hárs szinonimái

főnév
  • hársfa, szádok, szádokfa
  • (régies): háncs, fakéreg

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

bog

főnév
  • (tájnyelvi): csomó, csombók (tájnyelvi), göb (tájnyelvi), görcs (tájnyelvi), bincsó (tájnyelvi), bincsók (tájnyelvi), göcs (tájnyelvi)
  • (fán): bütyök, göcsört, dudor, görcs, kidudorodás

belemászik

ige
  • (kellemetlenségbe): belemegy, belekeveredik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hárs szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hajt3

ige
  • sarjad, fakad, csírázik, nő, növekszik
  • eredményez, hoz

fúr-farag

ige
  • barkácsol, faragcsál, farigcsál, fabrikál
  • javítgat, csiszolgat

forgás

főnév
  • pörgés, örvénylés, kavargás, gomolygás, körben járás, kerengés, rotáció (szaknyelvi), perdület (szaknyelvi), forgatag (tájnyelvi)
  • váltakozás, irányváltoztatás, körfordulat
  • forgalom
  • kelep (szaknyelvi), piruett (szaknyelvi), megperdülés, orsó

felhalmozódik, fölha

ige
  • felgyülemlik, sokasodik, gyűlik, lerakódik, összetorlódik, összpontosul, feltornyosodik, felduzzad, megszaporodik, tömörül, feltuhad (régies), akkumulálódik (idegen), aggregálódik (idegen)

hangszóró

főnév
  • megafon, hangtölcsér, szócső

hitvány

melléknév
  • rossz, silány, értéktelen, vacak, vicik-vacak, csapnivaló, ócska, ramaty (bizalmas), bóvli, tartalmatlan, snassz (bizalmas), szar (durva), smonca (szleng), tré (szleng), lepra (szleng), ebenlógó (tájnyelvi), kötélrevaló (tájnyelvi) Sz: bagót sem ér
  • (tájnyelvi): fejletlen, sovány, beteges, erőtlen, gyatra, nyámnyila, nyavalyás, nyeszlett, teszetosza (tájnyelvi), csenevész, vézna, nyamvadt, kaszvány (tájnyelvi), belgeges (tájnyelvi), nyehe-nyühe (tájnyelvi), nyuzga (tájnyelvi)
  • girhes (ló)
  • gyalázatos, alávaló, aljas, alantas, erkölcstelen, becstelen, jellemtelen, semmirekellő, komisz, rongy, szemét, utolsó, szarházi (durva), szarjankó (szleng), tetű (szleng), trehány, akasztófavirág, csifincs (tájnyelvi)

pormentes

melléknév
  • porálló
  • portalan

érdekeltség

főnév
  • elfogultság, érintettség, érdek
  • részvétel, részesedés
  • (régies): érdeklődés

emberevő

melléknév, főnév
  • kannibál, emberfaló (régies), antropofág (szaknyelvi), homofág (szaknyelvi)

briganti

főnév
  • útonálló, rabló, betyár (régies), zsivány (régies), haramia, bandita, lator, gonosztevő, martalóc, gengszter, bűnöző
  • gazember, gazfickó, gézengúz, csibész, csirkefogó, lókötő, szélhámos, huligán, himpellér, aszfaltbetyár, imposztor (régies)

esténként

határozószó
  • estelente, estenden (régies), estennen (régies)

honfitárs

főnév
  • hazánkfia, honpolgár, honfi, polgártárs, földi (tájnyelvi)(idegen)

index

főnév
  • mutató, indexszám, jelzőszám, árjelzőszám, mutatószám
  • mérőszám, viszonyszám
  • villogó (szaknyelvi), irányjelző
  • leckekönyv, bizonyítvány
  • tiltott könyvek jegyzéke (szaknyelvi), feketelista
  • névmutató, tárgymutató, szómutató
  • névjegyzék
  • (szaknyelvi): kitevő, exponens (régies)

kivonulás

főnév
  • kimenetel, távozás
  • kivándorlás, exodus (idegen)
  • felvonulás

kényszerül

ige
  • kénytelenedik, kénytetik, kell (valakinek), muszáj

hasábburgonya

főnév
  • hasábkrumpli, rósejbni (bizalmas), szalmakrumpli, szalmaburgonya, szalmapityóka (tájnyelvi), sült krumpli

hajlott

melléknév
  • görbe, görnyedt, horgas, ívelt, kampós, púpos, deformált
  • (kor): idős, öreg, vén, éltes, jóbeli (tájnyelvi), élemedett

herkentyű

főnév
  • furcsaság, ketyere (bizalmas), kütyü (bizalmas), miskulancia (bizalmas), vacak, izé (bizalmas), bizbasz (durva)

kegyvesztett

melléknév
  • eltaszított, kitagadott Sz: kiesett a cukorpikszisből; kihúzta maga alól a szőnyeget

hátramegy

ige
  • hátrahúzódik, háttérbe vonul, visszavonul, hátrál, hátralép

fűrészel

főnév
  • darabol, elmetsz, elvág, hasogat
  • (bizalmas): hegedül, nyaggat (hegedűt)
  • (bizalmas): horkol, hortyog
  • áskálódik, fúr, furkál
  • (szleng): közösül

hihető

melléknév
  • valószínű, valószerű, lehetséges, elképzelhető, reális

kénye-kedve

személyragos főnév
  • tetszése, kívánsága, akarata, önkénye