elismer szinonimái

ige
  • elfogad, belát, vállal, tudomásul vesz, akceptál (választékos), tiszteletben tart, respektál, koncedál (szaknyelvi), igazol, tanúsít, hitelesít, aláír, jóváhagy, engedélyez, nyugtáz
  • beismer, bevall
  • honosít, szentesít, ratifikál (szaknyelvi), legitimál (szaknyelvi)
  • méltányol, értékel, becsül, megbecsül, nagyra tart, fejet hajt (valaki előtt), dicsér, jutalmaz, díjaz

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

rávet

ige
  • rádob, ráhajít, rálök
  • (ráveti magát): ráugrik, rávetődik, ráborul
  • rátámad, megtámad
  • ráró, kiró, kivet

kifullad

ige
  • kidől, kimerül, kifárad, kipurcan (bizalmas), kidöglik (durva) Sz: elpilled, mint a rossz zsiba
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elismer szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elcserél

ige
  • kicserél, elcsereberél, átvált
  • összecserél, összetéveszt, összekever

csücsök

főnév
  • vég, végződés, csúcs, csúp (tájnyelvi), csűcs (tájnyelvi)
  • sarok, szöglet, zug, zugoly (tájnyelvi)

csíraképes

melléknév
  • életképes, életrevaló, életerős, termékeny

böjtöl

ige
  • péntekel (régies)
  • koplal, éhezik
  • fogyókúrázik, diétázik(szleng)

elfogyaszt

ige
  • megeszik, elkölt (választékos), belakmároz, bekebelez (bizalmas), behabzsol, beburkol (szleng), bepakol (szleng), befal, betöröl (szleng), bezabál (ételt) (durva)
  • megiszik, bevedel, bedönt
  • felél, felemészt, felhasznál, elhasznál

elszigetel

ige
  • elkülönít, eltorlaszol, elrekeszt, izolál, elzár, elválaszt, szeparál, elbarikádoz, elhatárol, kiközösít, bojkottál, lokalizál (szaknyelvi), korlátoz, megszorít, körülhatárol, különválaszt, leválaszt, lekapcsol, befagyaszt

megacéloz

ige
  • megedz, megkeményít, megerősít, megnádol (régies), szilárdít

beleaprít

ige
  • belevagdal, belevagdos, belevág, belemetél, beledarabol, beletördel, belemorzsol, beleszegdel (tájnyelvi)

befárad

ige
  • belép, bemegy, bejön, besétál, beljebb kerül

beporzás

főnév
  • pollinizáció (idegen), megtermékenyítés

elváltozás

főnév
  • megváltozás, átváltozás, átalakulás, metamorfózis (szaknyelvi), módosulás
  • rendellenesség, deformálódás, deformáció

éteri

melléknév
  • mennyei, égi
  • finom, légies

gyarapít

ige
  • növel, nagyobbít, bővít, tágít, szélesít, mélyít
  • szaporít, sokasít
  • gazdagít, (hírnevet) öregbít, fejleszt, hozzáad, hozzátesz, kiegészít, erősít, fokoz
  • (tájnyelvi): hízik

feszített

melléknév
  • feszes, megfeszített, megerőltető, erőltetett, fokozott

eljár

ige
  • ellátogat, felkeres, frekventál (választékos)
  • (ügyben): intézkedik, képvisel, cselekszik, utánajár (valaminek), intéz
  • eltáncol, elrop
  • (idő): elmúlik, eltelik, elszalad, elfolyik, halad, lejár

elbírálás

főnév
  • mérlegelés, megítélés, döntés, méltatás, kritika, értékelés

előránt

ige
  • előhúz, előkap, elővesz
  • (valakit): előkerít, előteremt, előráncigál
  • (bizalmas): szóba hoz, előhoz, megemlít

fenomenális

melléknév
  • kitűnő, nagyszerű, kiváló, príma, pompás, felséges, óriási, fantasztikus, szenzációs (bizalmas), kolosszális (bizalmas), isteni (bizalmas)
  • bámulatos, csodálatos, tüneményes, káprázatos, mesés, lenyűgöző

ellenkező

melléknév
  • ellentmondó, szembeszálló, szembenálló, szembehelyezkedő, vitázó, berzenkedő (tájnyelvi), akaratos, dacos, nyakas, vonakodó, elutasító, renitens (választékos), antagonisztikus
  • antonimikus (szaknyelvi)
  • fordított, inverz (szaknyelvi), reciprok (szaknyelvi), ellentétes, ellentett, különböző, kontrárius (idegen)
  • szemközti, túlsó, átellenes

degesz I.

melléknév
  • (tájnyelvi): duzzadt, dagadt, tele, tömött
  • jóllakott, nagy hasú

elrekeszt

ige
  • elkerít, elhatárol, elkülönít, szeparál, elválaszt, bekerít, elszigetel, izolál, elzár
  • eltorlaszol, elsáncol, elzár, elbarikádoz

festék

főnév
  • festőanyag, színezék, színezőanyag, máz
  • tinta (régies)
  • smink