eltilt szinonimái

ige
  • megtilt, tilalmaz, elparancsol (régies), eltilalmaz (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

tőrvetés

főnév
  • csapdaállítás
  • cselvetés, cselszövés, cselszövény (régies), fogás, kelepce, fortély, furfang, fondorlat, praktika, machinació

razzia

főnév
  • ellenőrzés, rajtaütés, őrjárat
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a eltilt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

előjegyzés

főnév
  • feljegyzés, felírás, lefoglalás, rezerválás, rezerváció, nyilvántartásba vétel

edző

főnév
  • tréner (idegen), kiképző, mesteredző

döccen

ige
  • zökken, zöttyen, botlik, rázódik, megbillen
  • (ritmus): sántít, megtörik

csatazaj

főnév
  • harci zaj, harci lárma, hadilárma, harczaj (régies)
  • (bizalmas): zenebona, perpatvar, lárma

elsóz

ige
  • túlsóz Sz: Makó felé tekintett
  • (bizalmas): elad, továbbad, túlad (valamin), elsakerol (tájnyelvi), elsüt (bizalmas)

eszes

melléknév
  • okos, értelmes, intelligens, jófejű, lumen (bizalmas), éles eszű, nyílt eszű, éles elméjű, elmés, eszélyes (régies), agyas (tájnyelvi), meggondolt, bölcs, zseniális, racionális, logikus, józan, körültekintő, agyafúrt, ravasz Sz: úgy vág az esze, mint a borotva

megőrzés

főnév
  • megóvás, megtartás, megoltalmazás, védelem, gondoskodás
  • raktározás

bizonyság

főnév
  • bizonyíték, tanúbizonyság, bizonyító jel (régies), tanújel
  • (régies): bizonyságtétel, tanúság, tanúságtétel, tanúskodás, tanúvallomás, tanúbizonyság
  • bizonyosság, meggyőződés

beültet

ige
  • teleültet, bevet, fásít, beplántál, erdősít, parkosít

bortermelés

főnév
  • szőlőtermelés, szőlőművelés, szőlészet

expressz III.

határozószó
  • késedelem nélkül, haladéktalanul, sürgősen, azonnal, gyorsan, sebtében

felhalmoz, fölhalmoz

ige
  • összegyűjt, összeszed, összehord, halomba rak, tetéz, torlaszt (szaknyelvi), akkumulál (idegen), kumulál (idegen), konglomerál (idegen)
  • felraktároz, bespájzol (bizalmas), készletez, félretesz, tárol, tartalékol, hamszterol (idegen), tezaurál (szaknyelvi)

hanyag

melléknév
  • gondatlan, lelkiismeretlen, megfontolatlan, felületes, hányaveti, slendrián, nemtörődöm, trehány, pontatlan, felszínes, figyelmetlen, hebehurgya, pongyola, összecsapott, kontár, összetákolt, hagyati (tájnyelvi)
  • kócos, rendetlen, fésületlen, slampos, lompos, pacuha (tájnyelvi), lacsuha (tájnyelvi), tojhos (tájnyelvi), tipitupi (tájnyelvi)
  • könnyed, kurta, laza, lezser, futó, odavetett, nyegle, könnyelmű

füstös I.

melléknév
  • füstfogta, füstszínű
  • összefüstölt, kormos, kojtos (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): szennyes, piszkos, szurtos

eltökélt

melléknév
  • (szándék): feltett, határozott
  • elszánt, határozott, céltudatos

élő I.

melléknév
  • életben lévő, eleven, létező, viruló
  • érvényes, működő, aktív, tevékeny, termékeny, ható, hívó (szokás), tartózkodó, tenyésző
  • lakó
  • élethű, valós, valóságos, reális, életszerű
  • (adás): egyenes, helyszíni

eres

melléknév
  • erezett

fúr-farag

ige
  • barkácsol, faragcsál, farigcsál, fabrikál
  • javítgat, csiszolgat

elzárás

főnév
  • bezárás, lezárás, eltömés, eldugaszolás, eltorlaszolás, kikapcsolás, lecsukás
  • bebörtönzés, szabadságvesztés, fogva tartás, fogság, rabság, lesittelés (szleng)

egyénieskedik

ige
  • különcködik, feltűnősködik

érv

főnév
  • argumentum (régies), indok, észok, adu, tromf (régies), ász (bizalmas), nagyágyú (bizalmas), bizonyíték

fürdik

ige
  • mosakszik, mosdik, tisztálkodik, pancsizik (bizalmas), pacsál (tájnyelvi)
  • strandol, fürdőzik, úszkál, lubickol, lobácsol (tájnyelvi), locsizik, locsikázik (tájnyelvi), csurikál (tájnyelvi)
  • (állat): hempereg, hentereg, forgolódik