előszeretet szinonimái

főnév
  • részrehajlás, elfogultság, elvakultság, kivételezés, különbségtétel, vonzalom, vonzódás, kedvelés, rokonszenv, fogékonyság, hajlandóság, jóindulat, lelkesedés
  • (előszeretettel): szívesen, örömmel, örömest

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

heverő I.

melléknév
  • elterült, leborult, fekvő
  • henye, tunya, munkátlan, lusta, fölösleges, rest, lomha, tétlen, naplopó, dologtalan, renyhe, lebzselő, pihenő, nyugvó, haszontalan
  • félretett, tartalékolt (pénz)

szobatárs

főnév
  • lakótárs, hálótárs
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a előszeretet szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elkövetkező

melléknév
  • következő, azutáni, későbbi, jövendő, jövő, eljövendő, küszöbönálló, közelgő

domínium

főnév
  • földbirtok, birtok, uradalom, jószág, latifundium (szaknyelvi)
  • (régies): tartomány, provincia, társország, gyarmat (régies)

detonáció

főnév
  • robbanás
  • dördülés, dörrenés, csattanás, dörej, durranás, dörgés, dübörgés, lövés

cikornya

főnév
  • ékítmény, ékesség, dísz, díszítmény, ciráda, kacskaringó, cirkalom (régies), cifrázat, cifraság, cicoma, pompa, sujtás, cafrang (pejoratív), sallang, pucc (pejoratív)
  • szóvirág, frázis, szólam, ciráda

élő II.

főnév
  • élőlény, eleven

érdes

melléknév
  • reszelős, ráspolyos, durva, rücskös, egyenetlen, csiszolatlan, szemcsés, cserepes, dorozmás (tájnyelvi), dercés (tájnyelvi), ripacsos (tájnyelvi), szélfújta, kérges, repedezett, repedékes (tájnyelvi), barázdált
  • durva, goromba, udvariatlan, bárdolatlan, nyers, bántó, barátságtalan, kellemetlen, rideg
  • (hang): rekedt, rekedtes, borízű, reszelős, rezes

megint1

ige
  • megszid, összeszid, rászól, megfedd, megró, megmossa a fejét, megleckéztet, megreguláz, lehord (bizalmas), pirongat, korhol, ráncba szed, dorgál
  • (szaknyelvi): intőt ad, beír
  • figyelmeztet, felszólít, emlékeztet, eszébe juttat
  • rendreutasít, elrendel

beteljesedik

ige
  • beteljesül, bekövetkezik, betelik, bevégződik, eljön, elérkezik, megbizonyosodik (tájnyelvi)
  • (jóslat): megvalósul, valóra válik, teljesül, realizálódik, beválik

beönt

ige
  • beleönt, betölt, beletölt, kitölt
  • (szleng): berúg, beiszik, beszív (bizalmas), leittasul, bekávézik (szleng), becsiccsent (bizalmas), bepityókázik (bizalmas), becsíp, van egy kis nyomása (szleng), elázik, felönt a garatra, bevedel, becsókol (szleng), beszittyózik (szleng), betörülközik (szleng), betintázik (szleng), beseggel (durva), bepiál (szleng) Sz: leissza magát a sárga földig

bizton

határozószó
  • bizonyosan, biztosan, bátorságosan (régies)

értetlen

melléknév
  • nehéz felfogású, nehézfejű, lassú észjárású, fafejű, korlátolt, sötét, ostoba, oktalan, balga Sz: nem fér a tökfejébe; akár a lóval imádkozz, akár evvel beszélj
  • érzéketlen, közömbös, közönyös, apatikus, tompa
  • (régies): érthetetlen, értelmetlen

fejvesztett

melléknév
  • fejetlen, kapkodó, megzavarodott, rémült, eszeveszett, szétszórt, meggondolatlan

hajózható

melléknév
  • navigábilis (szaknyelvi)

földi I.

melléknév
  • földlakó, evilági, terresztrikus (szaknyelvi), földünkhöz tartozó(idegen)
  • alacsony (növény), kúszó, földben termő
  • tapasztalható, átélhető, elérhető, reális
  • prózai, anyagias, fizikai, banális, köznapi, közönséges, földhözragadt
  • mulandó (élet), világi

előtti

melléknév
  • előbbi, előbbeni (tájnyelvi), korábbi

elképzelés

főnév
  • elgondolás, terv, tervezet, ötlet, idea, kitalálás, kiagyalás, agyszülemény, fantazmagória, képzet, teória, elmélet, koncepció, nézet, feltevés, sejtelem, fogalom, vélelem (régies)

emberbarát

főnév
  • filantróp, altruista (választékos), emberszerető

fordít

ige
  • elforgat, elmozdít, penderít, pöndörít, senderít (tájnyelvi), pödörít (tájnyelvi), pördít (tájnyelvi), serdít (tájnyelvi)
  • lapoz, átvált
  • hengerít, gördít, gurít, forgat
  • borít, dönt, dűt, billent
  • csavar, csavarint, teker
  • változtat, módosít, megmásít, átalakít, átformál, más formába önt
  • (pénzt): ad, költ, áldoz, befektet, beruház, felhasznál
  • átültet, áttesz, tolmácsol

elsül

ige
  • (fegyver): eldördül, durran, pukkan, dörren, felrobban
  • (növény): kiég, elfonnyad, megrekken (tájnyelvi), elaszik (tájnyelvi)
  • (szleng): kielégül, elélvez, ejakulál (szaknyelvi), evakuál (szleng), ellövi a patront (szleng)

dresszíroz

ige
  • idomít, betör, betanít, edz
  • szoktat, ránevel, nevel, treníroz, rákapat (tájnyelvi)
  • (szaknyelvi): formáz

engesztelhetetlen

melléknév
  • kiengesztelhetetlen, kérlelhetetlen, hajthatatlan, merev, kőszívű, hajlíthatatlan, bosszúvágyó, bosszúszomjas, gyűlölködő, ellenséges, antagonisztikus, halálos, esküdt (ellenség), kibékíthetetlen, megbékíthetetlen
  • csillapíthatatlan, vad, ádáz, könyörtelen, kíméletlen, kegyetlen, bősz, ordas (választékos), szilaj, fékezhetetlen

főfoglalkozás

főnév
  • főállás