dekadens szinonimái

melléknév
  • hanyatló, bomló, sorvadó, beteges, enervált

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kimagyarázkodik

ige
  • magyarázkodik, bizonygat, kimosakszik, tisztázza magát, mentegetőzik, mentegetődzik, védekezik

célszerűtlen

melléknév
  • ésszerűtlen, helytelen, felesleges, irracionális, indokolatlan, hiábavaló, haszontalan, unpraktikus, alkalmatlan, fölösleges, oktalan, gyakorlatiatlan
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a dekadens szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

csipog

ige
  • csicsereg, csivitel, csiripel, csivog (tájnyelvi), csiákol (tájnyelvi), csicseg (tájnyelvi), pityeg (tájnyelvi)
  • fecseg, csacsog, cseveg, cseverészik, pityeg (tájnyelvi), locsog

bolondokháza

főnév
  • elmegyógyintézet, ideggyógyintézet, őrültekháza, diliház (bizalmas), bolondház (régies), tébolyda (régies), zárt intézet (bizalmas), vigyorgó (szleng), mosolygó (szleng)
  • kapkodás, felfordulás, zsibvásár, zűrzavar, ribillió, cirkusz, hacacáré (tájnyelvi), kupleráj (pejoratív), dzsumbuj (bizalmas)

billog

főnév
  • (tájnyelvi): bélyeg, jel, jelzés, jegy, stigma, beégetett kép (régies)
  • (tájnyelvi): bélyegző, bélyegzővas

bárd2

főnév
  • (régies): énekes, költő, lantos, dalnok, dalos, énekmondó, trubadúr (régies), regős, jokulátor, igric (régies)

csúnya

melléknév
  • rút, csúf, ronda, randa, ocsmány, rusnya, pocsék, visszatetsző, visszataszító, riasztó, taszító, korcs, utálatos, undok, undorító, förtelmes, iszonyú, éktelen, formátlan, idomtalan, deformis (idegen, régies), ízléstelen, puruttya (tájnyelvi), csetres (tájnyelvi), csunda (tájnyelvi), ragyivátlan (tájnyelvi), szusznya (tájnyelvi), gabisnya (tájnyelvi), gagyma (tájnyelvi), gyeszora (tájnyelvi), tafla (tájnyelvi) Sz: ábrázatnak rossz, pofának megjárja; csúnyább a csonka pipánál; ha ez szép, a légy is madár; olvasva megy a majmok közt; olyan csúnya, hogy a ló az abrakot sem venné el a kezéből; rút, mint a péntek; rút, mint az ördög; se színe, se fonákja
  • (beszéd): illetlen, sikamlós, szemérmetlen, mosdatlan, malac, obszcén, trágár
  • dicstelen, szégyenletes, csúfos, gyalázatos
  • (idő): kellemetlen, barátságtalan

égitest

főnév
  • bolygó, planéta, csillag, meteorit

láma1

főnév
  • tevekecske (régies)

általánosít

ige
  • tipizál, generalizál, egyetemesít, kiterjeszt

alkalmazás

főnév
  • alkalmaztatás, munkaviszony, állás, munka, szolgálat, foglalkozás, munkakör
  • használat, felhasználás, gyakorlat, praxis
  • adaptáció, feldolgozás, átültetés

aránytalan

melléknév
  • mértéktelen, túlméretezett, túlzott, egyenlőtlen
  • idomtalan, ormótlan, otromba, szabálytalan, iromba (választékos), esetlen, idétlen, formátlan, torz, aszimmetrikus, irdatlan (tájnyelvi), diszproporcionált (idegen), ametrikus (idegen)

egyirányú

melléknév
  • visszafordíthatatlan, irreverzíbilis (idegen)

elindít

ige
  • mozgásba hoz, beindít, begyújt, működésbe hoz, bekapcsol, megindít
  • útnak ereszt, útjára bocsát, elbocsát, útnak indít, elküld, útra tesz (tájnyelvi)
  • elkezd, megindít, hozzáfog, nekilát, megnyit (valamit)
  • előidéz, kivált

fenséges

melléknév
  • magasztos, lenyűgöző, felmagasztosult, emelkedett, felemelő, fennkölt, dicső (választékos), mennyei, magasságos (régies), szárnyaló, magasröptű, monumentális, elsőrangú, elsőrendű, fejedelmi, impozáns, grandiózus (választékos), szublimis (választékos), nagyszerű, bámulatos, felséges

esteledik

ige
  • alkonyodik, estére jár, estefelé jár, estére hajlik, szürkül, leszáll az este, estellik (régies), besötétül, sötétedik, besötétedik, lenyugszik a nap, leszáll a nap, leszentül a nap (tájnyelvi)

dekrétum

főnév
  • kormányrendelet, határozat, rendelet, végzés, rendelés (tájnyelvi), dekréta (tájnyelvi), parancsolat (régies)
  • (régies): okirat, oklevél, kinevezés

csillagzat

főnév
  • csillagkép, konstelláció (régies), égi jegy (régies), csillagjegy, jegy
  • végzet, sors, fátum (választékos)

dörzsöl

ige
  • dörgöl, fen, csiszol, smirgliz, vakar, koptat, horzsol, morzsol, súrol, sikál, sikárol (tájnyelvi), csutakol
  • políroz, pucol (bizalmas), fényesít, vikszel, kefél, szidoloz
  • horzsol, sért

értekezlet

főnév
  • tanácskozás, megbeszélés, tárgyalás, eszmecsere, konferencia, ankét, találkozó, ülés, értekezés (tájnyelvi), szeánsz (bizalmas), konzílium

diákmenza

főnév
  • menza, kajálda (szleng), majomtömő (szleng), kanálnyaló (szleng), moslékosztó (szleng), zabálda (szleng), kantin (régies)

borotvaecset

főnév
  • borotvapamacs, pamacs, borotválkozóecset, borbélyecset, ecset

dühöng

ige
  • dühbe gurul, dühösködik, dúl-fúl, dúl, őrjöng, tajtékzik, falra mászik (bizalmas), toporzékol, mérgelődik, haragszik, kikel magából, felfortyan, pukkad (bizalmas), méregbe gurul, eszi a méreg, tombol, felindul, indulatoskodik, felháborodik, acsarkodik, dilizik, paprikázik (szleng), balhézik (szleng), be van gurulva (szleng), nem lát a pipától (szleng)
  • pusztít, tombol Sz: dúl-fúl, mint a vadkan; fúj, mint a padláson kölykezett macska; rágja a nyelvét; tajtékot túr; tépi a haját; veti fel a helyét

esküdözik

ige
  • fogadkozik, ígér, erősítget, bizonygat, bizonykodik, állítgat