dobálódzik, dobálózi szinonimái

ige
  • hajigálódik (tájnyelvi), hajigálóskodik (tájnyelvi), hajingál (tájnyelvi), hánygál (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

későn

határozószó
  • utólag, elkésve, elkésetten, soká, sokára, nagy sokára, post festa (idegen), rákjártával (tájnyelvi) Sz: a mennyországba is későn fog érkezni

kifogástalan

melléknév
  • helyes, hibátlan, tökéletes, rendes, szabályos, tipp-topp (bizalmas), helytálló, makulátlan, feddhetetlen, épkézláb, korrekt, példás, példamutató, kitűnő, kiváló, mintaszerű, remek, mesteri, hamisítatlan, hibamentes, megbízható, erkölcsös, eszményi, tadellos (idegen)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a dobálódzik, dobálózi szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

dákó

főnév
  • lökőrúd
  • (szleng): hímvessző, tag, szerszám (szleng), farok (bizalmas), fütykös (bizalmas), hancúrléc (tréfás), kuki (bizalmas), bot (szleng)
  • (régies): handzsár (régies), szekerce

főnév
  • (választékos): bánat, szomorúság, bánkódás, levertség, mélabú, melankólia, búskomorság, letörtség, kétségbeesés, keserűség, keserv, szívfájdalom, rosszkedv, csüggedés, kedveszegettség

boncol

ige
  • (testet): felnyit, felvág, szétvág, szétdarabol
  • boncolgat, elemez, analizál (szaknyelvi), vizsgál, kutat, fürkész, tanulmányoz, szemügyre vesz, szemrevételez, részletez, bonckés alá vesz (választékos)

bejgli

főnév
  • mákos tekercs, mákos patkó, diós tekercs, diós patkó, tekercs
  • (szleng): lepedő, pokróc

diákmenza

főnév
  • menza, kajálda (szleng), majomtömő (szleng), kanálnyaló (szleng), moslékosztó (szleng), zabálda (szleng), kantin (régies)

ékesszólás

főnév
  • szónoklás, szónoklat, szótehetség (régies), elokúció (szaknyelvi), elokvencia (szaknyelvi), dikció (szaknyelvi), szavalás, beszédkészség, sváda (bizalmas)
  • szónoklattan, retorika, beszédművészet

legfőképpen

határozószó
  • leginkább, elsősorban, különösképpen, jobbára, túlnyomórészt, főleg, leggyakrabban, kiváltképpen, többnyire, fölötte, par excellence (idegen), dandárján (tájnyelvi), nagyobbadán (tájnyelvi)

arató

főnév
  • kaszás, aratómunkás, rendvágó

ampulla

főnév
  • fiola, üvegcse

áteresztőképesség

főnév
  • átbocsátóképesség (szaknyelvi), vezetőképesség (szaknyelvi)

elcsitul

ige
  • elhalkul, elcsendesedik, elhallgat
  • elcsendesedik, elhal, elenyészik, alábbhagy, elpihen
  • lecsillapul, lecsillapodik, megnyugszik, csihad (tájnyelvi)

elnököl

ige
  • vezet, prezideál (régies)

fogadkozik

ige
  • esküdözik, ígérget, ígér, szavát adja, fogadalmat tesz, erősködik, erősítget, bizonygat, fogankodik (tájnyelvi), fogazkodik (tájnyelvi) Sz: köpi a markát

fakéreg

főnév
  • faháncs
  • fahéj, fahaj (tájnyelvi)

doh

főnév
  • dohszag, pinceszag, pincelevegő, penészszag, bűz (régies)

csúsztat

ige
  • tol, von, húz
  • betesz, bedug, becsempész, berejt
  • (tájnyelvi) (kaviccsal): kacsázik, csesztet (tájnyelvi)

egyenértékű

melléknév
  • megfelelő, azonos értékű, egyforma, egyenlő, hasonértékű, hozzáillő, identikus (idegen), egybevágó, egyenrangú, ekvivalens, egál (idegen), adekvát

expressz III.

határozószó
  • késedelem nélkül, haladéktalanul, sürgősen, azonnal, gyorsan, sebtében

drága

melléknév
  • borsos, méregdrága, expenzív (idegen), megfizethetetlen, költséges, drágás (tájnyelvi), ökörérő (tájnyelvi), pénzízű (tájnyelvi), áros (régies) Sz: Bécsben van az eladója; borsos az ára; drága, mint a muzsikaszó; egy vagyonba kerül; az Isten pénze is kevés hozzá; kész rablás; megkérik az árát; nem adják bagóért; olyan, mint a jóféle sáfrány; sok annak a farka alja
  • értékes, becses, nagybecsű, felbecsülhetetlen, megbecsülhetetlen, nagy értékű, drágalátos (régies), drágás (tájnyelvi)
  • kedves, szeretett, aranyos, édes, szerelmetes (régies), szerelmes, kedvenc, drágalátos

burleszk

főnév
  • bohózat, komédia, vígjáték, paródia

egyöntetű

melléknév
  • egységes, egyforma, egyenletes, változatlan, állandó, hasonnemű, egynemű, folyamatos, homogén, egyenértékű, egybehangzó, egyhangú, konformis (idegen), uniformis, harmonikus

fajankó

főnév
  • fafej, tökfilkó, tökfej, balek, tuskó (bizalmas), suttyó, tahó (bizalmas), surmó, hólyag (bizalmas), bunkó (bizalmas), golyhó (tájnyelvi), mihók (tájnyelvi), fatülök (tájnyelvi), tökkolop (tájnyelvi)