elővigyázatosság szinonimái

főnév
  • elővigyázat (választékos), óvatosság, körültekintés, figyelem, megfontoltság, megfontolás, meggondoltság, előrelátás, számítás, felkészülés, gondoskodás

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

fúr-farag

ige
  • barkácsol, faragcsál, farigcsál, fabrikál
  • javítgat, csiszolgat

katonáskodik

ige
  • szolgál
  • vitézkedik (régies), harcol
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elővigyázatosság szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ellenében

névutó
  • fejében, ellenértékül, viszonzásul, cserébe (valamiért)
  • ellenére, dacára, szemben, ellentétben

döccen

ige
  • zökken, zöttyen, botlik, rázódik, megbillen
  • (ritmus): sántít, megtörik

diadalmenet

főnév
  • triumfus (régies)
  • diadalút

címzett

melléknév, főnév
  • adresszátus (idegen), nevezett, szólított, megszólított, vevő (szaknyelvi)(szaknyelvi)

előfizető

főnév
  • megrendelő, abonens (régies), bérletes

ereget

ige
  • (szleng): szellent, fingik (durva), elszólja magát (tréfás), durrogtat, maga alá morfondírozik (tréfás), púzik (bizalmas), rotyogtat (bizalmas)

megjegyez

ige
  • észben tart, megfigyel, emlékezetébe vés, bevés, agyába vés, elkönyvel (bizalmas), emlékezetben tart (választékos), megtart (régies), megjelel (régies), obszervál (idegen), annotál (szaknyelvi), felfog (tájnyelvi)
  • kiegészít, hozzászól, hozzáfűz, betold, beszúr, utal, felhoz, felvet (választékos), észrevételez, említ, említést tesz, közbevet (választékos)

betold

ige
  • beiktat, beszúr, beilleszt, közbeiktat, közbevet, közbetold

beraktároz

ige
  • felhalmoz, készletez, félretesz, begyűjt, tárol, bespájzol (bizalmas)

bliccel

ige
  • (járművön): lóg, potyázik (bizalmas)
  • (iskolában): mulaszt, kerüli az iskolát, lóg, kibújik (valami alól)

érzékeltet

ige
  • éreztet, kifejez, kifejezésre juttat, sejtet, következtetni enged (valamire), tanújelét adja (valaminek), értésére ad, nyilvánvalóvá tesz, elárul
  • megjelenít, ábrázol, bemutat, megmutat, leír, vázol, lefest, szeme elé tár (valakinek valamit), körvonalaz, visszaad

féktávolság

főnév
  • fékút, fékezési úthossz

hajtóka

főnév
  • (kabátujjé, nadrágszáré): hajtás, kihajtás, felhajtás
  • (egyenruha gallérján): paroli
  • (zsebé): zsebfedő, patni

föléje

határozószó
  • fölé, fölébe, rá, tetejére, tetejébe, hegyibe (tájnyelvi), fölibe (tájnyelvi)

elpályázik

ige
  • elmegy, elindul, elvitorlázik

elkiált

ige
  • (elkiáltja magát): elkurjantja magát, felkiált, elordítja magát, elrikkantja magát

emberül

határozószó
  • derekasan, becsületesen, tisztességesen

forgás

főnév
  • pörgés, örvénylés, kavargás, gomolygás, körben járás, kerengés, rotáció (szaknyelvi), perdület (szaknyelvi), forgatag (tájnyelvi)
  • váltakozás, irányváltoztatás, körfordulat
  • forgalom
  • kelep (szaknyelvi), piruett (szaknyelvi), megperdülés, orsó

elszaporodik

ige
  • megszaporodik, sokasodik, megsokasodik, gyarapodik, elterjed, elhatalmasodik, elburjánzik, elharapódzik, eltenyész (régies), eltenyészedik (tájnyelvi)

dugáru

főnév
  • csempészáru, feketeáru, zugáru, pult alatti áru, ciha (szleng)

epegörcs

főnév
  • eperoham, epekólika

földi II.

főnév
  • honfitárs, hazámfia, atyafi (régies), barát, koma (tájnyelvi), szomszéd