elvétve szinonimái

határozószó
  • ritkán, nagy ritkán, néha, alig, néhol, imitt-amott, itt-ott, szórványosan, elszórtan, hellyel-közzel, helyenként, olykor, időnként, időközönként, némelykor, néhanapján, koronként, hébe-hóba, egyszer-máskor (régies), egyszer-másszor, egyszer-egyszer, ütve-vétve (tájnyelvi), tél-túl (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

áltat

ige
  • ámít, félrevezet, hiteget, ígérget, kecsegtet (választékos), megtéveszt, becsap, rászed, bolondít, szédít (bizalmas), átráz (bizalmas), átver (bizalmas), etet (szleng) Sz: orránál fogva vezet; lóvá tesz; ujja köré csavar

homokóra

főnév
  • fövenyóra (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elvétve szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

előtör

ige
  • kitör, előront, kiront, előrohan, kirohan
  • (folyadék, gáz): kizúdul, feltör, kitör, előlövell, kilövell, kiárad, kibuzog
  • (indulat): kirobban, kiszakad

egyénieskedik

ige
  • különcködik, feltűnősködik

dugáru

főnév
  • csempészáru, feketeáru, zugáru, pult alatti áru, ciha (szleng)

csepeg, csöpög

ige
  • hull, pereg, csepereg, folyik, csurog, szivárog, folydogál, csordogál, cseperészik, csurog-csepeg, szemerkél, szemelget (tájnyelvi), permetez, (könny) potyog, gyöngyözik, csepellérezik (tájnyelvi), csoronkál (tájnyelvi), levedzik (tájnyelvi)

eltartó

főnév
  • gondozó, gondviselő

evez

ige
  • lapátol, csónakázik, ladikázik (tájnyelvi)

megsérül

ige
  • megsebesül
  • károsul, megrongálódik, tönkremegy

bojtár

főnév
  • pásztorsegéd, kisbéres, juhászbojtár

biliárd

főnév
  • angol biliárd
  • karambolos biliárd
  • snooker (idegen), pool (idegen)

bőrbaj

főnév
  • bőrbetegség, dermatózis (idegen)

fájdít

ige
  • fájlal, fájást érez, sajdít, fájít (tájnyelvi), sajdol (tájnyelvi), sajnál (tájnyelvi), bán
  • panaszkodik, panaszol

felkészültség, fölké

főnév
  • készenlét, előrelátás, óvatosság
  • képzettség, tudás, szakértelem, kompetencia, hozzáértés, műveltség, tanultság, erudíció (idegen)

háromszög

főnév
  • trigónum (régies), háromszeglet (régies), csegely (régies)
  • triangulum (szaknyelvi)

garzon

főnév
  • garzonlakás, legénylakás, egyszobás lakás, kis lakás
  • (régies): legényember, agglegény

elvisel

ige
  • elnyű, elkoptat, elhord, elhasznál, elrongyol, elszaggat, agyonhasznál, elnyúz (bizalmas), elhusol (tájnyelvi), elványul (tájnyelvi)
  • eltűr, tolerál, kibír, elbír, megtűr, elszenved, belenyugszik, elszível (választékos), megszenved (régies), kiáll (valamit), tűr, szupportál (régies), felvesz (tájnyelvi), áll (valamit), (sértést) lenyel (bizalmas)

előre I.

határozószó
  • előrefelé, tovább, egyenesen, toronyiránt, az élre, elfele (tájnyelvi), eléfelé (tájnyelvi), előnek (tájnyelvi)
  • eleve, jókor, korán, idejekorán, előbb, korábban, már, idejében, előlegben, előzőleg, hirtelen, korábbra, előlegesen, először, kezdetben, a priori (idegen)

értelmezés

főnév
  • magyarázat, definíció, interpretálás, interpretáció, olvasat, kommentálás, kommentáció (idegen), explikálás (szaknyelvi), explikáció (szaknyelvi), kifejtés, (bibliai) exegézis (szaknyelvi)

fűrészel

főnév
  • darabol, elmetsz, elvág, hasogat
  • (bizalmas): hegedül, nyaggat (hegedűt)
  • (bizalmas): horkol, hortyog
  • áskálódik, fúr, furkál
  • (szleng): közösül

énekegyüttes

főnév
  • dalegyüttes, kórus, kar, énekkar, dalárda, dalkör (régies), dalkar (régies)

egynemű

melléknév
  • azonos, egyféle, vegyítetlen, homogén, osztatlan, egyfajú, egyöntetű, egységes, egyforma, hasonló, hasonnemű, rokon

eszeget

ige
  • csipeget, majszol, nassol (bizalmas), szemelget, rágcsál, eddegél, csiperész (tájnyelvi), rájár (valamire)

ganéj, ganaj

főnév
  • gané, szar (durva), ürülék, trágya, bélsár, bélváladék (szaknyelvi), fekália (szaknyelvi), excrementum (szaknyelvi), csúnyaság, undokság, emésztet (régies), emésztmény (régies), piszok, lepény (tájnyelvi)
  • mocsok, szenny, kosz
  • trágyadomb
  • istállótrágya, tőzeg (régies)
  • (jelzőként): ellenszenves, alávaló, gyalázatos, mocsok, hitvány