indifferens szinonimái

melléknév
  • közömbös, közönyös
  • részvétlen, fásult
  • (régies): elfogulatlan, pártatlan, semleges

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

régebbi

melléknév
  • régi, korábbi, előbbi, előbbeni (régies), egykori, hajdani, azelőtti, ezelőtti, valamikori

éhkopp

főnév
  • éhség, éhezés, koplalás, böjt, böjtölés
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a indifferens szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hülye

melléknév, főnév
  • gyengeelméjű, idióta, abnormális, degenerált, agyalágyult, durák, hütyü, hütyő (tájnyelvi), gyagya, gyagyás, golyós (szleng), lüke (bizalmas), vízagyú (szleng), húgyagyú (durva), flúgos (szleng), stikkes (szleng), dilis, mesüge (szleng), korlátolt, tökkelütött, elmeroggyant (szleng), kelekótya, bolond, félkegyelmű, féleszű, félcédulás, félnótás, sügönye (bizalmas), hibbant, debilis (szaknyelvi), kretén, imbecillis (szaknyelvi), őrült
  • (szitokszóként): bárgyú, buta, ostoba, együgyű, szamár, tökfilkó, bamba, tyúkeszű, fafejű, dinka (bizalmas), kuka (bizalmas), süsü (bizalmas), állat (durva), barom (durva), marha (durva), hatökör, stupid

hány1

ige
  • dobál, szór, lapátol, dob, vet, hajít, hajigál
  • kiad (ételt, italt gyomrából), kipakol (szleng), okád (durva), bukik (csecsemő), (kisgyerek) bökékel (tájnyelvi), kiszámolja magát (tréfás), hánydokol (tájnyelvi), ipertelődik (tájnyelvi), spukkol (szleng), kidobja a taccsot (szleng), csandázik (szleng), rókázik Sz: eldobja a rókabőrt (szleng); eldobja a nyulat (szleng); hosszút köp; nyúzza a rókát (szleng); ötezer-ötszázötvenötöt mond (szleng); otthagyja a malacát; rókabőrt tereget; rókát nyúz; rókát fog; telefonál a nagy fehér kagylóba; viszontlátja a vacsoráját
  • hánytorgat, vádol, beolvas (valakinek), odamondogat, ráolvas
  • szemrehányást tesz, szemére hány
  • lövell, kivet, kibocsát
  • (tájnyelvi): kölykezik, kölykedzik, fiadzik, ellik
  • (bukfencet) vet

hajtás2

főnév
  • ránc, redő, gyűrődés, szegély

gálya

főnév
  • evezős hajó, hajó
  • gályarabság, rabság, kényszermunka, fogság, rabiga (választékos), rabszolgasors
  • (szleng): munka, meló (bizalmas), robot, gürcölés

igyekezik, igyekszik

ige
  • szándékozik, akar, törekedik, törekszik, fáradozik, serénykedik, munkálkodik, tüsténkedik, rákapcsol, buzog, azon van, gürizik (szleng), hajt (szleng), ráver (szleng), ambicionál (idegen), erőfeszítéseket tesz, erőlködik, iparkodik, buzgólkodik, görcsöl (szleng), töri magát, törtet Sz: kezét-lábát töri; kiteszi a lelkét; belead apait-anyait (bizalmas); rádob egy lapáttal; megnyomja a gombot; úgy dolgozik, mintha hajtanák; pattog, mint a nikkelbolha; futkos, mint pók a falon
  • halad, siet, szedi a lábát, mozog (bizalmas)
  • tép (szleng), csipkedi magát (bizalmas)

jogosít

ige
  • képesít (valamire), alkalmassá tesz (valamire)
  • érvényesít, elismer, hitelesít, igazol, törvényesít, legitimál (szaknyelvi), engedelmez (régies), szabadékoz (régies)
  • (valamire): fölhatalmaz, megbíz, fölruház

sajnálatos

melléknév
  • elszomorító, lehangoló, lesújtó, csüggesztő, hervasztó (szleng), keserves, siralmas, szánalmas
  • baljós, végzetes
  • sajnos, fájdalom (választékos)

feltámaszt, föltámas

ige
  • megtámaszt, alátámaszt, aládúcol, felpolcol, felpockol (tájnyelvi), feltombol (tájnyelvi)
  • életre kelt, megelevenít, újjáéleszt, feléleszt, életre támaszt (régies)
  • felelevenít, felébreszt, felpezsdít, újrakezd

felmond, fölmond

ige
  • elszaval, recitál (régies), elmond, előad, elémond (régies), elbeszél, elregél
  • (valakinek): elbocsát, meneszt, elmozdít, elküld, felment, eltávolít, kirúg (bizalmas), kidob, kihajít, kicsap, kitesz, kiutasít, elcsap, kiadja az útját, útilaput köt a talpa alá, lapátra tesz (szleng)
  • lemond, leköszön, benyújtja a lemondását, feladja az állását, visszavonul, távozik, elmegy
  • (megállapodást): felbont, érvénytelenít, hatálytalanít, visszamond, visszacsinál, visszavon, lefúj, eltöröl, megszüntet

dicsfény

főnév
  • glória, glorióla (idegen), sugárkoszorú, sugárkorona, fénykoszorú, dicssugár (régies)

feszített

melléknév
  • feszes, megfeszített, megerőltető, erőltetett, fokozott

kábítószerez

ige
  • narkózik, gézázik (szleng), anyagozik (szleng), szipózik (szleng), szipuzik (szleng), repül (szleng), utazik (szleng)

kéreg

főnév
  • külszín, borítás, burkolat, bevonat, burok, héj, védőburok, haj (tájnyelvi), felszín, huzat, hántolék (tájnyelvi), hám, takaró, hártya, cortex (idegen)

learat

ige
  • betakarít, lekaszál, letarol, levág
  • megszerez, elnyer, kaszál (szleng)

kollaborál

ige
  • együttműködik, összedolgozik

individuális

melléknév
  • egyéni, személyi, személyes, perszonális, egyedi, sajátos, különös, karakterisztikus, jellegzetes

hurrá

indulatszó
  • éljen!, vivát!
  • hajrá!, előre!, rajta!

jampec

főnév
  • divatmajom, jampi (bizalmas), piperkőc, divathős (régies), divatbáb, ficsúr, dendi (régies), gigerli (régies)

kivon

ige
  • (választékos): kihúz, kiránt, előránt, kivesz, elővon
  • visszarendel, visszavon, visszahív, elvezényel, elvonultat
  • kiválaszt, kinyer, előállít, kiold
  • levon, kisebbít, csökkent, elvesz, leszámít, szubtrahál (szaknyelvi)

iparengedély

főnév
  • iparigazolvány, ipar (bizalmas)

harmónium

főnév
  • harmónion (régies), melodion (idegen)

jel

főnév
  • jelzés, jeladás, szignál, gong
  • figyelmeztetés, intés, célzás, ómen
  • jegy, bélyeg, megjelölés, rovás, stigma
  • cégér (régies), címer (régies), márka, védjegy, logó, embléma
  • jelkép, ikon, szimbólum
  • (választékos): sírkő, emlékoszlop, emlékjel
  • tünet, szimptóma (szaknyelvi), ismérv, ismertetőjel, ismertetőjegy
  • nyom, maradvány

kohászat

főnév
  • kohóipar, metallurgia (szaknyelvi)