öregasszony szinonimái

főnév
  • öreganyó, anyó, vénasszony (pejoratív), szüle (tájnyelvi), mámi, nyanya (szleng), satrafa, bába (tájnyelvi), babuka (tájnyelvi), csoroszlya (pejoratív), szipirtyó, kriptaszökevény (szleng), öreglány (szleng), csotrogány (szleng), sárkány (szleng), vén szatyor (pejoratív)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

veszekedett

melléknév
  • haszontalan, semmirekellő, semmirevaló, hitvány, alávaló
  • (tájnyelvi): dühös, vad, veszett
  • fáradságos, nehéz, vesződséges
  • (tájnyelvi): hibás, romlott

elváltozás

főnév
  • megváltozás, átváltozás, átalakulás, metamorfózis (szaknyelvi), módosulás
  • rendellenesség, deformálódás, deformáció
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a öregasszony szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

óra

főnév
  • kronométer, időjelző, horológium (régies), krumpli (bizalmas), hőmérő (tréfás), ketyegő (bizalmas)
  • időpont, terminus
  • tanóra, foglalkozás
  • tantárgy

mütyür, mütyürke

főnév
  • apróság, dísz, fityegő, csecsebecse, pimpli (bizalmas), bizsu, zsuzsu (régies), bigyó (bizalmas), bizbasz (durva), breloque (régies), nipp (bizalmas)
  • sallang

mostohaapa

főnév
  • mostoha, nevelőapa, kisapa (tájnyelvi)

megsértődik

ige
  • megbántódik, megorrol, megneheztel, zokon vesz, rossz néven vesz, szívére veszi, megharagszik, felhúzza az orrát, felkapja a vizet (szleng), apprehendál (idegen), elzokul (tájnyelvi)

ökör

főnév
  • tinó, sőre (tájnyelvi), tulok, barom, marha, göböly (tájnyelvi), jószág Sz: cipószájú paripa
  • (jelzőként): mamlasz, buta, tökfilkó, tökfej, hülye, hólyag (bizalmas), szamár, állat (durva)

park

főnév
  • liget, közkert, díszkert, cifrakert (tájnyelvi), majáliskert (tájnyelvi)

mamusz

főnév
  • papucs, házicipő, tutyi (tájnyelvi)

lustálkodik

ige
  • henyél, hever, heverészik, hentereg, tesped, lebzsel, tétlenkedik, lóg (bizalmas), malmozik, döglik (durva), dologtalankodik, vakaródzik (tájnyelvi), lajháskodik (tájnyelvi), holtszám fekszik (tájnyelvi), komótizál (régies) Sz: a falat támasztja; a kerítést támasztja; a lába szárán csapja a legyet; borsót gömbölyít; csak a fogát vájja; a körmét piszkálja, csak a háját növeszti; csak a lábát lógázza; csak az eget nézi; egész nap a köldökét vakarja; egész nap keresztben a lába; egész nap az utcán járva dolgozik; egy szalmaszálat sem tesz keresztbe; fekszik, mint a kuvasz a szénán; hever, mint egy kopott ispán; hever, mint a disznó; hozzákötötte az ördög a lovát; keresztben van a lába; komótizál, mint a mészáros kutyája a napon; megjöttek az atyafiak Restéről; megmarad egész nap egy álltó helyében; mindennap beharangoznak neki; úgy dolgozik, mint a Luca székén; ujjait görbíti; verebet patkol

kenyérpusztító

főnév
  • dologtalan, ingyenélő, naplopó, paniperda (idegen)
  • (tréfás): gyermek

megalkuvás

főnév
  • kompromisszum, opportunizmus, kiegyezés, meghunyászkodás, helyezkedés (pejoratív)
  • szerződés, megegyezés

patvar

főnév
  • perpatvar, zenebona
  • (tájnyelvi): fene, ördög, csuda
  • szörny, manó

pöröly

főnév
  • kalapács, kovácskalapács, ráverőkalapács, kétkézkalapács, vasverő (régies)

eltesz

ige
  • elhelyez, elrak, elpakol, elrámol
  • helyrerak, helyretesz, zsebre tesz, zsebre rak, zsebre dug, zsebre vág
  • félretesz, félrerak, elraktároz, tárol, rezervál, megőriz, megzsugorgat (tájnyelvi)
  • befőz, tartósít, elrak, konzervál, besóz
  • eldug, eltüntet, elrejt, elhány, elkever (bizalmas), elpaterol (szleng), elberhel (tájnyelvi), eltökít (tájnyelvi)

szembesítés

főnév
  • szembeállítás, konfrontálás (idegen), konfrontáció (idegen)
  • összevetés

salétrom

főnév
  • salétromsó, kálisó, szalpetri (régies)

őrhely

főnév
  • poszt, silbak, strázsa, várta (régies), őrség, őrállomás, állás, álláshely, őrbódé, faköpönyeg

olvasztár

főnév
  • olvasztómunkás, kohász, öntő, martinász

pagony

főnév
  • liget, berek, erdő, fiatalos (tájnyelvi), csalit (választékos)

röpke

melléknév
  • könnyed, szárnyaló, röpködő, repkedő, röpdöső, repdeső, szállongó
  • változékony, állhatatlan, ingatag
  • rövid, múló, mulandó, múlékony, futó, futólagos, tűnő, tünékeny, efemer (idegen), tiszavirág-életű, kérészéletű

összeegyeztethetetle

melléknév
  • kibékíthetetlen, összeférhetetlen, inkompatíbilis (idegen), diszparát (idegen), ellentétes(idegen)

nagyméretű

melléknév
  • nagy, nagyszabású, hatalmas, monumentális, széles körű, makroszkopikus (szaknyelvi), piramidális (választékos), óriási, nagy kaliberű, nagyarányú, böhöm (bizalmas), baromi (durva), bazi (szleng)

papírforma

főnév
  • előírás, szabály, rend

sajtó

főnév
  • prés, satu, sutu (tájnyelvi)
  • sajtológép
  • nyomdagép, nyomógép
  • zsurnalisztika
  • média, tömegkommunikáció
  • újság, hírlap