fellángol, föllángol szinonimái

ige
  • kigyullad, égni kezd, felgyullad, fellobban, lángot vet, lángra lobban, lángra kap, lángra gyúl, fellobog, tüzet fog, lobot vet
  • feltámad, újra kezdődik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hangversenyterem

főnév
  • koncertterem, zenecsarnok

önámítás

főnév
  • önáltatás, öncsalás, önbecsapás, illúzió, tévhit, képzelődés
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a fellángol, föllángol szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

féktávolság

főnév
  • fékút, fékezési úthossz

eltilt

ige
  • megtilt, tilalmaz, elparancsol (régies), eltilalmaz (tájnyelvi)

elővigyázatosság

főnév
  • elővigyázat (választékos), óvatosság, körültekintés, figyelem, megfontoltság, megfontolás, meggondoltság, előrelátás, számítás, felkészülés, gondoskodás

éjszakás

melléknév, főnév
  • éjjeles, éjjeli műszakos

felfuttat, fölfuttat

ige
  • (növényt): felnöveszt, felkúszat
  • kifejleszt, felfejleszt

fizika

főnév
  • természettan (régies), fizi (szleng), fiziksz (szleng), fizikum (szleng), izzika (szleng)
  • fizikaóra

napvilág

főnév
  • napfény, napsütés, verő (tájnyelvi), verőfény, világosság
  • nyilvánosság

csuka

főnév
  • (szleng): cipő, lábbeli, surranó, csúzó (szleng), skárpi (szleng), ladik (bizalmas), csónak (bizalmas)

csíptet

ige
  • megfog, beszorít, odaszorít, erősít, rögzít, becsíp

állatorvos

főnév
  • állatgyógyász (régies), veterinárius (régies), lódoktor (tájnyelvi), baromorvos (tájnyelvi), lóorvos (tájnyelvi), marhadoktor (tájnyelvi), körömfonó (tájnyelvi), dögész (pejoratív), lóbubó (szleng)

dezodor

főnév
  • izzadtsággátló, izzadásgátló, szagtalanító, szpré

fokozott

melléknév
  • erős, emelt, nagyfokú, intenzív, megsokszorozódott, kettőzött, kétszeres, növelt, megnövelt, megnövekedett, megfeszített, átlagon felüli, nagyméretű, nagy terjedelmű

geodézia

főnév
  • (szaknyelvi): földméréstan, földmérés

indítókar

főnév
  • kurbli (bizalmas)

hatóerő

főnév
  • hatás, hatékonyság

fellendít, föllendít

ige
  • fejleszt, felvirágoztat, felemel, talpra állít, feltámaszt, feléleszt, újjáéleszt, megújít

fejhang

főnév
  • falzett hang, falzett, fisztulahang, kappanhang (pejoratív), eunuchhang (pejoratív)

fényesség

főnév
  • fény, világosság, ragyogás, csillogás, tündöklés
  • fényerő, fényerősség

hárs

főnév
  • hársfa, szádok, szádokfa
  • (régies): háncs, fakéreg

félremagyaráz

ige
  • elferdít, kiforgat, kifordít, megmásít, rosszra vél, eltorzít, meghamisít, értelméből kiforgat, tévesen értelmez, elcsavar, kicsavar (bizalmas), kiteker (bizalmas), kiforgat a valójából

elvétve

határozószó
  • ritkán, nagy ritkán, néha, alig, néhol, imitt-amott, itt-ott, szórványosan, elszórtan, hellyel-közzel, helyenként, olykor, időnként, időközönként, némelykor, néhanapján, koronként, hébe-hóba, egyszer-máskor (régies), egyszer-másszor, egyszer-egyszer, ütve-vétve (tájnyelvi), tél-túl (tájnyelvi)

fiatal I.

melléknév
  • fiatalka, ifjú, ifjúdad (régies), kiskorú, fiatalkorú, éretlen, zöldfülű, gyermeteg, gyermekded (régies), hátulgombolós (pejoratív), ugrifüles (bizalmas), pisis (pejoratív), taknyos (bizalmas), tejfölösszájú (pejoratív), csiribiri (tájnyelvi)
  • friss, zsenge, zöld, gyenge (tájnyelvi), csivatag (tájnyelvi)

határozottság

főnév
  • szilárdság, erély, elszántság, eltökéltség, rendíthetetlenség, rezolúció (régies)(bizalmas)