elfeled, elfelejt szinonimái

ige
  • megfeledkezik (valamiről, valakiről), kiver a fejéből (valamit), emlékezetből elszalaszt (régies), kitöröl az emlékezetéből, kimegy a fejéből, kimegy az eszéből, kipárolog a fejéből (bizalmas) Sz: elfelejti, mint a tegnapi álmot; elfelejti, mint az eperfa virágját
  • elmulaszt

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

haladó

melléknév
  • felvilágosult, progresszív (idegen), élenjáró, korszerű, modern, mai, előremutató, reformpárti
  • jövő-menő, járkáló, előremozgó

versenyfutás

főnév
  • küzdelem, harc, versengés, vetélkedés
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elfeled, elfelejt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

éjszaka I.

főnév
  • éj (választékos), éjjel, sötétség

csónak

főnév
  • ladik, sajka, dereglye, lélekvesztő, bárka, hajó, komp, lajka (tájnyelvi), csobáka (tájnyelvi), szandolin (régies), kajak, kenu, szkiff (idegen), regatta (régies)
  • (bizalmas): cipő, bakancs, csuka (bizalmas)

cseppent, csöppent

ige
  • csepegtet, csurrant
  • (tájnyelvi): (tehenet) fej

bombabiztos

melléknév
  • ellenálló, holtbiztos
  • bombaálló

elégséges II.

főnév
  • kettes

elővigyázatosság

főnév
  • elővigyázat (választékos), óvatosság, körültekintés, figyelem, megfontoltság, megfontolás, meggondoltság, előrelátás, számítás, felkészülés, gondoskodás

már-már

határozószó
  • majdnem, szinte, kvázi, csaknem, jóformán, kis híján, közel, idestova, úgyszólván

befűt

ige
  • begyújt, tüzet rak, (kazánt) felfűt, bedurrant (tréfás), betüzel (tájnyelvi), beböffent (tájnyelvi), bedörrent (tájnyelvi), behevít (tájnyelvi), bekongat (tájnyelvi), bepernyeszt (tájnyelvi)
  • (helyiséget): átfűt, bemelegít, felmelegít
  • (valakinek): elintéz (valamit), megtáncoltat, megszorongat, elbánik (valakivel), kitol (valakivel) (bizalmas), betesz (valakinek) (szleng), alátesz (valakinek) (szleng), betart (valakinek) (szleng)

bárd2

főnév
  • (régies): énekes, költő, lantos, dalnok, dalos, énekmondó, trubadúr (régies), regős, jokulátor, igric (régies)

belesül

ige
  • beleég, odaég, leég, beleragad, leragad
  • (valaki valamibe): belezavarodik, elakad, megakad, bakizik (bizalmas), leblokkol (bizalmas), betlizik (szleng)

elszegényedik

ige
  • lerongyolódik, elnyomorodik, lecsúszik, tönkremegy, pauperizálódik (szaknyelvi), elszegényül (régies), kifürdik (tájnyelvi), lecseppen (tájnyelvi), levetkőzik (tájnyelvi), megszegényül (tájnyelvi) Sz: árnyékszolgára szorul; átalvetőre szorul; beleütött az erszényébe a lapos guta; csizmában kereste, mezítláb költötte; két táskára szerződik; kihajtja az egeret; kiverte az ág a szemét; kocsin kezdi, targoncán végzi; koldusbotra jut; koldustarisznyát akaszthat a nyakába; Kun László szekerére szorul; lefelé jár a rúdja; lovon jött, gyalog jár; szárazra jutott; taligára szorul; tarisznyára szorul
  • elérctelenedik (szaknyelvi), kimerül (szaknyelvi)

érvény

főnév
  • érvényesség, hatály, foganat (tájnyelvi), validitás (régies)

gőte

főnév
  • tűzgyík (régies), víziborjú (tájnyelvi)

felvonó

főnév
  • lift
  • páternoszter, folytonjáró
  • csörlő, villa, elevátor (idegen)

elfoglaltság

főnév
  • tevékenység, munka, foglalkozás, foglalatosság, dolog, teendő, tennivaló, munkálkodás, kötöttség, lekötöttség, időtöltés

együtt érző

melléknév
  • megértő, szánakozó, sajnálkozó, részvétteli, részvevő, rokonszenvező, rokonérző (régies), szimpatizáló (idegen), emberséges, humánus, gyengéd, melegszívű, szerető, jólelkű, jóságos, jóindulatú, irgalmas, könyörületes, kegyes (régies), szolidáris, szimpatetikus (idegen, régies), szimpatikus (idegen), kondolens (idegen)

elnadrágol

ige
  • (bizalmas): megnadrágol, elver, megrak, elfenekel, elpáhol, megvesszőz, megpálcáz, helybenhagy, eltángál, megruház (bizalmas), elnáspángol, elpüföl, eldönget, elcsépel (bizalmas), elrak (bizalmas), megdádáz (bizalmas), cincáz (tájnyelvi) Sz: kiporolja a nadrágját

felszólító, fölszólí

melléknév
  • felhívó, utasító, parancsoló

elhűl

ige
  • kihűl, meghűl, elhidegedik (régies)
  • (régies): elhidegül
  • megdöbben, elcsodálkozik, meghökken, meglepődik, elképed, elámul, hüledezik

csúcsív

főnév
  • boltív, bolthajtás, szamárhátív (szaknyelvi)

előkelő II.

főnév
  • előkelőség, notabilitás

felvet, fölvet

ige
  • feldob, felhajít, felgór (tájnyelvi)
  • említ, megemlít, szóba hoz, szóvá tesz, megpezsdít, előhoz, előáll (valamivel), előhozakodik (valamivel), indítványoz, bedob (bizalmas), utal, exponál (választékos)
  • (ágyat) (tájnyelvi): bevet, megvet