknév
  • elemi erejű, átütő erejű, viharos, megfékezhetetlen, elsöprő erejű, megsemmisítő, robbanásszerű

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

gitt

főnév
  • kitt, ragacs, ablakragacs

kipurcan

ige
  • (szleng): tönkremegy, elromlik, meghibásodik, lerobban (szleng), tropára megy (szleng), bekrepál (szleng), bemondja az unalmast (szleng), kifingik (szleng)
  • (szleng): kifárad, kimerül, elerőtlenedik, elgyengül, kitikkad (bizalmas), kikészül
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elementáris szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

egy-kettő I.

számnév
  • egy-két, néhány, egynéhány, pár, egypár

csinos

melléknév
  • csini (bizalmas), tetszetős, szemrevaló, bájos, takaros, helyes, helyre (tájnyelvi), mutatós, vonzó, formás, fess, snájdig (bizalmas), nett (bizalmas), sikkes (bizalmas), tipp-topp (bizalmas), guszta (bizalmas), hercig (bizalmas), módos (tájnyelvi), pötyke (tájnyelvi), jó külsejű, jóképű (férfi), jóvágású (férfi), dögös (szleng), macás (szleng), tutajos (szleng), elegáns, szép Sz: mintha skatulyából húzták volna ki
  • (összeg): nagy, jókora, meglehetős (tájnyelvi), tetemes, szép, tekintélyes, számottevő, komoly

csatlakozó

főnév
  • (szaknyelvi): konnektor, dugó (bizalmas), dugaszolóaljzat (szaknyelvi), falicsatlakozó, érintkező

bog

főnév
  • (tájnyelvi): csomó, csombók (tájnyelvi), göb (tájnyelvi), görcs (tájnyelvi), bincsó (tájnyelvi), bincsók (tájnyelvi), göcs (tájnyelvi)
  • (fán): bütyök, göcsört, dudor, görcs, kidudorodás

elbeszél

ige
  • elmesél, elmond, leír, ecsetel, elregél, taglal, historizál (idegen), referál, előad, beszámol, közöl, tudat, tudósít
  • elcsacsog, elbeszélget

előkelő I.

melléknév
  • úri, nagyúri, nemesi, arisztokratikus, nobilis (idegen), kékvérű Sz: magas ágyból való; ezüstkanállal a szájában született
  • kiemelkedő, elsőrangú, kiváló, illusztris
  • választékos, finom, kifinomult, disztingvált

maláj

melléknév
  • maláji, filippínó (idegen)

bebizonyít

ige
  • igazol, beigazol, tanúsít, megerősít, demonstrál, megmutat, kimutat, bizonyít, megmagyaráz, megindokol, meggyőz (valakit), alátámaszt, megtámogat, verifikál (idegen), kifejt, feltár, megvilágít

balfedezet

főnév
  • balhalf (régies), baloldali középpályás

beleaprít

ige
  • belevagdal, belevagdos, belevág, belemetél, beledarabol, beletördel, belemorzsol, beleszegdel (tájnyelvi)

elpusztul

ige
  • meghal, életét veszti, megeszi a fene (bizalmas), felfordul (durva), kimúlik, odavész, elviszi az ördög (bizalmas), elhal, kihal, elveszik, elhull, beledöglik (durva), belegebed (bizalmas), kiszusszantja magát (tájnyelvi), elvesződik (tájnyelvi)
  • tönkremegy, megsemmisül, elenyészik (választékos) Sz: cigánykézre kerül; ebek harmincadjára jut; farkasfogra kel; írmagja se marad; kimegy hegyesre; szűzre megy (valami)
  • eltakarodik, elkotródik, elhányódik, elhordja magát, elpucol (bizalmas)

érez

ige
  • érzékel, felfog, tapasztal, észlel, észrevesz
  • átél
  • sejt, hisz, vél, alít (régies), gyanít, lát, minősít, megsejt, megszimatol, sejdít, orront (régies)

gombolyít

ige
  • felteker, tekercsel, csavar, göngyölít, motollál, csévél, felcsévél, gomolyál (tájnyelvi), csombolyít (tájnyelvi)

feltámaszt, föltámas

ige
  • megtámaszt, alátámaszt, aládúcol, felpolcol, felpockol (tájnyelvi), feltombol (tájnyelvi)
  • életre kelt, megelevenít, újjáéleszt, feléleszt, életre támaszt (régies)
  • felelevenít, felébreszt, felpezsdít, újrakezd

élénkít

ige
  • frissít, üdít, felpezsdít, megújít, vitalizál, erőt önt (valakibe)
  • serkent, feldob (bizalmas), stimulál, ösztönöz, felvillanyoz, sarkall, felizgat, gerjeszt, megelevenít
  • siettet, szaporáz, fokoz, gyorsít
  • (stílust, előadást): színesít, színez, tarkít

egyetemi

melléknév
  • főiskolai, akadémiai (régies)
  • tudományos

ellenlábas

főnév
  • vetélytárs, rivális, opponens (szaknyelvi), antagonista (régies), antipodus (választékos), konkurens
  • rosszakaró, ellenség, ellenfél, haragos

félrecsúszik

ige
  • félresiklik, lepattan, kicsúszik, vakvágányra csúszik

elfuserál

ige
  • (szleng): elront, eltol (bizalmas), elhibáz, elpuskáz (bizalmas), elügyetlenkedik, tönkretesz, elsuszterol (szleng), elbaltáz (szleng), elpackáz (bizalmas), elszúr (bizalmas)

csombor

főnév
  • borsfű, borsikafű, angolnafű, köszvénymenta (régies, tájnyelvi), putnok (régies, tájnyelvi), poláj (régies, tájnyelvi)

elnéptelenedés

főnév
  • kiüresedés, kihalás

felszín

főnév
  • felület, külső, kéreg, szín (régies), talaj, fölep (régies), héj (régies)
  • domborzat