hébe-hóba szinonimái

határozószó
  • ritkán, néha, néha-néha, olykor-olykor, hellyel-közzel, időközönként, időnként, időről időre, hébe-korba, egyszer-egyszer, egyszer-másszor, nagy ritkán, alkalmilag, alkalomadtán, esetenként, kivételesen, nagy néha, néhanapján, közben-korban (tájnyelvi), hébe-közbe (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

felszít, fölszít

ige
  • lángra lobbant, fellobbant, éleszt, gyújt, felgyújt, felizzít
  • felizgat, fölgerjeszt, felingerel, felbujt, fellázít, felpiszkál, feléleszt, feltüzel
  • heccel, stimulál, fokoz, kivált, felkelt, okoz, támaszt, kelt, előidéz, felszirkotál (tájnyelvi)

bűnbánat

főnév
  • bűntudat, megbánás, töredelem (régies), sajnálkozás, önvád, lelkiismeret-furdalás, lelkifurdalás, vezeklés, szánom-bánom, magába szállás, penitencia (idegen)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hébe-hóba szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

haragszik

ige
  • mérgelődik, bosszankodik, morog, dúl-fúl, acsarkodik, zabol (szleng), vicsorog, dohog, duzzadoz (tájnyelvi), fujakodik (tájnyelvi), horgol (tájnyelvi)
  • neheztel, appehendál (régies), orrol, fúj (bizalmas), pikkel (bizalmas), pipás (valakire) (szleng), kirúg (valakire) Sz: falra mászik, a plafonon van; az orrában van (valami); be van gerjedve; csomót kötött az orrán; dúl- fúl mérgében; ellenszenvvel viseltetik (valaki iránt); emészti a méreg; epét hány; foga van rá; fogát vicsorítja (választékos); forr az epéje; forr benne a lélek; fortyog a dühtől; fortyog benne a harag; görbe szemmel néz (valakire); hülyét kap; konyít reá, mint a rossz ló az országútra; lila a feje; majd megpukkad; majdnem a lúdméreg eszi meg; nehéz szíve van (valakire); nem lát a pipától (szleng); pöszög, mint a kása; rágja a nyelvét; reszket a dühtől; szikrázik a szeme haragjában; szívja magát; tüzet fúj az orra likán; üti a guta; van valami a begyében; vasvillaszemeket mereszt; vöröset lát

gém1

főnév
  • kócsag
  • emelőrúd, darukar, gátfa, gátgerenda

fuvaroz

ige
  • szállít, szállítmányoz, transzportál (idegen), fuvarol (tájnyelvi), szekerez (régies), talicskázik
  • (valakit): visz, kocsiztat, kísér

felsegít, fölsegít

ige
  • talpra állít, felemel, felkarol, feltángál (tájnyelvi)
  • (régies): felsegélyez, megsegít
  • (ruhát): ráad

hátralevő

melléknév
  • hátralékos, fennmaradó, megmaradt, többi, elvégzendő, teljesítendő, végrehajtandó

hőálló

melléknév
  • hőszigetelő, hőgátló, termostabil (idegen), tűzálló
  • jénai (tál)

puhít

ige
  • lágyít, porhanyít, gyengít, képlékenyít (szaknyelvi)
  • (főzéssel puhít): abál, párol, köveszt (tájnyelvi), főz
  • (bizalmas): meglágyít, megenyhít, kiengesztel
  • (bizalmas): ütlegel, ver

eszeget

ige
  • csipeget, majszol, nassol (bizalmas), szemelget, rágcsál, eddegél, csiperész (tájnyelvi), rájár (valamire)

érintetlen

melléknév
  • sértetlen, intakt (szaknyelvi), illetetlen (régies), felbontatlan, megbontatlan, töretlen, csorbítatlan, teljes, egész, osztatlan, hiánytalan, ép
  • (választékos): romlatlan, ártatlan, szeplőtelen, makulátlan, szűz, tiszta, szűztiszta

célkitűzés

főnév
  • cél, szándék, terv, irányvonal, vezérelv, elhatározás, előirányzat, törekvés, elgondolás, intenció (idegen), program, kívánság

fakéreg

főnév
  • faháncs
  • fahéj, fahaj (tájnyelvi)

hümmög

ige
  • dünnyög, böstörög (tájnyelvi), szunnyog (tájnyelvi), ümget, hümget

ispán

főnév
  • uradalmi tiszt, tiszttartó (régies), intéző, jószágfelügyelő, jószágigazgató, jószágkormányzó (régies), gazdatiszt, sáfár (régies)

kópia

főnév
  • másolat, utánzat
  • fotokópia, fénymásolat, xerox, stencil, levonat, másodpéldány

ketted

számnév
  • fél, egyketted

hegemónia

főnév
  • fölény, uralom, vezérszerep, vezető szerep, fensőbbség

hangzó II.

főnév
  • magánhangzó, vokális (szaknyelvi), szonáns (szaknyelvi)(szaknyelvi)

hódít

ige
  • előretör, terjed, növekszik, elharapódzik, fokozódik
  • terjeszkedik, birtokba vesz, megszerez, elfoglal, leigáz, tért nyer
  • vonz, megnyer, megszerez, befűz (szleng), levesz a lábáról

kerget

ige
  • űz, űzőbe vesz, üldöz, hajt, hajszol, hajhász, hajkurász, zavar, zargat (bizalmas), hesseget, bolygat, megszalaszt, futamít (régies), kénytet (tájnyelvi), kurgat (tájnyelvi), kajtat (valaki után) (tájnyelvi), fut (vki, vmi után)
  • kényszerít (valahova)
  • követ

hervad

ige
  • fonnyad, szárad, sárgul, aszik, lankad, kókad, konyul, konnyad (tájnyelvi)
  • hanyatlik, sorvad, senyved, kornyadozik, gyengül, ösztövérkedik (régies), fogy, csökken
  • öregszik, fárad

gigerli

főnév
  • piperkőc, divatmajom, divatbáb, ficsúr, aranyifjú, arszlán

hordó

főnév
  • lajt, tartály

kétnyelvű

melléknév
  • bilingvis (szaknyelvi)