féktávolság szinonimái

főnév
  • fékút, fékezési úthossz

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

masíroz

ige
  • menetel, marsol (tájnyelvi), vonul

tompa

melléknév
  • életlen, kihegyezetlen, topa (tájnyelvi), buta (régies), (szólás) olyan, mint a bot
  • (hang): rekedt, rekedtes, érdes, reszelős, fojtott, mély, fátyolos
  • (szín): fakó, matt, sápadt, fénytelen, halovány, elmosódott, halvány, pasztell
  • (fény): homályos, halvány, ködös, átlátszatlan, szűrt
  • nehéz felfogású, nehézfejű, bárgyú, buta, bamba, ostoba, értetlen, boteszű (tájnyelvi)
  • érzéketlen, fásult, eltompult, bágyadt, apatikus, bénult, zsibbadt, kómás (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a féktávolság szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ezrelék

számnév
  • ezredrész, per mille (idegen)

előjegyzés

főnév
  • feljegyzés, felírás, lefoglalás, rezerválás, rezerváció, nyilvántartásba vétel

ellenében

névutó
  • fejében, ellenértékül, viszonzásul, cserébe (valamiért)
  • ellenére, dacára, szemben, ellentétben

eb

főnév
  • kutya, kutyó (tájnyelvi), kutyus (bizalmas), kutyuli (bizalmas), csahos, kan, szuka
  • (régies): gazember, gazfickó

fazon

főnév
  • szabásmód, alak, forma, idom, szabás, minta, szabásminta
  • (szleng): ember, férfi, figura, alak, fickó, fej (bizalmas), tag (bizalmas), pasas (bizalmas), pasi (bizalmas), pofa (szleng), krapek (szleng), muksó (szleng), pali (szleng), illető, hapsi (szleng), pacák (szleng), csávó (szleng), manus (szleng), ürge (szleng)

feltüzel, föltüzel

ige
  • eltüzel, eléget
  • fellelkesít, felbuzdít, felloval, felbiztat, tűzbe hoz, felajz, felszít

múltkor

határozószó
  • múltkorában, nemrég, múltkoriban (bizalmas), minap, minapában (tájnyelvi)

cseppnyi, csöppnyi

melléknév
  • kicsi, kicsiny, kicsike, pici, picike, piciny, pirinyó, icipici, parányi, apró, apróka, pöttöm, szikrányi, szemernyi, csipetnyi, liliputi, pindurka, picurka, pincurka, piti, bagatell, mini (bizalmas), miniatűr, satnya, csenevész, törpe, hitványka, mikroszkopikus, cseppinkó (tájnyelvi), cseppintés (tájnyelvi), cseppke (tájnyelvi), csepptényi (tájnyelvi), eleső (tájnyelvi), krükk (tájnyelvi)

csalás

főnév
  • becsapás, félrevezetés, ármány, megtévesztés, rászedés, kijátszás, szemfényvesztés, bűvészmutatvány, ámítás, panama (választékos), perfídia (régies), fondorlat, csúsztatás, szélhámosság, szédelgés, humbug (bizalmas), svihákság (bizalmas), trükk, átejtés (bizalmas), svindli, átverés (bizalmas), bunda (szleng), kamu (szleng), csélcsapás (régies), félkézkalmárkodás (tájnyelvi)

akasztófavirág

főnév
  • gazember, gazfickó, akasztófáravaló, akasztófa címere, kötnivaló (tájnyelvi), kötélrevaló (tájnyelvi), akácfáravaló (tájnyelvi), akasztófa-rángató

csóró I.

melléknév
  • (szleng): szegény, szegényes, elhanyagolt, toprongyos, ütött-kopott, ágrólszakadt, nincstelen, nyomorult

fénysugár

főnév
  • fénykéve, fénycsóva, fénysáv, fénycsík
  • reménysugár

frissítő II.

főnév
  • üdítőital, üdítő, innivaló
  • (régies): harapnivaló, uzsonna

hűs I.

melléknév
  • hűvös, friss, árnyas, üdítő, frissítő, árnyékos

hálókocsi

főnév
  • hálóvagon

felad, fölad

ige
  • felnyújt, ráad, felsegít
  • postáz, postára ad, bedob, elküld, továbbít, expediál (szaknyelvi), utalványoz, átutal
  • feljelent, elárul, beárul, besúg, bevádol, bemárt, beköp (szleng), denunciál (idegen), bead (régies), elvádol (tájnyelvi), vámliz (szleng), befúj (szleng), feldob (szleng)
  • felhagy (valamivel), lemond (valamiről), megválik, abbahagy, leszokik (valamiről), eláll (valamitől), bedobja a törülközőt (szleng), kiszáll(valamihez)(valami mellett)
  • felszolgál, feltálal, szervíroz

exkavátor

főnév
  • kotrógép, forgókotró (szaknyelvi), kanalas kotró (szaknyelvi), földkotró, markoló, ásógép
  • (szaknyelvi): fúró

felocsúdik, fölocsúd

ige
  • felébred, feleszmél, magához tér, eszméletre tér, felserken (régies), felkel, észbe kap, feleszénkedik (tájnyelvi), felgédeleg (tájnyelvi), kiocsúdik (tájnyelvi)

hajt3

ige
  • sarjad, fakad, csírázik, nő, növekszik
  • eredményez, hoz

felemelő, fölemelő

melléknév
  • lelkesítő, lélekemelő, épületes (szleng), magasztos, fenséges, fennkölt

előtör

ige
  • kitör, előront, kiront, előrohan, kirohan
  • (folyadék, gáz): kizúdul, feltör, kitör, előlövell, kilövell, kiárad, kibuzog
  • (indulat): kirobban, kiszakad

felsőbbrendű

melléknév
  • magasabb rendű, fejlettebb, tökéletesebb, különb, értékesebb
  • természetfölötti

hallgatódzik, hallga

ige
  • fülel, füleit hegyezi, leselkedik
  • neszez (régies), kagylózik (szleng)
  • vizsgál, auszkultál (szaknyelvi)