futóhomok szinonimái

főnév
  • folyóhomok (régies), sívó homok (tájnyelvi), homokföld, homoksivány (tájnyelvi), sivány (tájnyelvi), sivatag (tájnyelvi)
  • föveny

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

exportál

ige
  • kivisz, kiszállít

derék1

főnév
  • deréktáj, csípő, keresztcsonttájék, kötés (tájnyelvi), tompor
  • derékbőség
  • ruhaderék, fűző, míder (régies)
  • fatörzs
  • középrész, középidő
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a futóhomok szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fokozatos

melléknév
  • fokbeosztásos
  • graduális (szaknyelvi), stadiális (szaknyelvi)
  • lassú, szakaszos, mérsékelt, lépcsőzetes, egyenletes

fejlődés

főnév
  • kibomlás, kialakulás, kibontakozás, növekedés, gyarapodás, kifejlés
  • előrehaladás, haladás, előrejutás, előrelépés, előmenetel, evolúció (szaknyelvi), progresszió, fellendülés
  • csiszolódás, tökéletesedés, javulás(szaknyelvi)

fakanál

főnév
  • főzőkanál, keverőkanál, fakalán (tájnyelvi)

elszegényedik

ige
  • lerongyolódik, elnyomorodik, lecsúszik, tönkremegy, pauperizálódik (szaknyelvi), elszegényül (régies), kifürdik (tájnyelvi), lecseppen (tájnyelvi), levetkőzik (tájnyelvi), megszegényül (tájnyelvi) Sz: árnyékszolgára szorul; átalvetőre szorul; beleütött az erszényébe a lapos guta; csizmában kereste, mezítláb költötte; két táskára szerződik; kihajtja az egeret; kiverte az ág a szemét; kocsin kezdi, targoncán végzi; koldusbotra jut; koldustarisznyát akaszthat a nyakába; Kun László szekerére szorul; lefelé jár a rúdja; lovon jött, gyalog jár; szárazra jutott; taligára szorul; tarisznyára szorul
  • elérctelenedik (szaknyelvi), kimerül (szaknyelvi)

főnemes

főnév
  • arisztokrata, mágnás, patrícius (idegen), főúr, oligarcha (régies), országnagy (régies), nagyúr (régies)

gyaloglás

főnév
  • séta, vándorlás, túra, kirándulás, kószálás, csatangolás, barangolás, menés, járás, járkálás

ottlét

főnév
  • ott-tartózkodás, jelenlét, időzés, látogatás, vizit (idegen), maradás

elárvul

ige
  • árván marad, árvaságra jut, árvahodik (tájnyelvi), megárvalodik (tájnyelvi)
  • elgyámoltalanodik, elszontyolodik, elcsügged, elanyátlanodik

egyirányú

melléknév
  • visszafordíthatatlan, irreverzíbilis (idegen)

barátságtalan

melléknév
  • zord, komor, kedvetlen, kedélytelen, rosszkedvű, mísz, rideg, durva, nyers, goromba, mogorva, morcos, morgós, kellemetlen, fagyos, jeges, elutasító, visszautasító, hűvös, merev, morózus, mord (választékos), kimért, ellenséges, szúrós, tüskés, bántó, udvariatlan, érzéketlen, undok, emberkerülő, kummogós (tájnyelvi) Sz: olyan, mint a kölcsönkérés
  • sivár, kietlen, csúnya, hideg, borús, kopár, puszta, zord

elfeledkezik, elfele

ige
  • elfelejt, elfeled
  • megfeledkezik (valamiről)
  • (elfeledkezik magáról): elragadtatja magát, elragadja az indulat, elveszti a fejét

gyógykezel

ige
  • gyógyít, kúrál, kezel, orvosol
  • gondoz, ápol, ellát, istápol

hányódás

főnév
  • hányattatás, viszontagság, sodródás, kálvária, bolyongás, odisszea (választékos)

katonaköteles

főnév, melléknév
  • sorköteles, hadköteles

igényel

ige
  • kér, követel, megkíván, kérvényez, igényt tart, reflektál (valamire), jogot formál (valamire), elvár, óhajt, akar, szüksége van (valamire), vágyakozik (valamire), folyamodik (valamiért)(valamitől)
  • szükségessé tesz, rászorul

fuvarlevél

főnév
  • szállítólevél, menetlevél

foglaltatik

ige
  • (valamiben): szerepel, írva van

gond

főnév
  • aggodalom, aggály, töprengés, tépődés, vesződség, fejfájás, baj, probléma, nehézség, kényelmetlenség, bökkenő, kellemetlenség, bosszúság, alkalmatlanság, bonyodalom, galiba, nyűg, aggság (tájnyelvi), aj-baj (tájnyelvi), gubanc (szleng), gáz (szleng)
  • nélkülözés, hiány
  • szorgalmatosság (régies), gondosság, alaposság, körültekintés, figyelem, odaadás
  • gondoskodás, törődés

ideig-óráig

határozószó
  • átmenetileg, időlegesen, ideiglenesen, időszakosan, alkalmilag, egyelőre

galamb

főnév
  • tubi, tuba (tájnyelvi), gerle, gerlice, gelice (tájnyelvi), balica (tájnyelvi)
  • (megszólításként is): kedves, szerető, szerelmes, tubica

felbujtó, fölbujtó

főnév
  • bujtogató, lázító, provokátor, bűnpártoló, főkolompos (pejoratív)

grafika

főnév
  • rajzművészet, vonalművészet
  • rajz, metszet, karc

igazol

ige
  • bizonyít, tanúsít, megerősít, megszilárdít, alátámaszt, támogat, tanúskodik, bebizonyít, beigazol, kimutat, megokol, megindokol, megmagyaráz, megvéd, oltalmaz, védelmez, tisztáz, ment
  • elismer, attesztál (régies)
  • megvizsgál, felülbírál, verifikál (idegen), dokumentál, nyugtáz, hitelesít, legitimál (szaknyelvi)