hab szinonimái

főnév
  • tajték, duzma (tájnyelvi), nyál
  • hullám
  • buborék
  • tejszínhab
  • (szleng): mesebeszéd, rizsa (szleng), duma (szleng), sóder (szleng)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

plebejus

melléknév, főnév
  • pór, paraszt, proli (pejoratív)
  • pórias (régies)
  • (régies): jogfosztott, elszegényedett

menekülés, menekvés

főnév
  • szökés, eltűnés, elrohanás, futás, meghátrálás, eliramodás, elszelelés, elszökés, megszökés
  • visszaút, kiút
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hab szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

gurigázik

ige
  • ide-oda görget, karikázik

figyelmetlen

melléknév
  • vigyázatlan, elővigyázatlan, gondatlan, szétszórt, szórakozott, nemtörődöm, hanyag, elszóródott eszű (régies), sükebóka (tájnyelvi)
  • tapintatlan, udvariatlan, indiszkrét, figyeletlen (régies)

felvarr, fölvarr

ige
  • rávarr, ráölt, ráerősít
  • felszeg, felaljaz, felhajt

fagy2

főnév
  • hideg, jég, dér, zúzmara

gyomorégés

főnév
  • zaga (régies)

határozat

főnév
  • döntés, utasítás, rendelkezés, végzet (régies), rendelet, szabály, törvény, ítélet, végzés, rezolúció (régies), verdikt (régies), dekrétum, deliberátum (idegen), decízió (idegen), határozmány (régies)

pater noster

főnév
  • (választékos): miatyánk, az Úr imája, az Úr imádsága, úrima

elpusztul

ige
  • meghal, életét veszti, megeszi a fene (bizalmas), felfordul (durva), kimúlik, odavész, elviszi az ördög (bizalmas), elhal, kihal, elveszik, elhull, beledöglik (durva), belegebed (bizalmas), kiszusszantja magát (tájnyelvi), elvesződik (tájnyelvi)
  • tönkremegy, megsemmisül, elenyészik (választékos) Sz: cigánykézre kerül; ebek harmincadjára jut; farkasfogra kel; írmagja se marad; kimegy hegyesre; szűzre megy (valami)
  • eltakarodik, elkotródik, elhányódik, elhordja magát, elpucol (bizalmas)

előadóterem

főnév
  • előadó (bizalmas), tanterem, auditórium (régies)

bezsebel

ige
  • megkaparint, ráteszi a kezét, megszerez, szert tesz, megkap, eloroz, hozzájut, bevételez, összekapar (bizalmas), profitál, sápol, hasznot húz
  • zsebre tesz, zsebre vág, zsebre dug

elváltozás

főnév
  • megváltozás, átváltozás, átalakulás, metamorfózis (szaknyelvi), módosulás
  • rendellenesség, deformálódás, deformáció

házi

melléknév
  • domesztikált
  • otthoni, családi, privát
  • háztartási
  • falusi, hazai, házias
  • belső, saját

hosszúnadrág

főnév
  • pantalló

kiküld

ige
  • kidob, kiparancsol, kizavar, kikerget, kiutasít, eltávolít, kitesz, kifelezol (tájnyelvi), kiigazít (tájnyelvi), kiobsitol (tájnyelvi)
  • kijelöl, kinevez, megbíz, utasít, meghatalmaz, előreküld, kihelyez, feljogosít, követként küld, kirendel, kivezényel, delegál, deputál (idegen), emittál (szaknyelvi), expediál (idegen)

kábítószerez

ige
  • narkózik, gézázik (szleng), anyagozik (szleng), szipózik (szleng), szipuzik (szleng), repül (szleng), utazik (szleng)

háborgó

melléknév
  • viharos, zivataros, örvénylő, tajtékos, fergeteges, dühöngő, zaklatott, felkavart, felbőszült, fodrosodó, szilaj, vad, zabolátlan, féktelen, hánykódó
  • lázadó, zavargó, békétlen, zendülő, zajongó, csendetlen (régies), veszekedő, csendzavaró, viszálykodó, elégedetlen, forrongó, nyugtalan
  • indulatos
  • émelygő, kavargó, kevergő, kóválygó

gratulál

ige
  • felköszönt, szerencsét kíván, üdvözöl
  • megtapsol, megéljenez, elismer

hangtan

főnév
  • akusztika (szaknyelvi)
  • fonetika (szaknyelvi), fonológia (szaknyelvi)

jólét

főnév
  • jómód, gazdagság, bőség, bővelkedés, vagyonosság, aranyélet, fényűzés, luxus, pompa
  • föllendülés, virágzás, konjunktúra (szaknyelvi), prosperitás (szaknyelvi)
  • gondtalanság, megelégedettség, nyugalom, béke, közjó, boldogság, boldogulás, üdv
  • kényelem, komfort (bizalmas)

hajlás

főnév
  • ívelés, görbülés, görbület, kanyarodás, dőlés
  • görbeség, ív, kajács (tájnyelvi)
  • elhajlás, eltérés
  • esés, ereszkedés, lejtés
  • lejtő, lanka, rézsű
  • kaptató
  • (régies): vonzódás, hajlam, hajlandóság, hasonlás
  • pártolás

flekken

főnév
  • rostonsült
  • cigánypecsenye, rablóhús

hármas I.

melléknév
  • háromszoros, tripla

jut

ige
  • (valahová): elér, elérkezik, vetődik, kerül
  • megkap, megszerez, hozzáfér, hozzájut
  • rászáll, öröklődik
  • (valakire): marad, hárul, esik
  • (valamire): telik, futja, akad, van, kerül