felránt, fölránt szinonimái

ige
  • felnyit, kinyit, felcsap, feltép, felcsaptat (régies), felszakaszt (tájnyelvi)
  • (ruhát): felhúz, magára ölt, felvesz

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kizsuppol

ige
  • kitoloncol
  • kidob, kiteszi a szűrét

zsiger

főnév
  • belrész, belső
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felránt, fölránt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

felejt

ige
  • feled (választékos), megfeledkezik (valamiről, valakiről), nem tartja észben, nem jut eszébe, kimegy az eszéből(választékos)
  • otthagy, hagy, elhagy

elvisel

ige
  • elnyű, elkoptat, elhord, elhasznál, elrongyol, elszaggat, agyonhasznál, elnyúz (bizalmas), elhusol (tájnyelvi), elványul (tájnyelvi)
  • eltűr, tolerál, kibír, elbír, megtűr, elszenved, belenyugszik, elszível (választékos), megszenved (régies), kiáll (valamit), tűr, szupportál (régies), felvesz (tájnyelvi), áll (valamit), (sértést) lenyel (bizalmas)

elsül

ige
  • (fegyver): eldördül, durran, pukkan, dörren, felrobban
  • (növény): kiég, elfonnyad, megrekken (tájnyelvi), elaszik (tájnyelvi)
  • (szleng): kielégül, elélvez, ejakulál (szaknyelvi), evakuál (szleng), ellövi a patront (szleng)

elbódít

ige
  • eltompít, megrészegít, mámorosít, elkábít, érzéstelenít
  • megbűvöl, elvarázsol, elbájol, megigéz, megbabonáz
  • elaltat, narkotizál (szaknyelvi)

felkent, fölkent

melléknév
  • felszentelt, felavatott

fogyaszt

ige
  • soványít, karcsúsít, vékonyít
  • fogyókúrázik, fogyózik (bizalmas), koplal, böjtöl
  • epeszt (régies), fonnyaszt (régies)
  • eszik, iszik, étkezik, falatozik, táplálkozik, elkölt (régies), bekebelez (bizalmas), kosztol (bizalmas), harap (bizalmas), pusztít, zabál (szleng), koptat (tájnyelvi), fogyajt (tájnyelvi)
  • vásárol, vesz
  • költ, konzumál (régies)
  • felhasznál, felemészt, leköt, kimerít
  • csökkent, gyengít, felőröl, ritkít, sorvaszt, apaszt

nélkülözhető

melléknév
  • fölösleges, fölös, szükségtelen, létszámfeletti, haszontalan, hasznavehetetlen, hiábavaló, kéretlen, nem kívánt, hívatlan, mellőzhető, elhagyható, pótolható, lényegtelen, esetleges, járulékos, mellékes, indokolatlan

dauer

főnév
  • hajhullám, tartós hullám, tartós (tájnyelvi)

csorgat, csurgat

ige
  • folyat, önt, öntöget, csórál (tájnyelvi), csórigál (tájnyelvi), csorongat (tájnyelvi), csúrol (tájnyelvi), csűröl (tájnyelvi), csűrölget (tájnyelvi)
  • (bizalmas): vizel, pisil (bizalmas), hugyozik (durva)

alvajáró

főnév
  • holdkóros, szomnambul (szaknyelvi), noctambulus (szaknyelvi), lunátikus (régies), álomjáró (régies), álombolygó (régies), éjbolygó (régies), hobolygó (tájnyelvi), holdas (tájnyelvi)

disznó I.

főnév
  • sertés, malac, sertvés (régies), koca, coca, hízó, röfi (bizalmas), poca (tájnyelvi), cuga (tájnyelvi), kucu (tájnyelvi)
  • (herélt) ártány
  • (nőstény) emse, göbe (tájnyelvi)
  • (fiatal) süldő, frisling (tájnyelvi)
  • tintafolt, tintapecsét, tintapaca (bizalmas), pacni (bizalmas), malac
  • (kártyában): ász, egyszem (régies), csicsa (szleng), csuli (szleng), diebe (szleng), kétszem (szleng), svinya (szleng), túra (szleng)
  • senkiházi, szarházi (durva), gazember

forral

ige
  • forrásba hoz, főz
  • ingerel, hevít, gerjeszt
  • tervel, kimódol, kifőz, kiagyal, főz (valamit)

gól

főnév
  • találat, dugó (szleng)
  • kosár
  • (szleng): ötös, jeles osztályzat

intimbetét

főnév
  • tisztasági betét, betét

házfőnök

főnév
  • gvárdián (régies), perjel, prior, apát

félreérthetetlen

melléknév
  • egyértelmű, világos, nyilvánvaló, érthető, magától értetődő, szemmel látható, kétségtelen, kétségbevonhatatlan, megkérdőjelezhetetlen, félremagyarázhatatlan, vitathatatlan, bizonyos, leplezetlen, kézenfekvő, szembeszökő, szembetűnő, határozott, csalhatatlan, tevőleges (régies), igenleges (régies), kategorikus, szabatos, pontos, egyenes, evidens

felbuzdul, fölbuzdul

ige
  • nekibuzdul, fölhevül, felindul, felélénkül, nekihevül, tűzbe jön
  • fellelkesedik
  • (régies): felfortyan, nekimérgesedik (régies)

fiaskó

főnév
  • kudarc, bukás, balsiker, sikertelenség, vereség, csőd, felsülés

hatóanyag

főnév
  • ágens (szaknyelvi), reagens (szaknyelvi)

féltékeny

melléknév
  • szerelemféltő, féltékonyos (tájnyelvi)

emlékérem

főnév
  • plakett, emlékplakett, emlékplecsni (bizalmas)

flancol

ige
  • (bizalmas): nagyzol, hivalkodik, cifrálkodik, páváskodik, fitogtatja magát, divatozik, rázza a rongyot, divatol (tájnyelvi), pöffeszkedik, parádézik, pompázik, díszeleg, henceg, előkelősködik

hazárd

melléknév
  • kockázatos, vakmerő, merész, rizikós